Váratlan vendég
Budapest, belváros, egy régi bérház
Mit rejt magában? Mi történt itt 1956-ban? A forradalom hogyan változtatta meg az emberek életét?
Lenke, a házmester lánya szerelmes Búzás Sanyiba, egy ügyvéd fiába. Sanyi azonban Juditért, az operettprimadonnáért rajong. Judit kihasználja a helyzetet, és úgy keveri a kártyákat, ahogy neki a leginkább kedvező. A primadonnának ugyanis van egy titkos szeretője, aki nem igazán kedveli őt.
Búzásék a forradalom hatására nyugatra menekülnek, és Amerikában kezdenek új életet. Sanyiból kiváló építész lesz. Judit azonban itthon, magányosan öregszik meg, ami nem tesz jót az idegeinek. Lenke pedig elvállalja a ház gondnokságát.
A három sors a jelenben ismét összekapcsolódik. De vajon ötven év távlatából számít-e már, ki kit jelentett fel annak idején? Régi sebek szakadnak fel, és sok, eddig megmagyarázhatatlan titokra derül fény.
R. Kelényi Angelika eddig kiadatlan kisregényéből megtudhatjuk, hogy a történelem nem hagyja megválaszolatlanul a soha el nem évülő kérdéseket, és nem engedi feledésbe merülni az egykori bűnöket.
Bécsi keringő
Gyilkos irigység és szenvedélyes szerelem a 19. századi Bécs forgatagában
1866 októberében véget ér a porosz–osztrák–olasz háború. Laurentino Marcetti bárónak ugyan semmi köze nem volt a harcokhoz, mégis meglepődik, amikor egy régi osztrák ismerőse látogatja meg római otthonában, hisz a háború a személyes kapcsolatokra is rányomta a bélyegét.
Joseph Winter újságíró arra kéri a bárót, hogy utazzon Bécsbe, és védje meg a makacs és önfejű Lisa Rosent, aki apja halála után úgy döntött, egyedül, férfisegítség nélkül kívánja vezetni divatszalonját. Marcetti soha nem vállalna el egy ilyen bagatell megbízatást, de most mégis igent mond, mert ott él a nő, Nella Rivera, akit képtelen kiverni a fejéből.
Lisa nemcsak azzal vívja ki konkurensei ellenszenvét, hogy nő létére önállóan vállalkozik, hanem pimasz és rebellis ötletével is. Egyedülálló terve sikeresnek bizonyul, a szalonját igen sokan látogatják, míg a nagy hírű szabóságok vendégköre megcsappan. Lisa sikere gyilkos indulatokat szül. A lány nem sejti, hogy a báró titokban segíti és védelmezi. Akár egy testőr, akire nem vágyott, de nagyobb szüksége van rá, mint gondolná.
Az utazásnak cseppet sem kedvez a politikai helyzet, Rosen kisasszony ügye is bonyolultabb, mint képzelte, és a Nellával való találkozása sem úgy sikerül, mint várta. Laurentino Marcettit azonban kemény fából faragták, nem hátrál meg a kihívások elől, sőt… a kihívások éltetik.
R. Kelényi Angelika befejezetlen történelmi-romantikus regénye élvezetes történetben jeleníti meg a 19. századi Bécs izgalmas, színpompás világát.
KÖSZÖNÖM AZ ELŐOLVASÁSI LEHETŐSÉGET
AZ ÁLOMGYÁR KIADÓNAK
Értékelésem:
R. Kelényi Angelika neve mára összeforrt a női krimik és a történelmi romantikus regények világával. Hiszen nem két kötetet írt, melyek az ezredforduló előtt játszódnak. Habár személy szerint én azokat nem olvastam, mégis nagyra értékelem a munkásságát, hiszen nem kevés fantasztikus könyvet hagyott maga után. Ez a regény a Mária Terézia-sorozat egyik kötete, ami ötvözi a történelmi hitelességet az izgalmas cselekményekkel. Az első benyomásom borító(k) és cím(ek) alapján az, hogy ezt nekem mindenképpen el kell olvasnom. Hiszen nem csak a borítójával, de szokatlan külsejével is magára vonta a figyelmet. Hiszen ez a kötet mivel két kisregényt tartalmaz, így ahhoz hogy a másikat olvasni tudjuk meg kell fordítanunk a könyvet. Fejjel lefelé. A fülszövegeket azonban csak akkor olvastam el, mikor már a kezemben volt a könyv. Igen, ez néha rossz szokásom, de nem csak a recenziós példányoknál.
