Kép forrása: Hikari Írásaim tárháza blog

Sziasztok!

Régen volt már ilyen, ebben az időszakban azonban szeretném több bejegyzéssel szinesíteni a blogot. Ez alkalommal pedig egy book taggel készültem, melyet Hikari, az Írásaim tárháza blog bloggerének oldalán találtam. 

Lakás - Hol/hogyan szeretsz olvasni?

Bárhol, bármikor, de leginkább itthon ülve és csendben, de ez nem mindig szokott összejönni, hiszen a családomnak van egy olyan szokása, hogy egy percre nem hagyja a másikat.

Konzerv - 1 könyv, amit mindenképpen be kell szerezned otthonra

Most semmi ilyen nincs. A várakozó könyveimmel szeretnék haladni, főleg a recenzióimmal.

Gumikesztyű - 1 könyv, amit sosem adnál kölcsön

Nagyjából az összes. Nem szívesen adok kölcsön könyvet, hiszen nem tudom, milyen állapotban kapom vissza. 

Szájmaszk – egy borító, amin nem látszik az arc alsó része

Hű... Szerintem nincs ilyen könyv a polcomon. 

WC papír - 1 könyv, amire kár volt papírt pazarolni

Szűcs Vanda könyvei. Az alap ötlet jó annak ellenére is, hogy klisés, de rosszul van megíeva. Ez pedig elrontja az egésznek a hangulatát. Egynek jó volt, de soha nem olvasnám újra. 

Koronavírus – a kedvenc koronás borítód

Nincs ilyen. 

Karantén - 3 könyv, amit el szeretnél olvasni mostanában

Összeállítottam egy listát karantén idejére. Mivel most csak három könyvet kell felsorolni, így a lista következő 3 elemét hozom. A most olvasottat nem számolom bele. 

• Bakos R. Laura: Megélt életek
• L. J. Wesley: 12 első randi
• Fényes Niki: Feketén fehéren 1.

TV/Netflix - 5 könyv, aminek imádtad a filmadaptációját

 Be kell valljam, nem igazán szeretem az adaptációkat, bár vannak belőle jók. Amin nagyon sokszor elgondolkodtam, hogy milyen jó lenne, ha megfilmesítenék az eddig csak egy könyv volt, az pedig Ally Carter: Ha megtudnád, hogy szeretlek, meg kellene öljelek című könyve volt. A másik négy pedig... Gonosz leszek. Megnéznék egy jó kis filmet Becca Prior: Stockholm szindróma című kötetéből. Vi Keeland Beosztott című könyvét is szívesen látnám filmvásznon, valamint a Luxen sorozatot. 

Internet böngészés - 3 könyv, aminek nagyon vártad/várod a megjelenését

1. Victoria Green: Valter és Vivien 3. 

2. Leiner Laura új regénye

Harmadik regény hírtelen nem jut eszembe. 

Kézmosás - 1 könyv, amit már azelőtt is olvastál, hogy menő lett

Nincs ilyen. Én rendszerint mindig utólag olvasok minden. 

Ana

A book tagre nem hívok ki senkit.

Aki szeretné, kitöltheti.

Hogyan jött a Rush ötlete? 

Érdekes története van. Budapesten a 4-es 6-os villamoson utaztam, amikor felfigyeltem egy srácra. Kitűnt a tömegből, könyékig feltűrt pulcsival, halvány hegekkel a karján. Egy gördeszkára támaszkodott. Rajtafelejtettem a tekintetem, de csak napokkal később fogalmazódott meg bennem egy novella lehetősége. Végül regénnyé alakult, ehhez viszont alaposan át kellett írni, formába önteni.

Mennyi kutatómunkát igényelt a történet?

Nem keveset, hiszen bele kellett bújnom egy függő bőrébe; nekem, aki sosem élt tudatmódosító szerekkel. Hihetetlenül nagy segítségül szolgált egy blogoldal, amit egy fiatal srác vezetett. A heroinról írt, a szenvedélybetegségről, hogyan éli meg, mikét dolgozza fel. Hogy mennyire nehéz egy láthatatlan börtön falai között tengődni, és sosem tudni, mit hoz a jövő... Mert az eltűnik, elmossa a narkó. Ezen kívül néhány tanulmányt is olvastam, podcastet hallgattam. Leginkább az érdekelt, milyen érzéseket vált ki a szer, erre kerestem a választ, hogy a jelenetekben a tőlem telhető legjobban ábrázolhassam.

