Üzemeltető: Blogger.
  • Home
  • Ki vagyok én?
  • Támogatók
    • Category
    • Category
    • Category

Ana Könyvespolca

 Fülszöveg:

Két ​legjobb barát. Ugyanaz a születésnap. Hat év…

ERIC: Eljött a nap, amikor megszülettünk. Eljött a perc is, amikor Morgan meg én eldöntöttük, hogy életünk végéig a legjobb barátok leszünk. Évekig szinte összenőve éltünk; de Morgan anyukája meghalt, ő átköltözött a város túlsó felére, én bekerültem a focicsapatba, és a szüleim között egyre gyakoribbá váltak a veszekedések. Néha azonban aggódom, hogy nem maradunk örökre legjobb barátok. Hogy eljön a nap, a perc, a pillanat, amikor minden széthullik, és az időt nem lehet visszaforgatni.

MORGAN: Tudom, hogy minden születésnapot új kezdetként kellene megélni, de csapdába estem ebben az elcserélt testben, a téves életben, Tennessee államban, Istenhátamögött, és minden csak körbejár. Az apámat jobban érdekli a foci, mint én; az anyám mindennél jobban hiányzik, és a legnagyobb titkomat még a legjobb barátommal sem oszthatom meg. Talán eljön a nap, hogy azzá a valakivé váljak, aki legbelül vagyok. Azzá a lánnyá. Hogy eláruljam a világnak. Hogy eláruljam Ericnek… De mikor?

Hat születésnap története tárja fel Eric és Morgan életét, miközben közel kerülnek egymáshoz, eltávolodnak, szerelembe esnek, és felfedezik igazi önmagukat – és azt, hogy közös-e a sorsuk. A díjnyertes író, Meredith Russo szívfacsaró, mégis egyetemes érvényű
története önazonosságról, az első szerelemről és a végzetről.

Éld át a katarzisát!

Véleményem: 

Széttépett, aztán a végén bocsánatot kérve megpróbálta összeeszkábálni a darabjaimat. Legalábbis velem ezt csinálta. Bár én érintettként teljesen más szemmel olvastam Morgan sorait, mint más. Hiszen bár a történetben egy transznemű lány útkeresését élhetjük végig, én pedig transznemű férfi vagyok, a lelki dolgok ugyan azok. Azok nem változnak attól függően, hogy valaki férfi vagy nő. Ugyanúgy szenvedsz. A történet folyamán pedig egy csomószor kedvem lett volna odamenni Morgan-hez és egyszerűen csak megölelni, majd azt mondani, hogy "gyere, együtt végigcsináljuk". A végén pedig már alig láttam a könnyeimtől, mikor Eric a következő mondatot írta le:

"A lány a taxiból." - 250. oldal

 A történet egy érzelmi hullámvasúton vezetett végig. Pont, mint a Dán lány. Volt, mikor napokra letettem, mert egyszerűen nem volt erőm folytatni annyira mélyre dobott. Aztán fel, majd megint le. Ezt játszottuk a végéig. Viszont ettől függetlenül örülök, hogy elolvastam, mert úgy érzem, hogy ez kellett. Csak nem éppen a diszfória miatti depresszióm kellős közepén, de ez már mellékes. A lényeg, hogy elolvastam és köszönöm szépen a szerzőnek, hogy megírta, valamint a kiadónak, hogy eljuttatta a magyar olvasókhoz, mert igen, a világon több Morgan él, mint gondolnánk. 

"Ha egyetlen perccel is tovább kettesben maradok a saját gondolataimmal, félek, valami rémes dolog fog történni." - 131. oldal

 Viszont többet nemigen szeretnék írni erről a regényről vagy eléri azt a hosszúságot, mint a könyv. Egyet tudok biztosan. Remélem egyszer lesz alkalmam beszélgetni az írónővel. 

"A lélek létezik, és léteznék férfi és női agyak is. Ami engem illet, lány vagyok, de olyan mocsok balszerencsém volt, hogy fiútestbe születtem, és most, hogy tényleg beleadtam mindent, egyértelmű, hogy eleve esélyem sem volt." - 157. oldal

2/19/2023 No megjegyzés

Fülszöveg:

Ashley Hall, a fiatal lakberendező szerelméért két pasi is rivalizál, a jóképű Cameron és a nem kevésbé vonzó Ridge.
Míg az egyikük becsületesen játszik, addig a másikuk nem riad vissza a tisztességtelen eszközöktől sem.
Miközben ők Ashley szívéért versengenek, a lány családját súlyos csapás éri. Ashley-nek egyszerre kell megküzdenie a családi tragédiával, egy mogorva ügyféllel és a zűrzavarral, amit az álnok udvarló okoz.
Végül kiderül az igazság és a tisztességgel játszó fél elnyeri Ashley szívét. Ám a boldog befejezés csak álom marad. Fájó emlékek bukkannak fel a múltból, és egyre nyugtalanítóbb események zavarják meg mindennapjaikat. És amikor a meghittnek ígérkező hétvége végül rémálommá válik, már nem marad semmi kétség, valaki komoly fenyegetést jelent számukra. Az életük veszélybe kerül és csak magukra számíthatnak a havas hegyekben megbúvó, mindentől elzárt kis faházban.

