Üzemeltető: Blogger.
  • Home
  • Ki vagyok én?
  • Támogatók
    • Category
    • Category
    • Category

Ana Könyvespolca


Fülszöveg:
 
Két ​megtört szív. Két reményvesztett lélek. Egy közös cél: megtalálni a boldogságot.
Leila Findley, a 33 éves írónő élete mélypontra kerül. A múltjában történt tragédiák hatására kialakult depresszióját alkohollal, gyógyszerekkel és egyéjszakás kalandokkal próbálja kezelni. Ezt azonban a kiadója nem nézi jól szemmel, így ultimátumot kap: vagy elutazik, hogy naplót írjon, amit végül könyvként kiadhatnak, vagy elveszíti a szerződését, az utolsó dolgot az életében, ami legalább egy kicsit boldoggá teszi. Nincs más választása, egy évre Rómába kell költöznie.
Hogy könnyebben boldoguljon az idegen városban, segítséget kap Jonathan Raymond atya személyében. A férfi pontosan Leila ellentéte: mosolygós, jókedvű, életvidám, ezért az állandóan komor hangulatú lány eleinte elutasítóan bánik vele. Az atya pozitív hozzáállása azonban őt is megfertőzi. Szokatlan barátságuk egyre jobban elmélyül, amitől Leila úgy érzi, hogy a legmélyebb gödörből is létezhet kiút.
Képesek vagyunk megküzdeni a múltunk démonaival? Lehetünk még a tragédiáink ellenére is boldogok? Ránk találhat a szerelem azután, hogy már végleg letettünk róla?
Baráth Viktória, az Aranykönyv-díjra jelölt Első tánc és A főnök szerzője ezúttal lelkünk legmélyebb és legsötétebb bugyraiba vezet minket. Az Egy év Rómában egy szívszorító történet önmagunk elfogadásáról, az élet szépségeiről és a minden akadályt leküzdő szerelemről.

KÖSZÖNÖM AZ ÁLOMGYÁR 
KIADÓNAK A RECENZIÓS PÉLDÁNYT

Véleményem: 


 Nagyon szerettem volna szeretni, mint az író eddigi könyveit, de sajnos nem nagyon ment. Nem nagyon ment, mert nem éreztem magaménak a témát. Tehát amikor az erotikus részek voltak... Más regényben élveztem volna, de itt valamiért nem ment lehet, hogy azért, mert egy tiltott, de valamiért mégis szép szerelemről volt szó. Nem tudom... Viszont azt se mondhatom, hogy utáltam. Az egyetlen, amit nem értettem, az az utolsó fejezet, de azt majd számonkérem az írónőtől.
 Maga a történet tényleg nagyon hangulatos bejárhattuk Rómát és Elbát... Tényleg aligha volt vele bajom. Csak nem mondanám magam hívőnek, így aztán ez a szerelem nekem kicsit érdekes volt. Bár nem nagyon csodálkoztam.
 A történet végében pedig röviden ki is fejtem, mi volt nekem a gond. Jelen időre váltott a szerző, plusz nem tudtam eldönteni, milyen helyzetbe. Mert Raymond atyát anyának és nem Raymondnak szólította, mint a történetben egy idő után, plusz Jeremy... No comment. Átmeneti üzemzavar van nálam.
 Voltak részek, amiket nagyon is élveztem, például a városnézéseket, vagy az ominózus "fagyis jelenetet".
 A történet során én egyetlen dologra kerestem a választ, ami azért volt nekem kínszenvedés, mert a százvalahanyadik oldaltól mondhatom azt, hogy nekem beindult a történet. Addig nagyon egyhangú volt és Leila folyamatos depizése kezdett sok lenni. Ám amikor megértettem, miért is ilyen, amikor mindent elmesélt Raymond atyának, akkor mindent megértettem és világossá vált. Viszont még akkor sem szerettem. A végefelé viszont, amikor már tényleg kiegyensúlyozott volt, mondhatom azt, hogy szimpatikus volt.
 A másik, ami pedig még számonra nagyon érdekes volt az a nő az étteremben, akit Leila kiszolgált a férjével együtt. Nekem az a nő valamiért A főnökben megismert Anára emlékeztetett.
 A történet ugye arról szól bővebben, hogy Leila a híres írónő a kapuzárási pánik miatt, ami rátört nem tud írni, ezért a főnöke elküldi egy évre Rómába, ahol a barátnője, aki a pszichológusa is volt, megkéri az ismerősét Jonathan Raymondot, hogy legyen a "kísérője" ez alatt az egy év alatt. Aztán még ott van Fabio is, aki egy arrogáns, semmirekellő... Jó, befejeztem.
 Összességében viszont egy jó történet, csak nem én voltam a legjobb ember, akinek a kezébe került. Ajánlom mindenkinek, főleg azoknak, akik szeretik a tiltott szerelemről szóló könyveket.

