Nem volt könnyű év. Sem fizikailag, sem lelkileg, sem sehogyan. Hozott magával a 2022-es év csalódást, veszteséget, örömöt, fájdalmat. Amire pedig még ennyire se számítottam, búcsút. Vagy igazság szerint magam se tudom, hogy minek hívjam. Lehet, hogy csak a tájékoztatásom volt rossz. Ezt idén kiderítem. Node. Hogy is állunk könyvekkel? Lássuk a 2022-es számokat a moly szerint. 

34 könyv + 1 megkezdett, amiből csak 100 oldal van

Elolvasott oldalak: 8888 (Plusz mínusz néhány, mert volt egy már megkezdett könyv, amit folytattam, illetve egy, ami átlógott az újévre.

 Maga az év rengeteget tanított nekem. Többek közt megtanított hinni, bízni, szeretni, ami eddig nem ment, mert féltem. Ezért voltam annyira introvertált személyiség. Sok mindent kaptam az évből, amit köszönök és amit elfelejtenék. A legnagyobb ajándékot akkor is 2022-től kaptam (és a bkk-tól - na jó, belsős poén, lényeg, hogy buszon találkoztunk). Ő pedig a párom, akinek nagyon sokat köszönhetek. A könyves oldalát nézve a tavalyi évnek viszont egész jól zártam. 34 (majdnem 35) könyvvel zártam az évet. Ami azért nagy szám, tekintve, hogy nem olvasok valami gyorsan. Ám nekem nem is az oldalszám a lényeg, szimplán az élmény. Vagy ezzel egyedül lennék? 

 Köszönöm nektek ezt az évet, az idei évre pedig nagyon sok tervem van, remélem össze is fognak jönni. Tehát találkozunk jövőre, vagy idén vagy már a fene se tudja. 2023-ban. Sok tervem van, kérdés, mi fér bele az évbe. Egyet tudok. Ez az év se lesz könnyű. Már most látom, hogy lesz egy olyan szakasz az életemben, melynek kilenc éve talán most sikerül pontot tennem a végére. Remélem leszek olyan erős. Minden csak a kitartáson múlik, ezt ti se feledjétek. 

 Sok mindenkinek kéne sok mindent megköszönnöm a bloggal kapcsolatban. Ám ha mindent leírnék, itt ülnék holnap délutánig. Így csak párat írnék le. Köszönöm a szerzőknek, akik bizalmat szavazva nekem engedték, hogy elolvassam a regényeiket. Köszönöm Petrának, a Mert olvasni mindig jó bloggerének, hogy megalkotta az Olvassunk hazait 2022-ben kihívást, mely által egy csomó új szerző művét ismerhettem meg (igen, akadt köztük kedvenc is). Nem utolsó sorban pedig köszönöm Nektek, hogy a 2019-es nagy leállásom óta itt vagytok velem.  

 A 2023-as évre rengeteg tervem van. Már decemberben összeszedtem egy kisebb listát, melyek azok a könyvek, melyeket mindenképpen el szeretnék olvasni. Ezek alapján pedig a következő megállapítást tettem: Nem kevés könnyet fogok hullajtani az újévben. Erre példa a tavalyi évből áthozott olvasmányom Rácz-Stefán Tibor: Téged kérlek karácsonyra című könyve. Erről bővebb értékelést nemsokára hozok, de nem kevés könnyem hullott. Aztán itt az idei év első teljes olvasmánya: My policeman. A film a lelkemet tépte szét. Egyelőre a könyvtől se várok kevesebbet, de majd meglátjuk.

Top 3 kedvenc könyvem 2022-ben:

1. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
2. Sam Wilberry: Flash
3. Ellyne: Elysium
    

Hamarosan jelentkezem. 2022-ből még maradt pár értékelés.

Amikor ​egy életen át őrzött titok felszínre kerül, az mindent megváltoztat
Katie és Daniele életének fonala a köztük lévő ellentétek dacára egymásba fonódott. Szerelmük gyökere mélyre nyúlik, de megpróbáltatásaiknak közel sincs még vége. Szembe kell nézniük az Allegrinik titkainak béklyóival és a birtokot fenyegető rosszakarókkal. Daniele a nyomás hatására kitörésre készül. Úgy dönt, megméretteti egy neves borversenyen a Toszkána vérét. Kétségek gyötrik ugyan a sikert illetően, hiszen jól tudja, bárhogyan végződik a verseny, az egész életük megváltozik. Ha nyernek, a dicsőségnek hála határ a csillagos ég, ám ha veszítenek, a birtok jövőjét és az Allegrinik nevét örökre megbélyegzik, de jól tudja, az az egyetlen helyes döntés, ha a szívét követi.
A Toszkán rejtély a Hatalom, mámor, Toszkána-sorozat befejező része, amelyben az írónő váratlan helyzetekkel és a tőle már megszokott csavarokkal borzolja fel az olvasók kedélyeit. A történet előrehaladtával felmerül a kétely, vajon a szerelem beérik-e a legsötétebb időkben is.

Véleményem: 

 Ide is el kellett egyszer jutnom. A sorozat befejező kötete. Hihetetlen, mik nem történetek ebben a részben. Sokszor az volt az érzésem, hogy az írónő egy részbe akarta az össze megválaszolatlan kérdést, de aztán rájöttem, ez pont így volt jó. A végén csak fogtam a fejem. 