 Véleményem: 

 Ez most nem az én történetem volt.  Ugyanúgy, ahogy az előző értékelésem olvasmánya sem. Valahogy nem akart jól indulni az újév olvasás téren. Ettől függetlenül viszont nem bántam meg, hogy elolvastam, hiszen maga az elképzelés nekem nagyon tetszett. Az elején. Aztán viszont szinte mindig tudtam, mi után mi fog következni és ez így nem volt nagy élvezet számomra. Jó, oké, a végén történteket nem tudtam megjósolni, de azon kívül mindent. Ez a történet most nem nekem lett szánva, ettől függetlenül nem olyan biztos, hogy végleg félredobom és nem olvasom el a folytatását, mert mint mondtam, maga az elképzelés igenis tetszett. Szerintem jobban is meg lehetett volna írni, ám ez már csak az én véleményem. Ettől függetlenül viszont én még mindig azon a véleményen vagyok, hogy minden könyv hozzánk tesz valamit. Ezzel a könyvvel is gazdagabb lettem. 

 Az viszont tényleg nagyon tetszett, hogy éreztem a történetben szereplő karaktereknél a fejlődést. Nem csak az volt, hogy álltak ott egy helyben és csak voltak. Hanem tényleg változtak, fejlődtek, tanultak. Jobbá tették saját magukat. Ugyanúgy, mint mi valódi emberek az életünk során. 

 Habár véleményem szerint nem volt eléggé kifejtve a történet, akadtak benne kedvenc részeim. Például a faházas jelenet a végén, amire az előbb azt mondtam, hogy a végét tényleg nem tudtam megjósolni. Ez így is volt. Ott került a helyére az utolsó puzzle darab. Ott raktam össze, hogy akkor most ki kicsoda és ki, hogy van. Már csak ezért is tovább fogom olvasni (egyszer) a történetet, hogy megtudjam, mi lesz ezután. 

2/12/2023 No megjegyzés

Fülszöveg:

Marion ​megpillantja a legjobb barátnője bátyját, a széles vállú, szőke, kék szemű Tomot, és azonnal beleszeret. Amikor a fiatalember leszerel a katonaságtól, úgy dönt, hogy rendőr lesz, Marion pedig, aki épp megszerezte pedagógusi diplomáját, eltökéli, hogy megszerzi magának a fiút. Képtelen elismerni, hogy bizonyos jelek szerint nincs minden rendben, belevág a házasságba, és biztosra veszi, hogy a szerelme mindkettejüket átsegíti a nehézségeken.

Csakhogy Tomnak van egy másik élete is, és akad egy másik személy, aki ugyanilyen ellenállhatatlanul vágyik a szerelmére. Patrick, a Brighton Museum kurátora szintén belebolondult az ő rendőrébe, és egy addig ismeretlen világot tár fel Tom előtt. Azonban egy olyan korszakban, amikor a „kisebbségeket” mind a társadalom, mint a törvény megbélyegezte, az a biztonságos megoldás, ha a rend őre elveszi a tanítónőt. A két szerelmesnek osztoznia kell Tomon, míg végül az egyikük nem bírja tovább, és mindhármuk élete tönkremegy.

A gyönyörűen elbeszélt, fájdalmas, tragikus történetet két narrátor, Marion és Patrick bontja ki. Mindketten az életük középpontjában álló férfiról írnak, elvesztegetett évekről, jobb sorsra érdemes szerelemről, meghiúsult reményről, egy olyan korról, amikor Anglia nagy változások előtt állt, ám közben még mindig oly sok minden volt lehetetlen.

Bethan Roberts mély, gyötrelmes, ám mégis gyengéd regényt írt, amellyel bizonyítja, hogy a legizgalmasabb fiatal írók között van a helye.

Vélemény:

 Szerettem volna szeretni ezt a könyvet, de nem ment. Magával a történettel nem is lett volna komolyabban bajom, de a három főszereplő halálra idegesített. Szerencsétlen könyv a földön, a fal mellett, mindenhol landolt már annyira idegesítettek a szereplők. Különösen Patric karaktere, akinek a monológjai és a lírai leírásai a sírba kergettek. Rosszabb volt szerintem, mint a Gyűrűk urában a sok oldalon át susogó fa (nem olvastam a Gyűrűk urát, csak édesanyám mesélte és ezek után van egy olyan érzésem, hogy nem is akarom elolvasni a történetet). 

"– Jó reggelt! – üdvözöltem.
– Jézusom – felelte.
– Nem egészen – mosolyogtam rá. – Csak Patrick."

208. oldal

 Maga a történet két szereplő elmesélései alapján tárul az olvasók elé. Ez a két szereplő pedig nem más, mint Patric és Marion. A történet a múlt és a jelen között ugrál, ami kifejezetten érdekes volt a történet folyamán. Legalább volt egy kis nyugtom is két agyroham között, mikor épp a fiatal Marion vagy az ifjú Patric kergetett őrületbe a hülyeségeivel. 