Miért gondoltad, hogy ezt nem novellába, hanem egy teljes regénybe szeretnéd megírni?

A történet megkövetelte. Az a típusú sztori, amit képtelenség lenne egyetlen novellában jól átadni, így döntöttem a regény mellett. Végül egy duológia lett belőle, melynek a második kötete, a Flash, remélhetőleg hamarosan megjelenik.

Miért pont heroin?

Megsúgta a karakter. Emlékszem, hogy megszületett a jelenet, amiben erről van szó, a vallomás Alextől... Én is meglepődtem, nem csak Ábel.

Komolyra fordítva a szót: érdekelt ez a világ, abból a szempontból, hogy milyen nehézségekkel, küzdelmekkel jár.

Mennyi időbe telt megírni?

Erre viszonylag nehezen tudok válaszolni, mert voltak szünetek, és közben megírtam egy másik regény első változatát is. Tisztán nagyjából fél év lehetett.

Mi volt a mondanivalód ezzel a regénnyel?

Figyelmeztetés, hogy ne ítéljünk elsőre, mert a legnehezebb sorsokban is rejlik érték, és egy függő is lehet érző lelkű, értékes ember.

A jövőben tervezel más szintén komoly témával foglalkozó regényt alkotni?

Igen, tervben van. Szeretnék új témák felé is mozdulni az LMBTQ vonalon belül, de ezekről még egyelőre nem szeretnék bővebben beszélni.

Következő regény?

Jelenleg a Flash-en dolgozom, ez lesz a következő megjelenés, ami tőlem várható.

Zámori ​Alex vagyok. Álomutazó.

Régen ráébredtem már, a valóság úgy szívás, ahogy van…

Folyamatosan kísértenek a múlt árnyai, de én elmenekülök előlük.

Menthetetlen vagyok.

Heroinfüggő.

A régi életem emléke teljesen elhomályosul. Már csak az addiktív keresés éltet. Az, hogy rövid időn belül minél több szerhez jussak…

Azonban egy átlagos pesti délutánon berobban az életembe Garay Ábel.

Csak egy véletlen találkozásnak köszönhetem, hogy megismerem, de az a nap mindkettőnk életét átírja…

*

Garay Ábel a nevem. Alex előtt minden a festésről szólt.

De hamar a rabjává válok, és nem akarom elengedni.

Én vagyok a képkeret, ő pedig a vászon.

Esélyt kapok, hogy boldoggá tegyem. El akarom hitetni vele, hogy mindig lehet jobb! De ő csak álmodozó festőnek gondol, aki rendületlenül hisz a csodákban.

Talán nehezebb lesz a bizalmába férkőznöm, mint azt elsőre gondoltam…

Két fiú, akik küzdenek önmagukkal, a belső démonaikkal, és a társadalom ítélkező szörnyeivel…

Vajon Ábel megmenti Alexet?

És vajon mi jelenti Alex számára a szerelmet?

Ábel vagy a heroin?

Véleményem:

 Néma könnyek. Ezek folytak láthatatlanul az arcomon, miközben olvastam ezt a regényt. A megjelenés óta ott ült a polcomon. Nem mertem hozzányúlni, habár azt soha nem értettem teljesen, hogy miért. Alex miatt. Hiszen Alexel van egy közös pontunk. A függőség. Avagy szebb nevén nevezve: szenvedélybetegség. Bár teljesen más dologról beszélünk az én esetemben, mint nála, de amiket a szerző leírt ugyan az játszódik le bennem is. Az utolsó harminc oldalt csillogó szemekkel olvastam és éreztem, hogy a könnyeim igenis utat akarnak törni maguknak.
 Nem volt egy könnyű olvasmány, meg is értem, miért kerülgettem eddig. Habár Alex és Ábel találkozása igazán tündérmese szerű volt. Bár én ezt a sztorit még akkor ismertem meg, mikor még csak novellákból állt, akkor is csak a felét olvastam. A végét nem mertem. Fantasztikus történetet alakított belőle a szező. Szívetmelengető, romantikus és fájdalmas. Hiszen egyikőjük élete sem könnyű. Alex és Ábel is a családjából fakadó sebeket őriz. Ha valaha nekifogsz ennek a regénynek és ugyanolyan érzékeny lélek vagy, mint én (vagy olyan, mint Alex) akkor egy nagy adag türelem és minimum két százas papírzsepi kell a könyvhöz.
 A vége pedig... Minden lehetséges opció megfordult a fejemben csak ez nem. Bár a sokkos állapotból, amit az előző oldalakon olvasottak okoztak, kellett egy kis idő, hogy felfogjam. A regény olvasása közben azonban nem egyszer gondolkodtam el azon, hogy ha nem ismerném a szerzőt száz százalékig biztos lennék abban, hogy saját tapasztalatból írta. Hisz annyira valósághű.
 Rémisztő. Ez az, amit továbbra is mondani tudok. Rémisztő és csodálatos.

