Fülszöveg:

PABLO ESCOBAR TÖRTÉNETE ANNAK AZ ASSZONYNAK A TOLLÁBÓL, AKI A LEGKÖZELEBB ÁLLT HOZZÁ. 

Egy fiatal nő élete, aki a világ egyik legértékesebb műkincsgyűjteményét mondhatta magáénak, éd szolgák hada leste a szavát, aki a világ egyik leggazdagabb asszonya volt, aki túlélt egy bombamerényletet, és aki hosszú évekig a saját, a férje és a gyermekei életéért rettegett...

Victoria Eugenia Henao tizenhárom évesen ismerte meg a nála több mint tíz évvel idősebb Pablo Escobart, minden idők talán leggazdagabb, leghatalmasabb és legellentmondásosabb drogbáróját. 

Tizenöt volt, amikor elszökött vele, és a felesége lett. Közismert hűtlensége, és kegyetlensége dacára a következő tizenhat esztendőben, egészen a férfi haláláig mellette maradt. 

Arra próbálta ösztönözni a férjét, hogy kössön békét az ellenségeivel, és adja fel magát. Pablo halála után elképesztő bátorsággal küzdve a túlélésért, sikerült megváltania a saját és a gyermekei életét és a szabadságát, a cali kartell vezetőivel megegyezést kötve. 

Vélemény:

 Ha nagyon jellemeznem kellene ezt a könyvet, akkor leginkább azt tudnám mondani, hogy bárcsak egy jól megírt thriller lenne. Ám sajnos nem az. Ez az egész egy hús-vér nőről szól, aki pár napja ott állt tőlem pár centire. Aki leírta a küzdelmeit. Le merte írni. Hihetetlen volt olvasni. Igaz, folyamatosan ugrált az időben, (legalábbis a könyv első felében) de egyáltalán nem volt zavaró. Sőt, kifejezetten izgalmas volt.
 Bemutatta azt, hogy miért nem jó csak azért hozzámenni egy férfihoz, mert elhalmoz ajándékokkal és mert szereted. Mrs. Escobar tükrör tartott a mai tinilányok elé és megmutatta azt, hogy ilyen is van.
  Elmesélte az összes "kalandját". Hogy hogyan menekült egyik helyről a másikra, hogyan toloncolták ki egyes országokból, hogyan bírkózott meg az "új életével", ami a férje halála után következett.
 Hihetetlen, milyen nehéz élete volt. Mégis le tudta írni és példát mutatni. Avagy másképp fogalmazva: megmutatni, hogy ilyen is van.

Jó tanulság. Az egyszer biztos.