Kedvenc idézet(ek):

"– Mi folyik ott? – kérdezte Joan. 
– Egy pap áll az ajtóm előtt… 
– Egy pap? Hogyhogy? – az ő hangja is meglepetten csengett, ezért nem értettem, hogy mi történik. 
– Fogalmam sincs, meztelenül nyitottam neki ajtót, ezért berohantam a szobába. 
– Meztelenül? 
– Jó, törölköző volt rajtam, de na… Most mégis mit csináljak? Mit keres itt? Mit akarhat? Hogy kell vele beszélnem? 
– Ez nagyon egyszerű, kérdezd meg, hogy mit akar!"

36. oldal


"– Pap létére már másodszor vitt ágyba…"

141.oldal


"– Szólhatna már az öregnek odafent, hogy vegye lejjebb a termosztátot, mert lassan felgyulladok!"

192. oldal



"Egy papnak beszélni a szexről olyan, mint a diétázónak mesélni, milyen mennyei csokitortát ettünk az előző nap."

306.oldal

"A szerelem a legcsodálatosabb dolog a világon, de egyben a legfájdalmasabb is tud lenni, ha nem teljesedik be."

416. oldal

Kedvenc szereplő(k):

Angelo: Tudom hülyeség, mert csak egy mellékszereplő, de én nagyon szimpatikusnak találtam. Főleg a hármas beszélgetés után, amikor egy őt érintő dologról beszélgettek.

Unszimpatikus szereplő(k):

Fabio: Menjen melegebb éghajlatta, de most nagyon komolyan. A végén az a kegyelem Leilától már sok volt. Szerintem megérdemelte volna. Játszotta a jókisfiút meg a macsó kis szentet. Aha...

Borító:

Ez a borító jobban tetszett, mint A főnöké. A színeket egyszerűen imádtam és az elredezést, valaint a rajta szereplő karaktert is. 
7/27/2018 No megjegyzés
Honnan jött egyáltalán neked az írás, illetve, hogy kiadd?

 Általános iskolás koromban nagyon sok könyvet olvastam, és kedvet kaptam hozzá, hogy én is írjak egyet. Csak hobbi szinten a magam szórakoztatására. Aztán egy barátnőm feltette nekem a kérdést: nem gondolkodtál még a könyvkiadáson? Addig eszembe sem jutott, utána pedig az lett minden vágyam.

Hogyan született az első könyved?

 Az egész egy álommal kezdődött: megálmodtam az előszót. A lányt a kihallgatószobában, a nyomozót, aki ott ül az aktája felett. Aztán továbbgondoltam, és végül kikerekedett Az egyetlen menedék. Sokan olvasták mielőtt kiadattam, rengeteg tanácsot kaptam, amiért azóta is hálás vagyok. Nagyon szeretem Ana és Nate történetét, így nincs kizárva egy bővített kiadás.

 Az egyetlen menedék szándékosan egy részes lett, vagy esetleg a későbbiekben tervezel folytatást? (Avagy marad az, hogy bővített kiadást kapunk?)

 Direkt lett egy részes. Egyébként nem szeretem a folytatásos regényeket. Többet is olvastam már, köztük nagyon jókat, de nem a szívem csücskei. Így nem is nagyon tervezek folytatásos regényt. A negyedik történetemnél érzem azt, hogy abban több van. Talán az két részes lesz. 
Sokan írták, hogy jó lenne egy folytatás a Mennem kellnek, én viszont azt sem gondoltam tovább. Örülök, hogy az első részt túlélték a szereplők. Ki tudja, mi történne velük ezután. :D

 Szerintem a Mennem kell így jó, ahogy van. :) Az az ötleted, hogyan jött?