Kedvenc idézetek:

"Kívülállóként könnyű bölcs tanácsokat osztogatni. De valamiben létezni, valamit megélni sokkal nehezebb. Az ember gyakran olyasmiről szónokol, amit hasonló helyzetben talán ő maga is képtelen lenne betartani. Kívülről minden egyszerűbbnek tűnik. A dolgok azonban összetettebbek."


"Néha jobb megtagadni a múltat, és beletörődni a jelenbe."


"A szeretet olyan, mint egy mag. Valakitől kapjuk, és onnantól rajtunk múlik, mihez kezdünk vele. Tápanyagdús termőföldbe ültetjük és gondozzuk, vagy hagyjuk kiszáradni?"


"Már nem ő irányította saját magát, hanem a függősége."


"– Az ember gyakran önmagával veszi fel a harcot – nyomta el a cigarettát. – De számtalanszor előfordul, hogy nem mi győzünk. Ez a legjelentősebb dolog, amit az elmúlt két évben megtanultam. Amire mai napig rájövök. Nincs olyan, hogy teljes kontroll. Az agy néha elborul, és a belső berögződések irányítanak."

1. Hogyan jött egyáltalán az ötlet, hogy elkezdj történeteket írni?

Ez egy nehéz kérdés, nem vagyok benne biztos, hogy tudok rá rendesen válaszolni. KIlencéves korom óta kisebb-nagyobb megszakításokkal írok. Emlékeim szerint unatkoztam napköziben, és meguntam, hogy fákat rajzoljak.

2. Hogyan jött a gondolat, hogy egyáltalán az olvasók elé tárd az írásaid és kiadasd őket?

Még általánosban volt egy barátnőm, akivel egymásnak írtunk nagyon gagyi szerelmes sztorikat. Aztán verseket írtam egy plátói szerelmhez Ezeket mind csak a barátaim látták. Utána felkeveredtem egy meleg történeteket tartalmazó oldalra, és ott kezdtem publikálni. Jóban lettem az adminnal, ő ösztönzött, hogy megosszam a történeteket. Utána ez mániává futotta magát. Aztán jött egy páréves kihagyás, mással kötöttem le magam, és amikor újra írni kezdtem, a saját oldalam mellett Merengőre töltötte fel a sztorikat. A kommentek, vélemények nagyon hajtottak, egyre többet írtam. Aztán találkoztam Tirával, aki ráncba szedte az írásmódom, majd némi pályázgatás után a kiadóhoz kerültem.

3. Na és hogyan jött a Falak ötlete és
miért pont ez a cím?

Úgy, ahogy nálam általában jönnek az ötletek: egyszerűen csak megjelent a fejemben, aztán elkezdtem leírni. Nem volt konkrétan sztori, csak a szereplő és a gondolatai. Lassan formát öltött. A cím pedig szimbolikus: Áron falak közé zárja magát és az érzéseit, ezeket pedig le kell rombolnia ahhoz, hogy önmaga lehessen.

4. És mi a helyzet Áron baráti körével?

Áronnak nem igazán vannak barátai. Egyedül az egyik munkatársával, Anitával van jóban. Nem igazán barátkozik, mert nehéz úgy jóban lenni valakivel, hogy nem őszinte. Sem magával, sem mással. Ezért is akkora sokk számára Márk és a csapata. Látja, hogy így is lehet, és ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy végre képes nyitni kifelé.

