Leírás:

Lara 15 éves lány, aki fiútestbe született. Profi balerinának készül a nagy presztízsű belga táncakadémia növendékeként. A balett órákon a fizikai és lelki tréning minden táncosnak önmagában is nagy megterhelést jelent, Lara ráadásul közben nemi átalakító műtétére is készül. Lara számára a testi felnőtté válás egyszerre zajlik a fiú testből lány testbe átalakulással.

Véleményem:  

  Ez az a film, amire nagyon kíváncsi voltam, mert a címe nem sugall túl sokat. Amikor először rátaláltam csak annyit tudtam róla, hogy LMBTQ. Aztán mikor megnézte egy ismerősöm és írta a csoportjában, hogy mennyire tetszett neki, gondoltam utánanézek. Meg is találtam magyar felirattal a filmet, ennek pedig kifejezetten örültem. Hogy miért? Mert rettentően jól bemutatja egy külső szemlélőnek (is) a transzneműek nemi diszfóriáját. 

 Hogy miről is szól bővebben a film? Larától, aki lányos vonásainak köszönhetően hormonterápia nélkül is tudja lányként élni az életét, neki azonban ez nem elég, hiszen nagyon jól tudja, hogy abban a korban van, mikor már elkezdődik a pubertás korszak. Éppen ettől fél. Gyerekkora óta az a vágya, hogy balett táncos legyen. Ezért beiratkozik egy balettintézetbe, ahol mindenki lányként ismeri őt. Természetesen a nemi szerve miatt külön gondjai akadnak, ezt persze meg is oldja, bár nem túl higiénikus módon. A balettiskolában tehát mindenki Laraként ismeri egészen addig, míg az egyik ottalvás alkalmával az egyik lány megjegyzi, hogy miért elvonulva öltözik, mikor ő is közéjük tartozik. Itt derül fény mindenre. Itt mutatja meg a film, hogy a gyerek mennyire gonosz teremtés. Holott Larát mindenki elfogadja. Még a kisöccse is (ő volt az egyik kedvencem). 

 A film egészen addig a pontig nemigen gondolkodtatott el, míg a végéhez nem közeledtünk és Larával

közölte az orvos, hogy félbeszakítaná a hormonterápiát, mert Larán nincs annyi súly, hogy bírja a szervezete. Lara ebbe persze belerokkan és a diszfória eluralkodik rajta. Melynek köszönhetően olyan tetthez folyamodik, melyet a film kezdetén nem is gondoltam volna. A végét pedig csak sejthetjük, hiszen nem hagyták nyitva azt a kaput, de szerintem anélkül is egy csodálatos film. Fájdalmasan csodálatos.  

 Mondjuk azt veszem észre, hogy az elmúlt időkben egyre több ilyen filmet/kisfilmet forgatnak. Ennek pedig különösen örülök. Például a kisfilmek közül először ott volt az Anyáim története, most pedig nyáron lesz Magyarországon látható a Tobi színei c. kisfilm. Kíváncsi vagyok, mi lesz a következő. 

A FILM ITT MEGTEKINTHETŐ

Egy kérdéssel indult – a feleség apró szívességet kér a férjétől, miközben mindketten a stúdióban festegetnek –, és olyan átváltozáshoz vezetett, amelyre egyikük sem számított. A tényeket és a fikciót romantikus látásmóddal elegyítő regény a házasság bensőségességét mutatja be, és Lili Elbe, az első nemet váltó ember, valamint a házastársi hűség, a saját ambíciói és vágyai gúzsában őrlődő feleség figyelemre méltó történetét meséli el.