 Volt egy nem túl jó időszakom még két éve, amit szerettem volna magam mögött hagyni. Egy munkatársnőmmel Barcelonába utaztunk egy hosszú hétvégére, ami kellőképp helyretett. Akkor jutott eszembe, hogy ha tehetném, oda is költöznék. Aztán már azt gondoltam: meg is tehetem! Egy karakteren keresztül. Így született meg Bella.
Ő kezdetben egy nyápic volt, mert a saját érzéseim vetítettem ki rá, de szerencsére képes volt megerősíteni a saját személyiségét. Hiszen a munkája miatt nem lehet egy érzékeny picsa. Aztán a többi adott volt: kellett egy férfi főszereplő, aki pont olyan akaratos, mint ő. Ó, és persze nem hiányozhatott a tanulság sem. Hiszen sok emberrel azért találkozunk az életünk során, mert meg kell tanulnunk tőlük valamit. Erre Bella is rájött végül.

A következő regényedre mikor számíthatunk?

Október elején.

Röviden esetleg lehet valamit tudni róla?

 Ez egy pszichológiai thriller egy kis romantikával és erotikával. Nápolyban fog játszódni, ami szintén az egyik kedvenc városom, a főhősnő pedig a kissé flegma, kissé bunkó, de azért szerethető Sophia Santillo. Az ő történetét ismerhetjük meg: hogyan lett az, aki, és milyen titkokat őriz. Elég komoly témát boncolgat a regény, hiszen kitér a pszichopatákra (kik ők, miért viselkednek úgy, ahogy, mi áll a személyiségzavar hátterében), illetve a manipulációra és a Freud által boncolgatott elfojtásra is.

Miért pont pszichothriller?

 Mert szeretem ezt a műfajt. Horror, thriller, pszichothriller a kedvenc hármasom. Nálam egy sima romantikus művel nem lehet megugrani a lécet. Plusz akartam egy olyan könyvet, amely mindenkit átver. Ennyit elárulhatok róla. :)

Miket tervezel még a jövőben? 

 Két romantikus krimit még biztosan. A többit meg egyelőre még homály fedi.

Mit lehet rólad tudni? Milyen író is vagy te? 

 Olyan író vagyok, aki nem egyszerűen szórakoztatni akar, hanem tanulságot, erőt és kitartást adni az olvasóknak a karaktereken keresztül. Noha nem hétköznapi helyzetben vannak, mégis nagyon sok hasznos tanácsot fogalmaznak meg, amit az egész életre rá lehet húzni. Az írói énem alatt pedig egy olyan lány rejtőzik, aki sokáig nem tudta, kicsoda valójában. Évekig kerestem önmagam, ám az írás ebben is segített. Rájöttem, hogy szeretem a kihívásokat, az új kalandokat és az új tájakat.  Ezért, amikor tehetem, utazok.

Hova utazol szívesen?

Nagyjából bárhova. Olaszországot bármikor szívesen körbejárnám akár többször is.

Ha nem írsz, mivel foglalkozol szívesen?

 Szívesen olvasok, sorozatozok, utazom, ha van rá lehetőségem, vagy a párommal, illetve a családommal töltöm az időt.

Miből szoktál ihletet meríteni a történeteidhez?

 Nem szoktam "meríteni". Az általában jön magától. Egy város, egy helyzet, egy film, egy mondat, bármi ki tudja hozni.

Ha most azt mondanám, képzeld el magad tíz év múlva, hogyan látnád magad?

 Hú, ez jó kérdés. Sosem gondolkodtam még ezen. A jövő annyira kiszámíthatatlan, és a legváratlanabb dolgokat tudja produkálni. Inkább annyit mondok: remélem, hogy tíz év múlva már sikeresnek mondhatom magam az élet minden területén. Bár nekem már az is nagyon nagy szó, amit idáig elértem. Hálás vagyok minden jó dologért, ami velem történt, de főleg a kitartásomért.

Mit tanácsolsz a kezdő íróknak, illetve mit üzensz az olvasóidnak?

 A kezdő íróknak azt tanácsolom, hogy csak akkor kezdjenek bele ebbe, ha elég tökösek és kitartóak. Nem egyszerű boldogulni, befutni, de kitartással minden álmuk valóra válhat. Ellenkező esetben csalódni fognak.
Az olvasóimnak pedig azt üzenem, hogy tartsák nyitva a szemüket, amikor a harmadik regényt olvassák. 
7/25/2018 No megjegyzés

Fülszöveg:

A fikciós történet egy kiemelkedően tehetséges, fiatal egyetemi professzor és azonos nemű tanítványa között kibontakozó, perzselő szenvedélyről szól, sajátos formában. A vonzalom, az önmarcangolás, a beismerés és a beteljesülés fázisait mindkét főszereplő szemszögéből láthatja az olvasó, betekintést nyerve abba, mi játszódik le egy fiatal fiú lelkében, aki ráébred, hiába futott eddig a lányok után, most mégis egy férfi iránt táplál eddig soha nem tapasztalt, olthatatlan vágyat.