"Mi egyéb számítana? A rendőröm itt volt és mosolygott."

176. oldal

 Az azonban megdöbbentett, hogy akkor se voltak sokkal másabbak a nők, mint ma. Ugyan olyan manipulatív és kétszínű karakternek alkotta meg a szerző Mariont, mint amilyen nők ma is léteznek néhol. Számomra pl az a jelenet teljesen kiakasztó volt, mikor felmentek a csúszda tetejére és Marion rájött Tom gyengepontjára. Azt hittem ott taposom szét a könyvet. Képes volt más félelmeinek örülni és örömködni, hogy "jaj, lesz mivel irányítanom és akkor végre elérhetem, hogy belém szeressen". Mert Marion érezte. Marion pontosan tudta, hogy az ő házasságuk csak kényszer. Már akkor. Csak azt nem értem, hogy akkor miért vártak ennyi ideig. Oké, hogy Tom az egész történet alatt olyan, mint egy ki***zott kartonbábú, amit úgy lehet mozgatni, ahogy akarsz, de akkor is. Ez azért így nem.

"- Hívő?
– Olyan istenben nem, aki ennyi embert ítél meg."

315. oldal

 Sebaj, nyugi, a végére értem. A könyvnek se esett komoly baja. Összességében maga a történet jó lehetett volna csak nem volt jól megírva. Ám kell ilyen is. Azonban sajnos azt kell mondjam, hogy amennyire tetszett a film, annyira utáltam a könyvet.

1/26/2023 No megjegyzés

Fülszöveg: 

A ​Nagy Panda és Kicsi Sárkány folytatása gyönyörűen illusztrált ajándékkönyv az elfogadásról, önmagunk és egymás mélyebb megismeréséről.

A két valószínűtlen útitárs útnak indul, folytatva az előző kötet kalandjait, hogy eljussanak egy helyre, amely talán messze van az otthonuktól, de az utazás révén önmagukhoz és egymáshoz közelebb kerülnek.

– Változás – mondta Nagy Panda. – Ha nem is tudod, hová vezet, attól még jobb, mint egy helyben maradni.

Kicsi Sárkány boldogtalan, és kiönti a szívét Nagy Pandának, aki úgy véli, ahhoz, hogy barátjának kedélye helyreálljon, útnak kell indulniuk. Új vidékeket fedeznek fel, rendkívüli élményekkel gazdagodnak, és nagy kihívásokkal néznek szembe. Nagy Panda és Kicsi Sárkány továbbhaladnak az elfogadás ösvényén, és megtanulják, hogy a változások, a nehézségek életünk természetes velejárói – ezek nélkül fejlődés se volna lehetséges.

Ebben a kötetben is ugyanolyan bájos, szívet melengető illusztrációk találhatók, mint James Norbury eredeti, Nagy Panda és Kicsi Sárkány című nemzetközi bestsellerében.

Csupa inspiráció, csupa kedves humor: Az utazás kalandos, gyönyörködtető mese az elfogadásról, amelyet minden korosztálynak érdemes kézbe vennie.

Véleményem:

I-MÁD-TAM. Egyszerűen fantasztikus, hogy egy képregény mennyi mindent tud mutatni és tanítani az embernek. Én csak kapkodtam a fejem, olvastam és egyszerűen nem akartam befejezni a történetet. Nagy Panda és Kicsi Sárkány története ismételten magával ragadott és nem akartam a végére érni. Hihetetlen, hogy egy ilyen bájos mesekönyvbe mennyi érték és bölcs gondolat tömörülhet össze. Minden mondatáért megéri elolvasni mind a két részt, hiszen egytől egyig különlegességeket rejtenek magukban. 

"Az elfogadás pedig nagy békességet szül."

87. oldal

 Remélem lesz még alkalmam olvasni Kis és Nagy barátunknak a közös kalandját, hiszen sokadjára is meg kellett állapítanom, hogy remek gyógyír, ha az embernek rossz kedve van, vagy szimplán csak szomorú kint az idő. Kirángat a hétköznapokból, felnyitja a szemed és még meg is nevettet. Kell ennél több? Nekem nem kellett. Szerintem neked sem fog. A grafikák pedig csakúgy, mint az előző kötetben, itt is zseniálisak. Nem volt szívem továbblapozni egy-egy oldaltól. 

"Még a legnagyobb vihar is elvonul egyszer…"

75. oldal

 Ez a kötet bemutat egy olyan helyzetet, hogy mit tehetünk akkor, ha az élet teljesen más irányba sodor minket, mint amerre tartunk. Mit csinálunk? Pánikolunk? Nem. Hát akkor? Olvasd el a kötetet és megtudod.