Véleményem:

"- Mikor fogod már végre abbahagyni az aggódást, amit mások gondolnak?" - 15.oldal

 Most pedig elolvastam a könyvet. Hát... Tapasztalatom a következő: a könyv és a film ég és föld. Tudom, ez az adaptációk kilencven százalékánál így van, de itt tényleg. Az olvasás során megpróbáltam követni a könyvön keresztül a filmet, de lehetetlen. Csak nyomokban lehet felfedezni. Véleményem szerint a könyvben az érzelmek is sokkal jobban átjönnek. Na meg arról ne is beszéljünk, hogy egy csomó olyan jelenetet kihagytak, ami szerintem lényeges lett volna és a vége? Egy teljesen másik könyvre emlékeztetett a vége és - apró spoiler... talán - még ha nem is írja le a szerző a nyilvánvalót, az olvasó tudja, mi történt a végén. Sajnáltam, hogy a lelkemnek nem tudok papírzsepit adni, mert Noel végigbőgte az utolsó oldalakat. 

"Lili lehunyta a szemét (a szemhéja elnehezült a szemfestéktől), és azt képzelte, hogy Koppenhága olyan város, ahol Lili és Einar egy személyként élhet." - 80.oldal

 No, de akik nem hallottak még róla azok feltehetik a kérdést: Mi ez a könyv? Miről szól? Miről zagyválsz itt össze? Rá is térnék a lényegre. Ki volt Lili Elbe? A z első trasznemű nő, aki "nemváltó" (a "nemi megerősítő" fogalmat jobban szeretem) műtéten esett át. Ez a történet pedig nagyjából az ő életét írja le. Kérdem a következőt: Valóban transznemű volt? Válasz: Nem. De akkor micsoda?

"Valami miatt úgy érezte, a lelke csapdába esett, egy kovácsoltvas ketrecben vergődik." - 127.oldal

 A könyv elején feltűnt, hogy míg a valóságban Gerdának hívták Einar feleségét, a könyvben Greta. Azonban ez volt a legkevesebb. Csak érdekes volt. A történet (a könyv és a film is) azzal kezdődik, hogy Greta megkéri Einart egy szívességre. Innen indul el minden, hiszen Einarnak az érzelmeit jobban leírta a szerző, így az olvasó is láthatja, (még akkor is, ha maga a történet külső szemmel íródott) hogy Einarban milyen érzelmek mennek végbe. Onnantól kezdve az olvasó számára ő nem Einar, hanem Lili, habár a szerző még Einarként hivatkozik rá. A könyvben azonban nem csak az érzelmek érződnek jobban, de a visszaemlékezéseket is láttatja velünk a szerző, ezzel jobban megismerve a szereplők

múltját. Én ennek viszont csak örültem. Viszont ha már az apró észrevételeknél tartunk azt is meg kell említenem, hogy míg a kutya a történetben a IV. Edvard nevet kapta, míg a filmben Whappernek nevezték el. 

"Nem akarta teljes mértékben betenni a szekrénybe Lilit. Gyűlölte, amikor félre kellett tolnia őt. Amikor lehunyta a szemét, csak Lilit látta; önmagáról már nem tudott képet alkotni." - 207.oldal

  A történet szépen lassan megy a maga útján, de a szerző gondoskodott arról, hogy az olvasó egy percre se unatkozzon és ezeket a részeket is izgalommal töltötte meg. Amikor júliusban Greta és Einar elmennek színházba Greta megkérdi Einart, nem szeretne-e Liliként megjelenni a bálon. Itt volt egy olyan érzésem, mintha Greta sejtene valamit és szerény véleményem szerint nem is tévedtem. de ezt döntsétek el ti, ha elolvassátok. A könyv elején betekintést nyerhetünk Einar gyerekkorába is, melyből kiderül az is, hogy már gyerekkorában is voltak jelek a transznemüségére (mely a könyv és a film egy pontján meginog és inkább interszexualitás feltételezhető). A zárójelben említett részhez azonban hozzáfűzném, hogy a könyvben nem ott kap értelmet ez az állításom (hogy Einar interszex), mint a könyvben. A szerző azonban nem csak Einar, hanem Greta emlékeivel és múltjával is foglalkozott, így az olvasók róla is sok mindent megtudhattak. Például, hogy Gretának az előző házasságából született egy gyermeke, aki sajnos egy napnál nem élt tovább.  