"Mindenért fizetni kell, vagy így, vagy úgy, de a világ megvásárolható." - 120. oldal - Váratlan vendég
A történetünk főhőse Anna és Mária Terézia a 18.században Bécs császári udvarán. Habár a történet során inkább Anna nézőpontját és gondolatait követhetjük végig. Gyilkosság vagy valami titokzatos esemény történt a kastélyban?
"– Minden háború kegyetlen, de amikor honfitársak ölik egymást, annál nincs borzalmasabb." - 113. oldal - Váratlan vendég
Szerintem a kornak az ábrázolása teljesen hiteles volt. Én magam is meglepődtem azon, mennyire szerettem olvasni ezt a két rövidke történetet. A leírások nekem nagyon tetszettek, a történelmi és fiktív elemekhez való viszonyulásomhoz a történet során pedig én magam is meglepődtem.
"Magában már többször megállapította, egy férfit a hatalom tesz vonzóvá, nem a szépsége." - 98. oldal - Bécsi keringő
A történet nyelvezete nem riasztott el, hiszen nem úgy volt megírva, mint a legtöbb történelmi romantikus és nem vette át az adott kornak a kommunikációs stílusát. Ennek én személy szerint örültem, bár biztos vagyok benne, hogy van, aki ellentétesen gondolja és örült volna neki. A történet úgy van megírva, hogy az olvasó teljesen beleélhesse magát, amit külön élveztem, hiszen emiatt sem volt nyögvenyelős olvasni a történeteket. A regény tempója kellemes, egyenletes és fokozatosan halad a vége felé. Nem siet, nem is csiga lassú. Pont kellemesen halad A-ból B-be.
"Olvasni szeretett volna, romantikus lányregtényeket, de nemigen voltak könyvek a lakásban, hiszen Mamó alig értette a betűket. Lenke pedig nem tudott könyvet venni, miután semmiféle pénzzel nem rendelkezett. Bár néha kuncsorgott egyikért-másikért, Mamó csak nagy ritkán engedélyezte a vásárlást. Kidobott pénznek tekintette az irodalmat, úgy gondolta, hogy az életben semmi haszna nem vehető. Ami otthon volt, azokat Lenke már régen kiolvasta, sőt, némelyiket többször is – szinte kívülről fújta a szerelmes részeket." - 24. oldal - Váratlan vendég
A karakterábrázolások nekem teljesen átjöttek, nyílván egy olyan embernek, aki otthon van a történelemben (és nem utálja, mint én) ő jobban átlátja az egésznek a történelmi logikai vonalát. Nekem azonban teljesen hitelesnek tűnt. Már amennyire laikusként annak tűnhet. A mellékszereplők azonban nekem kidolgozatlannak és lényegtelennek tűntek, de ez lehet, hogy csak az én meglátásom.
"A világon a legnagyobb udvariatlanságnak tartotta megváratni valakit." - 45. oldal - Váratlan vendég
A rejtélyek a történetben nekem nagyon átjöttek, nem voltak sablonosak és egyhangúak. A feszültségkeltés fokozatos, semmi hirtelenség nincs benne, aminek külön örültem, hiszen szerintem nem illett volna a regényhez. Persze megvannak azok a regények, amelyekbe illik, de ez nem az volt. A szerelmi dinamika is nagyon átjött nekem, bár az egy történelmi regényben szerintem másodlagos, ám mivel történelmi romantikusról beszélünk, így kicsit lényegesebb, mint általában. Ugyanúgy, ahogy fantasztikusan van megírva az érzelmi vonzalom témája is.
"– Ebben a mai világban, már senkiben sem bízhat az ember!" - 6. oldal - Váratlan vendég
A történetet erős női főhős jellemzi, legalábbis nekem ez jön le, a hangulatteremtés nekem nagyon tetszett és a történet egész leírása sem utolsó. A műfaji elemek kellő kiegyensúlyozottsággal keverednek, nem volt összecsapva a regény, minden a helyén volt.
"– Tudja, a kéz a legnagyobb árulónk. Mindent megmutat, rajta vannak az élet nyomai, és nem lehet őket eltüntetni." - 106. oldal - Bécsi keringő
Ezt a regényt elsősorban a történelmi romantikusok kedvelőinek ajánlanám, azonban bárki más is olvashatja szerintem, ha nyitott az új dolgokra. Nekem teljesen pozitív csalódás volt ez a két történet, hiszen nem számítottam rá, hogy ennyire magával ragadnak (habár az egyik jobban tetszett, mint a másik, de ezzel nincs semmi baj).