5. Ha már szóba jött Márk. Vele mi a helyzet barátok, illetve élet terén?

Hűha, az a baj, hogy spoiler nélkül nehéz. Amiről a Falakban nincs szó, arról a Hintában igen. Megpróbálom anélkül, hogy lelőném a lényegi dolgokat. Márk egy nagyon összetett srác. Kívülről laza, jó fej, szexcentrikus, de ha az ember jobban megismeri, rájön, hogy egyébként neki is nagyon erős harcai vannak. Mindenért saját maga küzdött meg: a lakásért, a kocsiért, a családja elfogadásáért viszont évek óta nem sikerül. A párkapcsolataiban pedig ő sem találja a helyét, a könyv elején legalábbis egyáltalán nem jó irányba halad.

6. Minden ember azt hinné, hogy ez egy egyszerű szerelmes sztori, ha elolvassa a fülszöveget és az itt-ott fellelhető írásokat. Szerinted ez így igaz? Tényleg egy egyszerű szerelmi sztori?

Én általában azt szoktam rá mondani, hogy ez egy egyszerű történet. Áron egy egyszerű srác. Aztán mindig megkapom az olvasóktól, hogy ez igenis bonyolult, meglepetésekkel teli történet. A mindennapokra épül, ugyanakkor útkeresés is, szerintem ezért egyszerre egyszerű és bonyolult.

7. Az az ötlet miért jött létre, hogy megírd a Hintát ráadásul Patrik szemszögéből? 

Őszintén szólva Patrik már a Falak írása közben is nagyon megragadott. Szerettem a csendjét és a kedvességét, bár tudtam, mi húzódik mögötte. Aztán láttam, hogy az olvasókra is ilyen hatással van, szóval úgy döntöttem, megmutatom őt is kicsit jobban.

8. Következő regény?

Már elkészült. Igazság szerint tavaszra terveztük a megjelenést, de a járványhelyzet sajnos közbeszólt. Főnix a címe, és egy tanár-diák kapcsolatról szól, rendhagyó módon azonban nem a szerelmük kezdetéről.

9. Bővebben esetleg tudsz mesélni a törtenetről vagy még titok? 

Annyira nem titok, az első fejezet olvasható is volt.
A főszereplők, Jake és Noah, lassan három éve alkotnak egy párt. Még akkor jöttek össze, amikor Jake Noah tanítványa volt, és a különórák alatt közelebb kerültek egymáshoz. A regény kezdetén azonban több problémával is küzdenek, a kapcsolatuk romokban, és az a kérdés, képesek-e megmenteni a szerelmüket.

Köszönöm az interjút. Hajnal Kitti regényei ITT megvásárolhatóak

 Mindenki tudja, milyen helyzet alakult ki nem csak Magyarországon, de az egész világon. Sajnos ez a vírus arra kényszeríti most az embereket, hogy inkább otthon maradjanak és ne menjenek sehova. Ez a mai világban azonban nehezen kivitelezhető, de most muszáj megoldani. Sokaknak már az első napok után tele van a nemlétező nemiszervük az egésszel. Viszont most mutatnék egy pár tippet arra, hogyan dobhatjátok fel a karantén idejét. Nézzük, én miket tervezek:

1. Olvasás:

Tessék. A könyvmolyok számára itt a remek lehetőség arra, hogy a régóta várakozó könyveket végre levedd a polcról és belevesd magad egy újabb és újabb kalandba. Tipp: Készíts listát, miket szeretnél elolvasni. Én egyelőre csak pár könyvet szedtem össze. Nézzük. Itt talán ti is találtok kedvetekre valót, habár csak egy pár darab. 

I. Bakos R. Laura: Megélt életek

Fülszöveg:

Dávid sikeres úszó volt, aki egy szerencsétlen baleset következtében megsérült, és már csak árnyéka önmagának. Mindenki a visszatéréséről faggatja, ő azonban hallgat.
Lili egy fiatal lány, aki az élet nehézségeivel néz szembe, miközben haldokló barátnőjét segíti át élete utolsó pár hónapján.
Mindkettőjüket megtörte az élet, de egy véletlennek köszönhetően találkoznak. Talán a nagybetűs Sors akarta így, vagy csupán a véletlen műve lenne? Vajon két összetört szív képes meggyógyítani és kiegészíteni egymást?