"És ez volt az a pillanat, amikor mintha valami elszakadt volna Einarban; mintha hírtelen felhúztak volna előtte egy redőnyt, mintha valaki nyíltan a szemébe mondta volna az igazságot. Az igazságot azzal kapcsolatban, hogy valójában kicsoda; az igazságot, hogy Einar nem más, csupán egy álca. Egy álca, amely a nadrágjától megfosztva, a csíkos nyakkendő nélkül – amit Gretától kapott a legutóbbi születésnapjára – hírtelen eltűnt, és nem maradt más a helyén, csak a valóság – az a valóság, ami azonos volt Lilivel. Tudta ezt, és megértette, hogy már régóta tisztában van vele." - 210.oldal

 Ez azonban még nem minden. Ha már az összehasonlításnál tartunk, akkor azt is meg kell említenem a saját állásfoglalásomnál, hogy egy csomó olyan szereplőt megismerhettünk, akit a filmben nem. Például Lilit. Mármint Einar kuzinját. Legalábbis én nem emlékszem rá, hogy a filmben megjelent volna. De ilyen például az egyik doki is, akihez elvitték. 

"A világon az a legrosszabb, ha az ember feladja!" - 215.oldal

 Azonban voltak furcsaságok is a kötetben, amit abban az esetben furcsállnék, ha a szerző Lilit valóban transzneműként írná le mégpedig azt, amikor Hans és Lili randizni kezdenek. Az egyik randin Hans megkérdezi Lilit, hány éves, Lili pedig elgondolkodik, hiszen az író fiatalabbnak írja le Lilit, mint Einart.  Pedig a lelkünk velünk együtt születik. Ebbe a részbe szívem szerint bővebben is belemennék, de akkor oldalakon át tartana ez a bejegyzés. Einar interszexualitása pedig ott nyer értelmet, amikor még az elején az író leírja, hogy Einarnak gyakran voltak orrvérzései, (sőt egy idő után azt is említi, hogy néha a lába között folyt a vér) és állandóan voltak fájdalmai.Erről persze Greta beszél az orvosnak is, akinél először jártak, aki persze próbálja "kiűzni" belőle ezt az "őrültséget". A szerző leírja, hogy amikor Einarnál jelentkezett az orrvérzés egy hétig az ágyat nyomta. 

"– Szerencsések, mert megkérdezem tőlük: „Kik akarnak lenni?” És nekik csak választaniuk kell. Ez persze sosem könnyű. De vajon nem örülnénk valamennyien annak, ha valaki megkérdezné tőlünk, kik akarunk lenni?" - 253.oldal

 Amikor azonban már Párizsban vannak sok minden megváltozik. Lili sokkal jobban kezd el afféle

haladni, hogy valójában Lili lehessen és ebben mindenki támogatja. Bár Gretának néha vannak kételyei. Például az utolsó műtétnél, mikor Lili vissza akar utazni Drezdába. Szegényt azonban nagyon sajnáltam. Volt olyan orvos, aki melegnek, volt aki őrültnek és volt, aki skizofrénnek titulálta. Egyetlen orvos volt képes rájönni, mi a baja. Benne pedig Lili végig megbízott. Egyetlen szívfájdalmam van a könyvvel kapcsolatban: mégpedig az, hogy a filmbeli egyik kedvenc mondatom nem volt benne. De ez a legkevesebb. 

"– Milyen volt akkor? Régen? – Egy kisfiú, akinek volt egy titka. Ez minden. Semmiben sem különbözött tőlünk, a többiektől." - 422.oldal

 Összességében annyit tudnék erről mondani, hogy köszönöm. Köszönöm a szerzőnek, hogy megírta ezt a regényt. Néhány sorstársamat nagyon kiakasztotta a regény, bár különösebben nem értettem. A szerző pontosan leírja a végén, hogy miket használt forrásnak a könyvnek a megírására. A sok forrás között ott voltak Lili naplófeljegyzései, na meg Lili könyve a Man int woman, azaz Férfiból nő.