A tanítvány tabukat döntöget, kendőzetlenül tárja az olvasó elé a szexuális beteljesülés legintimebb részleteit is, de bebizonyítja, a szerelem azonos neműek között is lehet ugyanolyan elsöprő, mint férfi és nő között. A szerző az elsőkönyves Becca Prior, aki nem megbotránkoztatni, hanem szórakoztatni szeretné olvasóit, és elvinni egy olyan világba, amely ugyan rengeteg embert érdekel, mégis nagyon ritkán merünk beszélni, sőt olvasni is róla.

Véleményem: 


 Sokan csak egy szóval szokták jellemezni ezt a regénysorozatot, amivel az első rész elolvasása után egyet is értek. De kicsit sem bánom, hogy a kezembe került és elolvastam (közel másfél évvel, miután hallottam róla). Ez a szó, amivel a regényt jellemzik, nem más mint a: pornóregény.
 Igen. Tényleg az. Viszont jó. tehát nem olyan, mint például az árnyalat-trilógia (amit még nem olvastam, de nagyjából tömény erotikára számítok), ahol csak a szexről olvasunk (ismerőseim mondataiból következtetek). Tény és való, hogy Becca részletes leírásokat ad nekünk mindenről, (szó szerint MINDENRŐL) viszont olyan szinten, hogy aki elolvassa a regényt az élvezze is (a többségnél ez így is van).
 Nekem már az elején leesett, hogy ez a regény valószínűleg egy Larry fanfiction szerű írás, bár ez aligha volt hatással arra, hogy olvasom, vagy nem, de öröm volt egy ilyet olvasni. Hiszen én most csöppentem bele a(z) One Direction korszakba (és nem akarok kiszakadni).
 Természetesen ennek a regénynek is megvannak a hibái, amiket most nem sorolnék fel, annak ellenére, hogy nincs belőle sok. (bár azt a hibát csak lehet, hogy én érzem, de nekem néhol picit érdekes volt a fogalmazás és voltak olyan mondatok is, amik akárhányszor olvastam, nem álltak össze) Egy a lényeg: izgalmas volt a cselekmény. Izgalmas volt olvasni a karakterek fejlődését és azt, hogyan alakul a kettőjük kapcsolata.
 Maga a cselekmény egy 17 éves gimnazista srác életét mutatja be. Harry Miles a nagy nőcsábász. Aha. Akkor, hogy kerül a professzor... SPOILERESŐ!! Na jó, nem. :D
 Az egyetlen, amit nem értettem, az-az, hogy hogyan ZH-zhatnak, amikor még csak 11.-es gimnazisták. Bár nem tudom, hogy ez külföldön, hogy működik, de amikor ezt olvastam, a szemöldököm tett egy kört a plafonra, majd vissza.
 Na, de mégis. Hogyan került oda Lewis (nem Louis). Nem árulok el spoilert azzal, ha elmondom: ott fog tanítani az iskolában. A regény végig izgalmas, az írónő egy percig sem hagyott unatkozni, Annyira tetszett az első, hogy örülök, amiért jövő hónap 15.-én lesz a születésnapom, hiszen így be tudom szerezni a második részt és valahova besuvasztani a listába (Listarombolás. Bocsi.)
 A szereplők olyanok voltak, hogy egyikkel sem találtam a közös hangot teljesen. Harry-vel és Lewis-sel is csak egy közös pontom volt. Hogy mégis mi az? KÁVÉÉÉ!!!
 Apropó kávé. Használati utasítás a könyv olvasásához: NE olvasd evés közben (bár nem tudom ki az az elvetemült, aki rajtam kívül olvas evés közben). Illetve, ha zavar, hogy megbámulnak, akkor SE orvosi rendelőben, SE tömegközlekedésen.
"Zavart, hogy a többiek nem érzik, mennyire különleges
 az érintetlen táj, és az ébredező természet" 
(idézet a könyvből, Harry Miles szemszögéből)
 Itt vált számomra világossá, hogy a szerelem mennyire megváltoztatta Harryt. 