1/22/2023 No megjegyzés

Fülszöveg:

Máté hamis magabiztosságával remekül leplezi, mennyire érzékeny lélek. Erre teljesen ráment az első igazi kapcsolata, Ákos ugyanis képtelen volt átlátni az álcáján. Mégis, amikor a férfi néhány hónappal a szakításuk után ismét feltűnik, Máté eltökéli, hogy visszaszerzi őt. Csakhogy közben a dolgok körülötte és benne rengeteget változtak, akármennyire próbál erről tudomást sem venni. Illés ugyanis elvarázsolja őt a zenéjével, a finomságával, és azzal, hogy képes olvasni minden apró rezdülésében…

Véleményem:

 Kitti bocsáss meg, de párszor a földhöz vágtam a könyvet. Mikor nekikezdtem még semmi baj nem volt. Aztán a vérnyomásom a karakterek miatt kezdett egyre feljebb menni. Akkor landolt a könyv a fal mellett (csodálom, hogy a szomszéd még normálisnak tart). Kezdve ott, hogy az egész könyv alatt a főszereplő nekem olyan döntésképtelennek és gyávának tűnik (nem, nem keverem a jelenlegi olvasmányommal, mert az maga a teljes katasztrófa. Ez ahhoz képest semmi). Nem tudja eldönteni, hogy tényleg vissza akar-e menni az exéhez (hahóóóó nem jó ötlet) és ez így... Nem. Egyetlen kedvenc részem az volt, mikor az elején Máté barátnője elkezdett vitatkozni egy hittérítő nővel. Na azon nevettem és szinte lejátszódott előttem a veszekedés (még akkor is, ha Kitti közben elvitte az édes főszereplőnket drága exével beszélgetni a mekibe. Na jó nem, mert az a rész is tetszett, hogy ki lett fejtve, hogy a főszereplőnk miért tartja ennyire távol magát a zenétől. Az egy nagyon fájdalmas, de véleményem szerint gyönyörűen megírt szál lett a történet folyamán. 

 Ám itt csak első körön húzott fel a dolog. Aztán megismertük Máté szüleit. Megismertük Máté anyját, aki túlfélti kicsi fiacskáját és a 17 éves fia telefonjára nyomkövetőt tesz. Aztán megismertük Illést az alkalmi partnert, akiről spoiler mentesen nem tudnék kiakadni, úgyhogy csak üvöltök magamban egy sort. Végül pedig (csak, hogy szépen zárjuk a sort) jött ismét Ákos. 
 
 Szóval igen. Nekem nagy idegrendszer kellett ehhez a könyvhöz. Ami nem volt. Ám esküszöm még életben van a könyv. Fent van a polcon. Épp nyalogatja a sebeit.

1/19/2023 No megjegyzés

Fülszöveg:

Hol van az a pont, amikor a hallgatás már fáj?

Bence, a 17 éves focista évek óta egy súlyos titkot hordoz magában: a fiúk dobogtatják meg a szívét, különösen a helyes és kedves évfolyamtársa, Martin.

Bence úgy érzi, a titka és a ki nem mondott szavak felemésztik a lelkét.

Az ünnep közeledtével karácsonyi fénybe öltözik a város, ő pedig mindennél jobban vágyik arra, hogy randira hívhassa Martint, és előbújhasson. Ám retteg attól, hogy az idős, konzervatív szülei és a nagymamája mit szólnának az igazsághoz, és miként bánnának vele a csapattársai és a legjobb barátja, Zalán…

Honnan meríthetünk bátorságot, ha úgy érezzük, a félelem az úr?

A szerelem elég erőt adhat ahhoz, hogy kiálljunk a világ elé?

Két szó: Meleg vagyok. Ha kimondod, minden megváltozik?

A Téged kérlek karácsonyra az év legromantikusabb coming out története, ami reménnyel tölti meg a szíved, és mosolyt csal az arcodra.

Hagyd, hogy magával ragadjon!

Véleményem:

 Kellemes kis karácsonyi történet. Na mondom nézzük meg. Aha... Csak egy részben. A lelkemet
kaparta szét a történet, de ezzel együtt minden sorát imádtam. Az-az út, amit Bence bejárt... Szinte magamra ismertem. Annyi különbséggel, hogy az én családom nem ilyen. Na, de Tibi. Lenne hozzád egy kérdésem: MIÉRT SZENTESTE??? Na jó, befejeztem.

"Nem kötelező felcímkézni azt, aki vagy, ha nem állsz még rá készen. A lényeg, hogy mit érzel."

197. oldal

 Maga a történet tényleg aranyos és úgy van megírva, hogy a főszereplő akár maga az olvasó is lehetne (lehet ezért rázott meg annyira?) A karakterfejlődés azonban hihetetlenül látványos és mindemellett pozitív irányú, ami külön tetszett a történetben. Hogy Bence képes volt egy olyan lépést megtenni nem csak a srácért, akit szeret, hanem saját magáért, ami nagy hatással lehet a későbbi gimnazista éveire. 

"Néha magunkat kell választani a másikkal szemben. Azt tenni, ami nekünk jó, akkor is, ha nehéz, és tudjuk, hogy a másik szenvedni fog."