II. Sarah Dessen: Figyelj rám

Fülszöveg;

Annabel ​Greene harmadikos gimnazista, és megvan mindene, amiről csak egy lány álmodhat: divatos ruhák, menő barátnők, jó jegyek és a suli leghelyesebb sráca…
Mindez azonban csak abban a tévéreklámban igaz, melyet nyáron forgatott vele egy áruházlánc. Annabel valódi élete már kevésbé irigylésre méltó. Elege van a modellkedésből, legjobb barátnője ellene fordult, az iskolában magányos, és otthon sem érzi jól magát igazán. Egyik nővére, a nagyszájú, életvidám Kirsten, New Yorkba költözött, míg Whitney, a középső nővér, egész nap otthon gubbaszt és súlyos anorexiával küzd. Szülői szeretetben elvileg nincs hiány, csakhogy az apja nem az a lelkizős fajta, anyja pedig annyira élvezi lánya modellkedését, hogy észre sem veszi, Annabelnek mennyire elege van mindebből. A lány már meg sem próbál beszélni családjával a problémáiról, inkább hazudik vagy egyszerűen csak hallgat, hogy elkerülje a veszekedéseket, megkímélje egykor súlyos depresszióval küzdő anyját a csalódástól és az újabb megrázkódtatásoktól.
Aztán egy új barátság jelentős változást hoz: Annabel megismerkedik fura, magányos iskolatársával, Owen Armstronggal, akinek a fülében mindig ott az iPod. Owent már olyan sokszor sodorta bajba agresszív viselkedése, hogy dühterápiára ítélték. Az ott tanultakat és a zenét segítségül hívva, a fiú lassan rávezeti Annabelt, hogyan lépjen ki a hazugságok világából.
De vajon lesz-e elég bátorsága, hogy elmondja, mi történt valójában a nyáron, miért lett vége legjobb barátnőjéhez fűződő barátságának? Vigyázat, ha elkezded olvasni, nem tudod letenni! Hidd el, nem érdemes kockáztatni, hogy elkobozza a tanár: ne olvasd órán, pad alatt…

Sarah Dessen történetei rendkívül népszerűek a fiatalabb korosztály körében, nem véletlenül filmesítették meg korábbi regényét Szerelmi leckék hitetleneknek címmel, Mandy Moore főszereplésével.

III. R. Kelényi Angelika: Barcelona, Barcelona

Fülszöveg:

Barcelona ​és a szerelem íze…
Caroline Wood a londoni női magazin, a CBM főszerkesztőjének asszisztense.
Nem túl változatos munkája mellett hobbiból gasztroblogot vezet, melyben próbálja kiélni az írás és a finom ételek iránti szenvedélyét.
Az álma az, hogy a jövőben íróként dolgozhasson a neves újságnál, és ezt a főnöke előtt sem titkolja.
Mivel 35 éves korára még mindig nem fedezték fel páratlan írói tehetségét, és boldog feleség sem lett belőle, tudja, tennie kell valamit az álmai megvalósításáért.
Úgy dönt, hogy karrierjét és szerelmi életét egyetlen zseniális húzással pörgeti fel, ezért gondol egy merészet, és egy nyaralással egybekötött szakmai útra szánja el magát.
Egyedül.

Barátai féltik a magányos utazástól, de Caroline biztos benne, hogy Barcelonában rengeteget tanulhat önmagáról, és az új, életre szóló élmények mellett olyan blogot írhat utazásról, szerelemről, gasztronómiáról, mely végre felnyitja a főszerkesztő szemét is.
Egyedül azonban még enni is unalmas, így egy szerinte korszakalkotó ötlettől vezérelve egy társkereső oldalon spanyol randipartnereket választ magának.
Mindennapra egyet, így rögtön két legyet üt egy csapásra…
Erősen hisz benne, hogy ez az utazás meghozza számára az áttörést, a cikkírói álomállást, és talán egy jóképű, szenvedélyes férfit is…

R. Kelényi Angelika Terézanyu-díjas, többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt írónő ezúttal napjaink Barcelonájába ruccan ki, és egy humoros, vérbeli romantikus történettel örvendezteti meg olvasóit.