Kedvenc idézet:

"Érezhette, hogy nézem, mert egyszercsak  felpillantott, és egyenesen a szemembe nézett."

12.oldal

"Felnéztem és megláttam a leghelyesebb fiút, akit csak el lehet képzelni."

15.oldal

"Lúdbőr, erekció, jó reggelt!"

89.oldal

"Az út további részén hiperventilláltam, és azon gondolkoztam, vajon tudja-e, hogy ő volt erotikus álmom főszereplője."

101.oldal

"- Igen, édes. Bármire is gondoltál, megkapod - (...)"

151.oldal


Kedvenc szereplő(k):

Harry: Szimpatikus volt a karaktere. Igazi tini. :)

Lewis: Az ő karaktere a kezdeteknél fogva egy kicsit furcsa volt nekem, de aztán szép lassan megértettem.

Unszimpatikus szereplő(k):

Harry haverjai, amikor a csajokról kérdezgették.

Borító:

Nagyon tetszik ez a kirakós megoldás. <3 Megfogott.
7/20/2018 24 megjegyzés

Fülszöveg: 

A történet folytatódik…
Sok nehézség és hosszú útkeresés után Henry, George, Anna, Sarah és Charlotte élik a gondtalan ifjúság éveit. Küzdenek álmaikért, vívódnak, lázadnak, szerelmesek, kiábrándulnak vagy épp lelkesednek.
Pont, mint bármelyik fiatal, épp csak rossz korban születtek…
Amikor kirobban az I. világháború, minden átértékelődik: szerelmek, barátságok, viszályok és a régi ábrándok is. Az egyetlen, igazi cél a túlélés és, hogy az egyre nagyobb embertelenségben ne veszítsék el végleg önmagukat.

Vélemény:  

 Tomcsik Nóra írónő másodszorra is egy olyan regényt adott az olvasók kezébe, ami ismét elrepíti az olvasót egy teljesen más időbe és más helyre. Újabb időutazás Henryvel. Alig vártam, hogy a kezembe vegyem és újra belemélyedjek a kis vörös manóm újabb történetébe.
 Maga a történet ugyanúgy folytatódott, ahogy az első véget ért. A Marokkói eset után játszódik, végigkísérhetjük a szereplők életét. Imádtam olvasni, végigélni velük a mindennapjaikat. De aztán jött a háború. Amikor szinte mindenférfit, aki élt és mozgott arra buzdítottak, hogy menjennharcolni. Henry persze addig húzta, amíg tudta. Viszont neki közben ott volt a Jacobbal vívott harca Sarah kegyeiért. Úgy őszintén szólva, moóta belefutottam egy Spoilerbe nem lepődöm meg semmin, főleg azon nem, ami kettejükkel történt. Na, de drága Nóri. Charlotte??? Mivaaaan?

 Lady McAdams-ről gyökresen változott a véleményem ahhoz képest, hogy elolvastam a kisregényt. Ott nagyon szimpatikus volt és imádtam. Itt egyáltalán nem. Ahhoz képest, hogy ő tiltakozott a kényszerházasság ellen, ő is ezt eröltette a lányára.
 A vége viszont nagyon meglepett. Sajnáltam Jonathant, bár nem volt a történetben kimondottan főszereplő, de mégis jelentős szerepe volt a történetben. George mint mindig most is okoskodott, amin nem lepődtem meg egyáltalán. Folyamatosan okoskodott. Viszont így is imádtam. Na, de drága Nóra. Ha már a szereplőknélbtartunk. Mit csináltál Henryvel a végén?
 Az volt számomra a legmegdöbbentőbb, amikor az egyik csatajelenet olvasásánál gyakorlatilag lepergett előttem az életem és rájöttem, hogy én mennyire félek a haláltól. Derült égből villámcsapás. Sebaj. Carpe diem. Vagy mi. :D

Kedvenc idézet:

"– Talán igaza van. Anyám szokta mondani, hogy a világ annyira romlott, hogy az ember beleőül, ha túl sokat töpreng ezen."

37. oldal

"– Néha úszni kell az árral, elfogadni, amit kaptál. Isten nem ad nagyobb terhet, mint, amit el tudunk viselni – folytatta George."

101. oldal

"– Mindig lesz olyan, aki megvet, akinek nem lehetsz elég jó."