179. oldal


 Kíváncsi lennék, hogy a történet befejeztével vajon hogyan alakul Bence sorsa, hiszen bár nekem van egy elkézelésem, nem biztos, hogy az úgy lenne. Amin viszont nagyon meglepődtem, az Bence legjobb barátja volt. Zalán volt a történetnek azon karaktere, akin szintén éreztem a karakterfejlődést, hiszen a szerző végig egy homofób f*sznak írta le, azonban a történet előrehaladtával igenis tudott meglepetéseket okozni. 

"Olyan egyszerűnek tűnik, mégis piszkosul nehéz, mert az egész életem fenekestül fel fog fordulni."

150. oldal

 Remélem olvashatok még ilyen történeteket a szerzőtől akár novella formájában. Habár az eddig olvasott összes kötetét szerettem és most se csalódtam benne. Köszönöm.


A szöveg közé pedig nem fért be, de ezt nem hagyhatom ki (aki olvasta érti, aki nem olvasta, annak csak aranyos, de majd megérti):

1/15/2023 No megjegyzés
Fülszöveg:

Cadie Gerwulfé az egyik legveszélyesebb adottság a világon. Ám addig, amíg viseli a kesztyűt, nincs mitől félni.
Amikor Herr Wulf megkéri Alaskát és Igort, hogy vigyázzanak egy napig különc unokagyerekére, a fiúk ijedtség nélkül mondanak igent. Elvégre mi baj lehet egy dacos tizenhat évessel?
Ám a dolgok gyorsan visszájukra fordulnak, amikor kiderül, hogy Cadie-nek esze ágában sincs együttműködni a két idegennel, akiknek a nyakába sózták.
Alaska és Igor számára megelevenedett rémálom kezdődik, halálból visszatért szeretteikkel, hús-vér tükörképekkel és démoni bestiákkal, amikor védencük lehúzza a kesztyűjét, és olajra lép. Csak egy dolgot tudnak biztosan: Cadie nem juthat ki az Impériumba, mert akkor mindennek vége.
De ezt megakadályozni egy megelevenedett rémálomban, ahol mindenki ellened játszik, nem a legkönnyebb feladat.

Véleményem: 
 

 Gabi Bagolyváros sorozatát nagyon megszerettem. Egyedi, sajátos felépítésű világ, melyben az ember hamar megtalálja a helyét. Az első rész után úgy voltam vele, hogy mindenképpen tovább szeretném olvasni. Erre idén kerítettem sort, talán sikerül is befejeznem a sorozatot. 

"Az ember fejében megmaradnak a legütősebb rémálmok és az ijesztő pillanatok."

59-60. oldal

 Ez a kötet azonban más volt, mint amire számítottam. Nem csak azért, mert teljesen kizökkentem a bagolyváros világából, hanem azért, mert itt egy teljesen új karaktert ismertetett meg velünk az olvasó. Ennek ellenére viszont hamar megtaláltam és felvettem a sztorinak a fonalát, onnantól kezdve pedig faltam a sorokat, míg arra nem eszméltem, hogy nincs több oldal. Nincs több oldal. VISZONT! Van még két rész. 

"Régen én is >>átlagember<< akartam lenni. Kliséhegy. Nos, abból kell dolgoznom, ami van, és végre úgy kell dolgoznom, ahogy nekem jó."

133. oldal

 Cadie karaktere nekem nagyon tetszett. Szépen megformált, másoknak unszimpatikus karakter lenne. Én bírtam. Őt és a felfordulásokat, amiket okozott. Mert nem kevés volt belőle az tuti. Tényleg jobb, ha rajtamarad az a kesztyű. Ne kísértsük a sorsot.

"A TRAGÉDIÁK NEM ÍGY kezdődnek."

117. oldal

Mindezen felfordulások ellenére viszont sokat nevettem a történeten. Gabi hozta azt a formáját, melyet az első rész után elvártam tőle. Humoros, megfogja az olvasó figyelmét az első oldaltól az utolsóig. Bizony vannak olyan napok az ember életében, mikor semmi másra nincs szüksége. Én éppen egy ilyen időszakban olvastam. A Bagolyváros szereplői a legrosszabb napodon is megnevettetnek. 

"Vannak emberek, akik jók, bármennyire is nehéz elhinni."

135. oldal

Egy biztos. Cadie karaktere nagy kedvencem lett és nehéz lesz felülmúlni. Tehát én innentől kezdve csak sodródok az árral és kíváncsian várom, mit tartogat a maradék két rész. Valamikor az évben sort kerítek rájuk.

1/12/2023 No megjegyzés

 

 Nem volt könnyű év. Sem fizikailag, sem lelkileg, sem sehogyan. Hozott magával a 2022-es év csalódást, veszteséget, örömöt, fájdalmat. Amire pedig még ennyire se számítottam, búcsút. Vagy igazság szerint magam se tudom, hogy minek hívjam. Lehet, hogy csak a tájékoztatásom volt rossz. Ezt idén kiderítem. Node. Hogy is állunk könyvekkel? Lássuk a 2022-es számokat a moly szerint. 