IV. Elizabet Stone: Mond, hogy ez a valóság

Fülszöveg:

Dr. Leonard Anderson, egy vonzó, sikeres fül-, orr-, gégész, aki nem mellesleg, meleg. Nem igazán titkolja, de mégis kevesen tudják róla a környezetéből. Közkedvelt, mégis magányos. A kórházi munkája tölti ki az életét és azzal ámítja magát, hogy ezzel feledtetni tudja a sivár magánéletét.

Howard Kingston egy jól menő londoni szálloda ambiciózus igazgatója, aki lehengerlő személyiségével és magabiztosságával kápráztatja el a körülötte lévőket, nemtől és kortól függetlenül. Határozott, nem fél kimutatni az érzéseit, ennek ellenére meg kellett vívnia a maga harcait a titkolt identitásra kényszerített életében.

Kettejük találkozása tűzijátékszerű; villámcsapásként éri őket a szerelem.

A távolság megerősíti az egymás iránti vágyódásukat, vagy csak egy fellobbanás lesz az életükben a találkozásuk? Kockáztatják-e a biztos egzisztenciájukat egy váratlan szerelem kedvéért?

V. L.J. Wesley: 12 első randi

Fülszöveg:

Pam vagyok, és ez egyáltalán nem az én történetem.
Nem bírtam már elviselni, hogy a legjobb barátnőm letargiában éli az életét egy rosszul sikerült kapcsolat miatt. Lépnem kellett, erre pedig csak egyetlen megoldást láttam. Átvettem az irányítást Sam szerelmi élete felett, hogy havonta legalább egyszer kimozduljon a lakása fogságából, és végre tovább tudjon lépni. Pasik széles választékát szállítottam le neki egy-egy randi erejéig, remélve, hogy ha az igazit nem is találja meg köztük, kiszakad a rátelepedő depresszióból, és újra elkezdi élni az életét. Legjobb barátnőjeként, kötelességem minden segítséget megadni neki, a magam nem feltétlen kedves módján.

Egyelőre csak ennyi, de ki tudja, milyen hosszú lesz ez az idő.

2. Írás:

 Azoknak a könyvmolyoknak, akik olvasás mellett írnak is, remek lehetőség a mostani otthonmaradós időszak, hiszen rengeteget lehe írni, akár új történetet kezdeni, vagy befejezni egy régit.
 Én sem tervezek másképp. Van egy történetem, mely két szemszöges. Én és egy nagyon jó ismerősöm írjuk csak mivel ő dolgozik és mellette ő is ír, így nem nagyon tud három felé szakadni. Én már megírtam a saját szemszögömet, viszont elvállaltam, hogy vázlatszerűen (ami nálam azt jelenti, hogy megírom, hogyan képzelem el és majd kiegészíti/átírja) megírom, hogy ennyivel előrénb legyünk.

3. Film-/Sorozatnézés:

 A film/sorozat kedvelőinek is kiváló ez az időszak, hiszen be lehet hozni a lemaradást. Én például az idő hosszúságának megfelelően három sorozattal szeretném behozni magam. Ez a három pedig a következő:
1. Teen Wolf

• Már egy jó ideje folytatni szeretném a sorozatot csak meg kéne találnom, hol néztem. 

2. BIA (Disney Channel-en egy új sorozat)

• Ezt a sorozatot spanyolul kezdtem el nézni még nyáron, de aztán szeptember-október körül Magyarországon is elkezdték adni, így magyarul nézem újra az addigi részeket, amiket feltettek már a netre. 

3. The Fosters

• Eskü meg van nyitva a böngészőben és nézni akartam, de még nem jutottam el addig. 

4. Online koncertek

 Nem, itt nem arra gondolok, hogy spotify-on meg youtube-on. Hanem például arra gondolok, hogy egy jópár zenekar a mostani helyzetre való tekintettel online koncerteket tart próbateremből/saját lakásból. Ez pedig egy remek lehetőség, hisz így nem maradsz le. Nekem mondjuk bonyolultabb, mert az egyik hobbim a koncertfotózás és a koncerteken többnyire fotózok. Attól függetlenül viszont igy is élvezem a koncerteket, hiszen hallgatni még jobban imádom őket.
 Tipp: Nézzetek szét azoknak a zenekaroknak az oldalán, akiknek a koncertjeikre mentetek volna. Talán ők is tartanak ilyet.