104. oldal

"– Mit is várhatnék? – vonta meg a vállát a fiú, majd magyarázkodásba kezdett. – Jó néhány éve Jonathan a kastélyban töltötte a nyarat, és George magával hozta, ha találkozott velem. Jonathan folyton megjegyzéseket tett, meg egyszer leöntött vízzel, azzal a jelszóval, hogy azt hitte kigyulladt a hajam."

117. oldal

"– Nem várhatod, hogy ő jöjjön ide. Egy úrilány nem fut a férfiak után – folytatta komolyan."

139. oldal

"Éppen ezen a napon volt huszonhat éves. Egy álmaitól megfosztott huszonhat éves, aki már nem tudta, akar-e egyszer huszonhét lenni. Csak számolta az elmúló napokat, azt találgatva, melyik nap lesz majd az, amikor épp nem szegődik mellé a szerencse."

378. oldal

"Henry ismerte csak igazán, ő volt az, akivel őszinte lehetett – és ha nem, akkor barátja átlátott rajta. Nélküle nem volt teljes, ahogy Henry sem nélküle… ő mégis hányszor kételkedett benne, hányszor bírálta a döntéseit! Pedig Henry mindig támogatta, még akkor is, amikor senki más…"


451. oldal

Kedvenc szereplő(k):

Henry: A kis vösös leprikonom most is hozta a formáját. Imádtam.

Anna: Annát ebben a részben már majdnemhogy igazi felnőttként ismerhettük meg. Egy érett felnőtt nővé. Vált, aki vívódik az érzelmeivel.

Unszimpatikus szereplő(k):

Lady McAdams:
Ugyanúgy nem volt szimpatikus, mint az első regényben.

Borító:

Imádom Pongrácz Edit borítóit. A harmadik
rész borítója is fantasztikus lett.

Nemutolsó sorban pedig egy nyereményjátékot szeretnék hírdetni.
Mégpedig három dedikált könyvjelzőért.

Teendők:
• Lájkold a facebook oldalamat, mert ott lesz az eredményhírdetés.
• Írd meg a kedvenc idézeted Az elveszett ifjúságból.
Játék vége: augusztus 10. 
7/01/2018 3 megjegyzés
Newer Posts
Older Posts

Most olvasom:



Üdv itt!

Üdvözöllek a blogomon, a nevem Noel. Tizenhárom éves korom óta írok, azóta ez a menedékem. A blog 2014-ben nyitotta kapuit, és azóta is szorgosan ügyelek arra, hogy időben hozzam az új híreket, és borítókat a nagyvilágból. Érezd jól magad, ne felejts el követni itt, és a Facebook oldalunkon is! :)

Író: Barta Noel
Társíró: Csík Zsófia

Látogatók

Rendszeres molyok

Kövess minket!

Népszerű bejegyzések

  • Becca Prior: A tanítvány 1.
    Fülszöveg: A fikciós történet egy kiemelkedően tehetséges, fiatal egyetemi professzor és azonos nemű tanítványa között kibontakozó, p...
  • "Az újságoktól kezdve, az arab hírcsatornákon át, a magánemberekig, sokan segítettek" -Borsa Brown interjú
    Mikor kezdtél el írni? Tini koromban szerelmes versikékkel, majd naplóval kezdtem. Igazából a versek miatt, Ady miatt szerettem be...
  • 5 könyv, amit kötelező olvasmánnyá tennék az iskolákban
     Ugye mindenkinek fel-feljönnek az emlékkek az általános iskolai (és néhány iskolában még középiskolában is) kötelező olvasmányok.  Na, há...
  • CÍM- ÉS BORÍTÓLELEPLEZÉS: Sam Wilberry új regénye
    Íme a borító.  Fülszöveg sajnos még nincs, de hamarosan az is olvasható lesz. Viszont most a borítón van a hangsúly, na meg a címen. Sze...
  • Sebők Aida, avagy Magyarország legfiatalabb írónője
    Honnan jött a Pont, mint te! című könyved ötlete? A Pont, mint te! ötlete alapvetően nem jött sehonnan. Végig ott motoszkált benn...
  • Katie Françoise: A harag ébredése (Bosszú)
    Fülszöveg: Vajon létezik olyan szerelem, ami felülírja a bosszúvágyat is? Nathan korán árvaságra jutott. Az anyja elhagyta, az apj...
  • "Sokan írták, hogy jó lenne egy folytatás a Mennem kellnek, én viszont azt sem gondoltam tovább." - interjú Ludányi Bettinával.
    Honnan jött egyáltalán neked az írás, illetve, hogy kiadd?  Általános iskolás koromban nagyon sok könyvet olvastam, és kedvet kapt...
  • Borsa Brown: Az arab
    Fülszöveg: Megbotránkoztató, ​ugyanakkor szívbe markoló történet egy nem mindennapi szerelemről egy szaúdi herceg és egy magyar nő kö...
  • Leiner Laura: Egyszer (Bexi-sorozat 6.)
    Fülszöveg: Bexi kezd besokallni a popszakmától. A lehetőség, hogy folytathatja tanulmányait, ráadásul olyasmivel foglalkozhat, a...
  • "Hamar tudatosodott bennem, hogy a könnyűnek hitt út nem is annyira egyszerű" -Interjú Sam Wilberry-vel
    Mi késztetett arra, hogy írni kezdj? Nem igazán tudnám szavakba önteni a pillanatot, amikor megfogalmazódott bennem, hogy írásra kell...