34 könyv + 1 megkezdett, amiből csak 100 oldal van

Elolvasott oldalak: 8888 (Plusz mínusz néhány, mert volt egy már megkezdett könyv, amit folytattam, illetve egy, ami átlógott az újévre.

 Maga az év rengeteget tanított nekem. Többek közt megtanított hinni, bízni, szeretni, ami eddig nem ment, mert féltem. Ezért voltam annyira introvertált személyiség. Sok mindent kaptam az évből, amit köszönök és amit elfelejtenék. A legnagyobb ajándékot akkor is 2022-től kaptam (és a bkk-tól - na jó, belsős poén, lényeg, hogy buszon találkoztunk). Ő pedig a párom, akinek nagyon sokat köszönhetek. A könyves oldalát nézve a tavalyi évnek viszont egész jól zártam. 34 (majdnem 35) könyvvel zártam az évet. Ami azért nagy szám, tekintve, hogy nem olvasok valami gyorsan. Ám nekem nem is az oldalszám a lényeg, szimplán az élmény. Vagy ezzel egyedül lennék? 

 Köszönöm nektek ezt az évet, az idei évre pedig nagyon sok tervem van, remélem össze is fognak jönni. Tehát találkozunk jövőre, vagy idén vagy már a fene se tudja. 2023-ban. Sok tervem van, kérdés, mi fér bele az évbe. Egyet tudok. Ez az év se lesz könnyű. Már most látom, hogy lesz egy olyan szakasz az életemben, melynek kilenc éve talán most sikerül pontot tennem a végére. Remélem leszek olyan erős. Minden csak a kitartáson múlik, ezt ti se feledjétek. 

 Sok mindenkinek kéne sok mindent megköszönnöm a bloggal kapcsolatban. Ám ha mindent leírnék, itt ülnék holnap délutánig. Így csak párat írnék le. Köszönöm a szerzőknek, akik bizalmat szavazva nekem engedték, hogy elolvassam a regényeiket. Köszönöm Petrának, a Mert olvasni mindig jó bloggerének, hogy megalkotta az Olvassunk hazait 2022-ben kihívást, mely által egy csomó új szerző művét ismerhettem meg (igen, akadt köztük kedvenc is). Nem utolsó sorban pedig köszönöm Nektek, hogy a 2019-es nagy leállásom óta itt vagytok velem.  

 A 2023-as évre rengeteg tervem van. Már decemberben összeszedtem egy kisebb listát, melyek azok a könyvek, melyeket mindenképpen el szeretnék olvasni. Ezek alapján pedig a következő megállapítást tettem: Nem kevés könnyet fogok hullajtani az újévben. Erre példa a tavalyi évből áthozott olvasmányom Rácz-Stefán Tibor: Téged kérlek karácsonyra című könyve. Erről bővebb értékelést nemsokára hozok, de nem kevés könnyem hullott. Aztán itt az idei év első teljes olvasmánya: My policeman. A film a lelkemet tépte szét. Egyelőre a könyvtől se várok kevesebbet, de majd meglátjuk.

Top 3 kedvenc könyvem 2022-ben:

  1. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
  2. Sam Wilberry: Flash
  3. Ellyne: Elysium
     

Hamarosan jelentkezem. 2022-ből még maradt pár értékelés.

1/11/2023 No megjegyzés

Fülszöveg:

Gyűlölniük ​kellene egymást. Máskülönben garantált a katasztrófa.
A zárkózott, tragikus sorsú Mia gyerekkorában jelen volt gazdag édesapja meggyilkolásánál. Sőt, azt pletykálják, hogy ő az elkövető. Az esetet követő nagy médiafelhajtástól távol tartva édesanyja egy külföldi, kétes hírű bentlakásos vallási intézetbe küldte lányát. Vagy inkább száműzte? Mia a húszas éveiben is még a tragédia spiráljából próbál kievickélni, de egyre mélyebbre süllyed benne, mígnem találkozik édesapja egykori nagy riválisának fiával. Nehéz eldönteni, hogy Sámuel segíthet rajta, vagy egy életre tönkreteheti a súlyos titkokat cipelő lányt.
A laza erkölcsű Sámuel örök lázadó, nagyon úgy tűnik, a harmincas éveire sem nő be a feje lágya. Imádja feszegetni a határokat, meggyőző megjelenésével pedig igen népszerű a hölgyek körében, akikkel előszeretettel játszadozik is. A családi vállalkozás érdekében rákényszerül arra, hogy az ujja köré csavarja a külföldről hazatért csillagvirágszálat, azaz Szendházi Miát. Azt gondolja, hogy a sebzett lelkű lány könnyű préda lesz, de téved, és nagyon úgy fest, hogy az a fránya fegyver fordítva sül el.
Vajon a családi viszályokat is elsöprő szerelemnek garantáltan tragédia a vége?
LAKATOS LEVENTE többszörös Aranykönyv-díjas szerző. Sikerkönyveivel önismereti utazásra csábítja olvasóit. Regényei témaválasztásukban bátrak, ezért gyakran polgárpukkasztóak. A Tönkreteszlek az első, saját kiadójával megjelentett könyve.