A szerzővel készült interjúm ITT olvasható

2. Elismerem, hogy sokat találtam Lili életéről, de valami furcsa volt: Egyesek azt állítják, hogy Lili Elbe nem transznemű, hanem interszexuális volt. Mit gondolsz erről? 

Amikor elkezdtem Liliről írni megpróbáltam megérteni, hogyan látta önmagát és ezt képviselem a regényben. Az egyetlen művészi célom az volt, hogy az ő önmegítélését adjam át az olvasónak - nem azt, ahogyan az orvosok, sem azt, ahogy a politikusok és az újságírók látták, sem pedig azt, hogy hogyan látjuk őt ma. Nőnek látta magát és ezt akartam ábrázolni: Egy nőt, aki rátalál önmagára.

3. Mit mondott a baráti köröd arról, hogy ilyen témában dolgozol? 

A legtöbben többet akartak tudni erről a rendkívüli nőről.

4. Hogyan hatott rád a regény megírása?

Lili az egyik hősöm lett. Most is gyakran gondolok rá, pedig már lassan húsz év eltelt. Megerősítette bennem a tanulságot, hogy a hamis élet nem élet. Nem élhetünk másokért, hanem magunkért kell élnünk.

5. Mit mondana magyar olvasóinak? És mi a még érdekesebb kérdés: mit küldene transznemű olvasóinak?

Magyar olvasóimnak: köszönöm. Szívesen meglátogatnám egyszer az országot. Nekem volt egyszer egy Elektra nevű vizslám, gyönyörű és érzékeny lény. Vágyom, hogy ellátogassak a vizsla földjére. 

Transz olvasóimnak: köszönöm, hogy elolvastad a könyvet. Remélem, Lilit ugyanolyan inspirálónak találtad, mint én magam. A legfontosabb, amit mondani tudok: ha szeretnéd elmondhatod a történeted. Hallgatom.

Nőnap alkalmából egy bejegyzéssel készültem nektek, melyben a kedvenc könyveim azon női főszereplőit gyűjtöttem össze, akik inspiráltak vagy csak szimplán valamiért kiérdemelték a "kedvenc" jelzőt. De hogy kik is ők? Lássuk:

1. Lili Elbe (David Ebershoff: A dán lány)

Habár ő nem csak könyvszereplő, hanem egy valós személy volt, mégis méltónak találtam erre a helyre, hiszen nekem nagyon sokat segített mind lelkileg, mind máshogyan. Nagyon inspiráló személy és az, amin ő keresztülment egy csodálatos és aki nem érintett az meg se értheti azt a küzdelmet, amin ő keresztülment. 

2. Ana Moreno (Baráth Viktória: A főnök-sorozat) 

Úgy gondolom, hogy Ana is sok mindent mutatott meg az olvasóknak, hiszen az ő élete sem volt sétagalop. Szerintem sokunknak mutatta meg azt, hogy milyen egy erős és kitartó nő. 

3. Judit (Hajnal Kitti: Homokszemek)

Judit azért került bele a listába, mert a szerző az ő szemén keresztül mutatta meg az olvasóknak, hogy egy anyában mi zajlik le akkor, mikor a gyermeke bevallja, hogy ő más. Mondjuk én pont nem tudtam a homofób édesanyámat Judit helyébe képzelni, de biztos van olyan olvasó, aki igen. 

4. Marion, Colette, Léá (B. E. Belle: Árvák)

Ez az a könyv, ami tényleg megérdemli a helyét ebben a listában. Hiszen mindegyik lány egytől egyig erős személyiség olyan, aki megtanult küzdeni egészen kiskoruktól kezdve. 

5. Glória (Borsa Brown: A végzet)

Ő az a személy, aki sok mindenen ment keresztül és habár ezt a A végzetben nem ismerhettük meg eléggé, reménykedem abban, hogy A kezdetben sokkal részletesebb képet kapunk az ő szemszögéből.