 Hiszen tényleg mindenre választ kaptam és minden úgy alakult, mint én olvasó reméltem. Anne a sorozaton keresztül bevezetett minket egy csodálatos világba, melyből nemigen akar szabadulni az ember. Legalábbis én nem akartam. Olvasás közben tényleg olyan volt, mintha Katie és Daniele személyén keresztül Toszkánába csöppentem volna. Fantasztikus élmény volt olvasni minden egyes mondatot, mely a papírra volt vetve. Remélem, hogy Bianca történeténél is ezt fogom érezni. 

 Ő volt a másik kérdőjel bennem a történet leges-legelejétől fogva. Mi lesz vele? Hogyan alakul az élete a Sergio-val történtek után? Ezekre és még sok más kérdésre kerestem a választ.

 Összességében kaptunk az írónőtől egy csodálatos regényt fantasztikus szereplőkkel és még annál is lehengerlőbb helyszínnel. Azt hiszem felírom a bakancslistámra, hogy el akarok menni Toszkánába. Ki tart velem?

Csak ​akkor tudod meg, milyen erős vagy, ha rákényszerít az élet…

Marina di Natale a kórházban tér magához. Döbbenten látja, hogy a haját leborotválták, a fején húzódó vörös sebhely jelzi, hogy komoly műtéten esett át. Rövidesen világossá válik, hogy nemcsak az egészsége, de az egész élete összeomlott. Majdnem a nulláról kell újrakezdenie, mégsem adja fel, hisz bár a férje elhagyja, a szüleire sosem számíthatott, és a munkáját is gyűlöli, a kislánya megmaradt neki – érte pedig a lehetetlenre is képes.

Gyógyulása után Marina a festői tengerparti kisvárosba, Anzióba költözik a gyermekével. Kis kora óta vonzották az izgalmas ízek, rajongott nagyanyja különleges, rendhagyó süteményeiért, szinte kívülről fújta a recepteket, melyek a világ lenyűgöző tájait idézték, így rövidesen megszületik a fejében a terv egy saját pékségről.

Csakhogy mindez kapcsolatok és elégséges pénz nélkül meglehetősen kilátástalan vállalkozásnak tűnik… Ekkor azonban váratlanul támogatást kap, mintha a sors sietne a segítségére. Szerencséjére vagy szerencsétlenségére megjelenik egy férfi is az életében, de Marina nem bízik benne, ami nem csoda, hisz Domenico nem más, mint a volt férje Franciaországban élő bátyja, akivel ő soha nem találkozott. Úgy tűnik, Domenico di Natale célja az, hogy kihúzza Marinát a magánélete romjai alól…

De vajon mit akar valójában a rejtélyes múltú férfi? És lehet-e bizalmat építeni, ha az ember mindent elveszített, amiben hitt?

R. Kelényi Angelika új regénye egy igazi harcos története, tele vággyal, tervekkel, ízekkel és illatokkal. A Manna Marina egy erős, kitartó nőről szól, akit bár megtépáz a sors, nemegyszer padlóra küld az élet, mégis feláll, összeszedi magát, és a végsőkig küzd az álmaiért.

Véleményem:

Féltem belekezdeni. Féltem, mert bár a fülszöveget elolvasva tudtam, hogy nem a megszokott stílus fog fogadni Angelikától. Mégis tartottam ettől a történettől egy kicsit, de kár volt. Az első oldal után magával ragadott és onnantól kezdve szó szerint alig bírtam letenni. Imádtam a történetet és kíváncsi voltam, mi lesz Marina-val. Oldalról oldalra egyre inkább magába szívott a történet és szívem szerint le se tetten volna, amíg a végére nem érek.

Hiszen a szerző egy olyan történetet alkotott, amibe az olvasó szívesen beleképzeli magát és még nem is mondanám rá azt, hogy teljesen egy másik világ, hiszen mindaz, ami Marina-val történik, bármelyik nővel megtörténhetne. A főhősnő szemén keresztül pedig azt is megtapasztalhattam, hogy milyen a nulláról kezdeni mindent. Mert ezt is meg kellett élnie, bár ezzel nem árultam el túl nagy spoilert. Csodálatos, mi mindent kihozott abból, hogy végre önmagaként élhet a saját gyermekével.

Áh… Ha már gyerek. Adriana. Adriana az a karakter, aki megmutatja az olvasóknak, milyen az, mikor a gyerek úgy nő fel, hogy mindent megkap, amit csak szeretne. Aztán hopp. Eltűnik a varázslat. Adriana is így volt, aztán rájött egy nagyon fontos dologra, amire sajnos az emberek csak ilyen helyzetben jönnek rá: a legkisebb dolgot is értékelni kell.

Ám egy nap betoppan egy rejtélyes idegen a pékség ajtaján. Azonban mi van akkor, ha kiderül, az a rejtélyes idegen a sógorod, akit kitagadott a családja? Mi sülhet ki abból, ha beszélgetésbe elegyedsz vele? Minderre választ kapsz, ha elolvasod a regényt. Nekem az egyik nagy kedvencem lett, nem tagadom. Na meg van benne egy jó sütirecept, amit igyekszem nagyon hamar kipróbálni, mert imádom az édeset. 

Sok mindent megmutat ez a regény az olvasóknak. Sok csodálatos dolgot. Például az apró értékeket. Mert lehet, hogy ami neked van, másnak nincs. Sőt még az is lehet, hogy egyszer neked sem lesz. Ebbe belegondoltál már? Én a történet során nagyon sokszor elgondolkodtam rajta. Főleg, mikor igazán megismerhettük Adriana édesapjának valódi arcát.