Véleményem: 

Valamikor 2017-ben jutottam arra a döntésre, hogy elkezdem Lakatos Leventétől az első könyvemet, a Barbibébi első kiadását. Harminc oldalnál tovább nem jutottam, mert kicsit erős kezdés volt. Most jutottam el oda, hogy ismét folytassam Levente írásait, mégpedig a legújabb könyvével, ami megerősített abban, ideje folytatni és a Barbibébi új kiadását olvasni a régi helyett. 

 Nem bántam meg, mert úgy láttam, hogy egy nagyon jó történetnek a kezdete ez a könyv. Már az első oldalaknál magába szippantott és alig bírtam letenni. Csak olvastam és olvastam, sőt volt olyan, hogy a buszról is a jelző megszólalásakor pattantam le. Ilyet ne csináljatok, nem jó móka. 

 No, de a történet. Ahhoz képest, hogy Lakatos Levente romantikus-erotikus írónak van elkönyvelve, itt nem tapasztaltam olyan durván az erotika megírását, mint a legelső könyvénél, tehát már itt látszik a fejlődés. Kialakította a saját stílusát. Megtanulta az évek során, hogyan kell fenntartani az olvasók figyelmét. Most már értem, miért szeretik ennyire. Letisztult stílusa tényleg magával ragadja az embert. Minden leírt szavát megválogatva, gyönyörűen fogalmazza meg a jeleneteket. 

 Mia és Samu története azonban sablonos, de mégsem az. Meg lehet ezt úgy írni, hogy ne legyen az. Az írónak ez sikerült. A két főszereplő története úgy lett megírva, hogy tényleg nem akarja letenni a könyvet az olvasó. Mintha pillanatragasztóval odaragasztották volna, hogy ne tudd letenni. Legalábbis én így voltam. Bár emlékszem arra, milyen fenntartásokkal kezdtem neki a regénynek, mégis hajtott a kíváncsiság. Most pedig izgatottan várom a következő részt, hogy megtudjam, milyen apró csipkelődések lesznek még a két főszereplő között.

Imádtam olvasni a csipkelődéseiket ahhoz képest, hogy a sorsuk szerintük nem így kellett volna, hogy megírva legyen. Ám mégis így lett. Hiszen a szerelemnek nem lehet parancsolni. A lehető legváratlanabb pillanatban talál rád. Vagy akkor, mikor már lemondtál róla. Hiszen Mia a rend falai között bár rendes életet élhet, mégis egy zárkózott személy, akit lelkileg ronccsá tett az, hogy látta az apja halálát.

A könyv azonban visszatekintéseket is ad az olvasók kezébe, hogy megértsük a történetet. A szerző elmeséli a szereplőkön keresztül, mi is történt a múltban. Ez nagyon tetszett, mert így megismerhette az olvasó a szereplők múltját.

Tehát ha tervezed, hogy nekikezdesz, akkor keríts egy hosszabb idősávot, amikor ráérsz, mert nem fogod tudni letenni a könyvet.


1/08/2023 No megjegyzés
Newer Posts
Older Posts

Most olvasom:



Üdv itt!

Üdvözöllek a blogomon, a nevem Noel. Tizenhárom éves korom óta írok, azóta ez a menedékem. A blog 2014-ben nyitotta kapuit, és azóta is szorgosan ügyelek arra, hogy időben hozzam az új híreket, és borítókat a nagyvilágból. Érezd jól magad, ne felejts el követni itt, és a Facebook oldalunkon is! :)

Író: Barta Noel
Társíró: Csík Zsófia

Látogatók

Rendszeres molyok

Kövess minket!

Népszerű bejegyzések

  • Becca Prior: A tanítvány 1.
    Fülszöveg: A fikciós történet egy kiemelkedően tehetséges, fiatal egyetemi professzor és azonos nemű tanítványa között kibontakozó, p...
  • "Az újságoktól kezdve, az arab hírcsatornákon át, a magánemberekig, sokan segítettek" -Borsa Brown interjú
    Mikor kezdtél el írni? Tini koromban szerelmes versikékkel, majd naplóval kezdtem. Igazából a versek miatt, Ady miatt szerettem be...
  • 5 könyv, amit kötelező olvasmánnyá tennék az iskolákban
     Ugye mindenkinek fel-feljönnek az emlékkek az általános iskolai (és néhány iskolában még középiskolában is) kötelező olvasmányok.  Na, há...
  • CÍM- ÉS BORÍTÓLELEPLEZÉS: Sam Wilberry új regénye
    Íme a borító.  Fülszöveg sajnos még nincs, de hamarosan az is olvasható lesz. Viszont most a borítón van a hangsúly, na meg a címen. Sze...
  • Sebők Aida, avagy Magyarország legfiatalabb írónője
    Honnan jött a Pont, mint te! című könyved ötlete? A Pont, mint te! ötlete alapvetően nem jött sehonnan. Végig ott motoszkált benn...
  • Katie Françoise: A harag ébredése (Bosszú)
    Fülszöveg: Vajon létezik olyan szerelem, ami felülírja a bosszúvágyat is? Nathan korán árvaságra jutott. Az anyja elhagyta, az apj...
  • "Sokan írták, hogy jó lenne egy folytatás a Mennem kellnek, én viszont azt sem gondoltam tovább." - interjú Ludányi Bettinával.
    Honnan jött egyáltalán neked az írás, illetve, hogy kiadd?  Általános iskolás koromban nagyon sok könyvet olvastam, és kedvet kapt...
  • Borsa Brown: Az arab
    Fülszöveg: Megbotránkoztató, ​ugyanakkor szívbe markoló történet egy nem mindennapi szerelemről egy szaúdi herceg és egy magyar nő kö...
  • Leiner Laura: Egyszer (Bexi-sorozat 6.)
    Fülszöveg: Bexi kezd besokallni a popszakmától. A lehetőség, hogy folytathatja tanulmányait, ráadásul olyasmivel foglalkozhat, a...
  • "Hamar tudatosodott bennem, hogy a könnyűnek hitt út nem is annyira egyszerű" -Interjú Sam Wilberry-vel
    Mi késztetett arra, hogy írni kezdj? Nem igazán tudnám szavakba önteni a pillanatot, amikor megfogalmazódott bennem, hogy írásra kell...

