BORÍTÓLELEPLEZÉS - Anita Boza: Az éjszaka színei
Fülszöveg:
Szenvedély, halál és csábítás…
Veronica sztriptíztáncos, ő Seattle fénylő csillaga, ám az életét megnehezíti egy különleges képesség: látja az aurákat. Egyik este rátalál a brutálisan bántalmazott barátnőjére, és amikor megismerkedik az ügyben kirendelt nyomozóval, fenekestől felfordul az élete.
Jack gyilkossági nyomozó, aki nemcsak magánéleti bajokkal küzd, hanem a nyakába sózzák egy megerőszakolt sztriptíztáncosnő ügyét is. És ha mindez nem elég, ott van a szexi tanú, Veronica, akitől több okból sem akarhat semmit.
A gyanúsítottak köre egyre nő, Veronica és Jack között pedig menthetetlenül fellobban a szikra. Mindketten a maguk módján próbálják kideríteni, ki a tettes: Jack hideg fejjel és logikával, Veronica az auralátó képessége révén.
Vajon lehet-e közös jövője két olyan embernek, akik közül az egyik gyűlöli az éjszakát, a másikat meg az élteti?
Seattle eső áztatta, fülledt éjszakái számtalan titkot rejtenek.
Buja érzékiség, izgalmas nyomozás, számtalan titok.
Hagyd, hogy magával ragadjon!
És akkor most lássuk a borítót:
A szerzőről:
Boza Anita két kisfiával és férjével él egy Balaton melletti csendes kis faluban. A családhoz tartozik négy mentett kutya és három mentett macska, valamint számos ideiglenesen befogadott, gazdára váró állat. Az írónő gyerekként évesen már kacérkodott a versírással, majd 15 éves korában belevágott a regényírásba. 2019-ben a Magnusz kiadó gondozásában jelent meg első könyve Elrabolt szerelem címmel, melyet további öt regény követett. Elsősorban romantikus-erotikus zsánerben alkot, de több novellája jelent meg más témájú kötetekben is. Műveiben nagy hangsúlyt kap a környezetvédelem és az állatmentés, ami nem meglepő, hiszen az írónő maga is önkéntes a siófoki menhelynél.
Exkluzív idézetek:
#1
„Elkezdtem figyelni a kórházba ki-be siető emberek auráját, igyekeztem mélyeket lélegezni. Ki-be. Ki-be. Kavarogtak előttem a színek. Obszidián. Vérnarancs. Vanília. Malachitzöld. Langyosbarna. Halvány menta. Színek és emberek. Sorsok és életek. Olyan volt, mint egy nagy kaleidoszkóp: színesen kavargó minták gyors egymásutánja.”
#2
„Sötét, ragacsos feketeség vette körül, izzott benne a vágy és a düh vérvöröse, koromfekete aurájában bíbor kisülések villantak. A csuklyája lecsúszott a fejéről, én pedig halk, ijedt kiáltással hátraléptem, mert az arcát símaszk takarta. Gyomromat görcsbe rántotta a félelem.”
#3
„Hazudhatott volna a szájával, félrevezethetett volna az érintésével, de azzal, hogy olvastam az aurájából, nem maradt titka. Féltett engem, és kívánt. Ennél a kettőnél nem adhatott volna többet. Nyitott könyvként olvastam benne, és azt akartam, ő is lásson belém. Tudja meg, mit akarok.”
0 megjegyzés