Fülszöveg: 

Hayden Moore, a Csendkirály szerzőjének újabb kötetében egy amerikai kisváros látszólagos nyugalmába repít minket. Egy világba, ahol mindenki templomba jár, és mosolyogva feszít az ünneplőruhájában, egészen addig, amíg otthon magára nem csukja az ajtót. 

David egy olyan családban él, ahol az erőszak és a vallás remekül megfér egymás mellett. Egyetlen mentsvára Corey, aki szelíd szeretettel, kitartó gondoskodással és őszinte barátsággal ajándékozza meg. 

 A gyermekkor azonban gyorsan véget ér, és szembe kell nézni az újabb nehézségekkel. A kamaszodó Davidnak egyre keményebb csatákat kell megvívnia bigott, zsarnok apjával, aki agresszióval próbálja helyes úton tartani a fiait. 

A két kamasz barátságát átszínezi az idő, de David nehezen vallja be magának is, hogy immár mélyebb érzéseket táplál Corey iránt. Vajon szembe mer-e szállni az értékrenddel, amit beléneveltek az évek alatt? Vajon legyőzi-e önmagát és ezzel együtt basáskodó apját, hogy egy utolsó harcban a saját boldogsága legyen a tét? 

"Egy olyan utazás, ahol végig érzed a nehéz terhet, amit a válladon cipelsz, de amit soha nem akarnál letenni egyetlen pillanatra sem. Minden szó, minden gondolat mélyebbre vezet, és te önként sétálsz bele a sötétségbe, mert a remény ott munkál benned, hogy valahol vár rád a fény." - Becca Prior

Vélemény: 


 Hullámvasút. Nem más ez a könyv, mint egy kib*ott hullámvasút. Egyszer minden rendben, aztán maga a pokol, majd újra szép és jó a világ. A szerző bemutatta két olyan fiúnak az életét, akik teljesen különböznek, mégis egymásnak teremtette őket a sors.
 A történet kezdetekor nagyon nehéz volt összeraknom, hogy most ki kinek a kicsodája és kinek milyen színű a bőre és a haja. Pedig nem szokott ilyen lenni. Ám a könyv negyedére minden tiszta volt.
 Corey és David élete akkor került egy vágányra, mikor David a szomszédba látogatott. Mert látni akart valakit, aki már nem volt ott. Aztán jött Corey. Ez a könyv bemutatta az olvasóknak, milyen is meleg fiúként végigélni a családon belüli erőszakot. Milyen az, mikor az apád már csak azért bánt, amiért mást szeretsz, mint ami eltér az ő normáitól.
 Bemutatja David küzdelmét, saját maga elfogadását, a coming outot, de emellett azt, hogy nem minden családban jó és nem minden család színes. Én nem egyszer bőgtem a könyvön. Ha azt nézzük, nálam is ez áll fent, hiszen én a nevelőapám miatt költöztem kollégiumba. Ő ugyanúgy nem fogad el, mint David-ot az apja. Ezért is sírtam el magam a 241.oldalon. Minden lejátszódott a szemem előtt és nem bírtam tovább tartani magam.
 Azonban tényleg egy csodás könyvnek lehettem az olvasója, hiszen ilyen szép véggel megáldott történet nagyon kevés van. Illetve sok. Viszont ennyire kacskaringód út után... Na, ezért mondom, hogy kevés.
 A szereplők pedig végképp a szívemhez nőttek, Corey és David nagyon is, de mellettük még Benjamint, David egyik testvérét bírtam nagyon.
 Viszont a két apát egyáltalán nem tudtam megérteni. Jó oké, Corey apját nem ismertjük meg nagyon, sőt alig, de már az, hogy miken kellett keresztülmennie az idősebb fiának Gavin-nek. David apja pedig... Egy bigott vallásos ... aki csak azért bántja a fiát, mert nem felel meg az Úr akaratának. Ám a végén mosolyogtam egy nagyot, amikor David végre az apja szemébe mert nézni félelem nélkül.
 Az egyetlen, ami egy picit idegesített, hogy sokszor voltak a könyvben olyan mondatok, amikben egy szót háromszor egymás után leírt. Megértem, miért csinálta, mert végül is volt benne logika, de engem valamiért idegesített egy picit. Ám ez sem tántorított el attól, hogy végigolvassam a könyvet és beleszeressek az írónő stílusába.

Kedvenc idézet(ek):

"Át akartam lépni a kibaszott árnyékomat, hogy végre tiszta lappal indulhassak. Magam mögött akartam hagyni a melegséget, a kapcsolatomat Bethanyval, a sok hazugságot, de fogalmam sem volt, hogyan kezdjek hozzá. Ki akartam bújni abból az üvegkalitkából, amibe évekkel azelőtt kényszerítettem magam. Ki akartam törni belőle. Fogalmam sem volt, mit akartam. Önmagam lenni, vagy valaki teljesen más. Egy jobb ember. Erősebb, okosabb, valaki, aki képes másokat megmenteni."