Címkék

2017 2018 2019 2020 Aheneum Kiadó Alexandra Kiadó Álomgyár Kiadó Anne L. Green Atlantic Perss Kiadó B. E. Belle Bakos R. Laura Bálint Erika Baráth Viktória Becca Prior Berecz Ramóna bestseller Betty Forester Borsa Brown Carol Souya Ciceró Colleen Hoover Colorcom Media Dawn Silver Dream válogatás Erdőss Alex filmajánló Fumax Kiadó Gabo Könyvkiadó Hajnal Kitti Hayden Moore Helena Silence interjú Julia Lewis Thomson K.M. Holmes Kelly Oram Könymolyképző Könyvmolyképző L.J. Wesley L&L Leiner Laura LMBT LOL Ludányi Bettina Maxim Könyvkiadó Papp Dóra R. Kelényi Angelika Rácz-Stefán Tibor recenzió Sam Wilberry Sebők Aida szerelem Szivárványálom könyvek sorozat szórakoztató Tira Nael történelmi regény Twister Media Veréb Emese Vi Keeland Völgyi Anna

Blog Archive

  • ▼  2023 (9)
    • ▼  február (2)
      • Meredith Russo: Birthday - Születésnapok
      • Kopácsi Krisztina: Fagypont
    • ►  január (7)
      • Bethan Roberts: My policeman - Az én rendőröm
      • James Norburry: Az utazás
      • Hajnal Kitti: Harmónia
      • Rácz-Stefán Tibor: Téged kérlek karácsonyra
      • Gabriella Eld: Játékok unatkozó felnőtteknek
      • Ugorjunk egyet - Viszlát 2022, Helló 2023
      • Lakatos Levente: Tönkreteszlek (Nem szabadott voln...
  • ►  2022 (37)
    • ►  december (2)
    • ►  november (6)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (2)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (4)
    • ►  május (1)
    • ►  április (2)
    • ►  március (3)
    • ►  február (1)
    • ►  január (8)
  • ►  2021 (45)
    • ►  december (1)
    • ►  november (4)
    • ►  október (5)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (4)
    • ►  július (2)
    • ►  június (4)
    • ►  május (1)
    • ►  április (5)
    • ►  március (4)
    • ►  február (5)
    • ►  január (7)
  • ►  2020 (59)
    • ►  december (6)
    • ►  november (9)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (7)
    • ►  augusztus (4)
    • ►  július (6)
    • ►  június (2)
    • ►  május (3)
    • ►  április (3)
    • ►  március (9)
    • ►  február (2)
    • ►  január (2)
  • ►  2019 (29)
    • ►  december (7)
    • ►  november (6)
    • ►  október (8)
    • ►  szeptember (2)
    • ►  június (3)
    • ►  május (1)
    • ►  március (2)
  • ►  2018 (75)
    • ►  december (1)
    • ►  november (1)
    • ►  október (7)
    • ►  szeptember (4)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (4)
    • ►  június (2)
    • ►  május (14)
    • ►  április (15)
    • ►  március (9)
    • ►  február (2)
    • ►  január (14)
  • ►  2017 (98)
    • ►  december (7)
    • ►  november (11)
    • ►  október (13)
    • ►  szeptember (13)
    • ►  augusztus (10)
    • ►  július (4)
    • ►  június (10)
    • ►  május (12)
    • ►  április (5)
    • ►  március (5)
    • ►  február (4)
    • ►  január (4)
  • ►  2016 (38)
    • ►  december (3)
    • ►  november (3)
    • ►  október (7)
    • ►  szeptember (6)
    • ►  augusztus (7)
    • ►  július (6)
    • ►  június (5)
    • ►  április (1)
  • ►  2014 (1)
    • ►  szeptember (1)

Created with by ThemeXpose | Distributed By Gooyaabi Templates