Címkék

2017 2018 2019 2020 Aheneum Kiadó Alexandra Kiadó Álomgyár Kiadó Anne L. Green Atlantic Perss Kiadó B. E. Belle Bakos R. Laura Bálint Erika Baráth Viktória Becca Prior Berecz Ramóna bestseller Betty Forester Borsa Brown Carol Souya Ciceró Colleen Hoover Colorcom Media Dawn Silver Dream válogatás Erdőss Alex filmajánló Fumax Kiadó Gabo Könyvkiadó Hajnal Kitti Hayden Moore Helena Silence interjú Julia Lewis Thomson K.M. Holmes Kelly Oram Könymolyképző Könyvmolyképző L.J. Wesley L&L Leiner Laura LMBT LOL Ludányi Bettina Maxim Könyvkiadó Papp Dóra R. Kelényi Angelika Rácz-Stefán Tibor recenzió Sam Wilberry Sebők Aida szerelem Szivárványálom könyvek sorozat szórakoztató Tira Nael történelmi regény Twister Media Veréb Emese Vi Keeland Völgyi Anna

Blog Archive

  • ►  2023 (9)
    • ►  február (2)
    • ►  január (7)
  • ►  2022 (37)
    • ►  december (2)
    • ►  november (6)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (2)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (4)
    • ►  május (1)
    • ►  április (2)
    • ►  március (3)
    • ►  február (1)
    • ►  január (8)
  • ►  2021 (45)
    • ►  december (1)
    • ►  november (4)
    • ►  október (5)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (4)
    • ►  július (2)
    • ►  június (4)
    • ►  május (1)
    • ►  április (5)
    • ►  március (4)
    • ►  február (5)
    • ►  január (7)
  • ►  2020 (59)
    • ►  december (6)
    • ►  november (9)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (7)
    • ►  augusztus (4)
    • ►  július (6)
    • ►  június (2)
    • ►  május (3)
    • ►  április (3)
    • ►  március (9)
    • ►  február (2)
    • ►  január (2)
  • ►  2019 (29)
    • ►  december (7)
    • ►  november (6)
    • ►  október (8)
    • ►  szeptember (2)
    • ►  június (3)
    • ►  május (1)
    • ►  március (2)
  • ▼  2018 (75)
    • ►  december (1)
    • ►  november (1)
    • ►  október (7)
    • ►  szeptember (4)
    • ►  augusztus (2)
    • ▼  július (4)
      • Baráth Viktória: Egy év Rómában
      • "Sokan írták, hogy jó lenne egy folytatás a Mennem...
      • Becca Prior: A tanítvány 1.
      • Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság [+nyereményjáték]
    • ►  június (2)
    • ►  május (14)
    • ►  április (15)
    • ►  március (9)
    • ►  február (2)
    • ►  január (14)
  • ►  2017 (98)
    • ►  december (7)
    • ►  november (11)
    • ►  október (13)
    • ►  szeptember (13)
    • ►  augusztus (10)
    • ►  július (4)
    • ►  június (10)
    • ►  május (12)
    • ►  április (5)
    • ►  március (5)
    • ►  február (4)
    • ►  január (4)
  • ►  2016 (38)
    • ►  december (3)
    • ►  november (3)
    • ►  október (7)
    • ►  szeptember (6)
    • ►  augusztus (7)
    • ►  július (6)
    • ►  június (5)
    • ►  április (1)
  • ►  2014 (1)
    • ►  szeptember (1)

Created with by ThemeXpose | Distributed By Gooyaabi Templates