Ti mit terveztek? Írjátok meg bátran.

Te hazudtál már magadnak?

Próbáltál valaki más lenni?

Áronnak egészen jól megy, amikor azonban új albérletbe költözik, a lelke mélyén sejti, hogy teljesen fel fog fordulni az élete, és nem csupán új, hanem régi kihívásokkal is szembetalálja magát.

A főbérlője, Márk nyíltan meleg, és abszolút úgy él, ahogy neki tetszik. Áront először megdöbbenti, majd elvarázsolja ez az őszinte hozzáállás, amikor pedig megismeri Márk barátait, olyan útra lép, amire korábban sosem mert volna…

Véleményem:

 Amikor elmentem ennek a könyvnek a megjelenésére soha nem hittem volna, mennyi mindent fog jelenteni nekem. Hiszen ez csak egy könyv. Mondanák mások. Másoknak talán igen. Nekem azonban ebből született az első igazi történetem. Alig vártam, hogy nekikezdjek, kíváncsi voltam a történetre, az írónő stílusára. Meg kell mondjam... Nem csalódtam. Egyetlen sorra sem tudom azt mondani, hogy utáltam, hiszen minden sorát minden betűjével együtt imádtam.
 Maga a történet röviden összefoglalva egy fiatal srácról Áronról szól, akinek a nemiszerve is televan a jelenlegi lakótársával. Ám amikor megtudja, hogy a kolléganőnének egy ismerőse lakótársat keres, lecsap a lehetőségre. Itt kezdődik a történet. Itt még azt gondoltam volna, hogy kiszámítható a történet éa tudni fogom a végét. A nagy fenéket azt. Mindenki összejött mindenkivel csak azzal nem, akivel gondoltam volna.
 Márk és Áron kapcsolata úgy indul, ahogy azt várnánk. Barátkoznak, Márk összeismerteti Áront a baráti társaságával, amiből egészen a könyv negyedéig hiányzik egyetlen ember. De vajon ennek milyen jelentősége lesz a könyv folyamán?
 Nekem nagyon jó élmény volt kikapcsolódás gyanánt. Az írónő stílusa nagyon jól megismerhető volt az első regényén keresztül, a második részének pedig örömmel fogok nekiállni, hisz alig várom, hogy újra az ő világukba kerüljek egy másik szemszögön keresztül (gyere csak Patrik, szeretettel várlak).
 Bátran ajánlom nektek is, hiszen tényleg egy nagyon aranyos kis történet. Csak ne olvasd éjjel kettőkor hulla fáradtan, mert annak nem lesz jó vége.
 Áron élete részben hasonlított az enyémre. Mármint a coming out része. Az édesanyjától majdhogynem ugyanazt a reakciót kapta meg, amit én. Így aztán bőgtem egy kicsit a végén, de aztán csak jó lett minden.

Kedvenc idézetek:

"Tartom a szemkontaktust, majd röviden vállat vonok. Semmi értelmeset nem tudok feleni, de őszintén szólva, nem is akarok. Amikor végre elfordul, megkeresem a tekintetemmel Levit. Maga elé bámul, kedvetlenül játszik a poharában lévő itallal. Mintha megérezné, egyenesen rám pillant, én pedig beleremegek."


"Rá akarok feküdni az életre, és sodródni vele…"


"– Nèha szeretném, de aztán eszembe jut, hogy nem tudnék hazugságban élni. Bánthatnak azzal, hogy nem fogadnak el annak, aki vagyok, de az jobban fájna, ha nem lehetnék az, aki."


"Igazság szerint fogalmam sincs, milyennek tart a családom. Zárkózottnak, talán. Anyám mindig ezzel jön. Vajon mennyire ismernek valójában?"

 Sokáig gondolkodtam, hogy leírjam-e ezeket a sorokat, könnyebb lesz-e attól. Aztán arra jutottam, hogy ha könnyebb nem is lesz, legalább megértitek, hogy mi volt a blog lejtőn való lemenetelének az oka. 

 2019-ben egy olyan lavina indult el a családom körül, amit még most sem tudok igazán hova tenni. Nem azt, hogy ez megtörtént, hanem azt, hogy a családom hogyan volt erre képes. Ugye instáról néhányan tudhatjátok, hogy egy ideig kollégiumban éltem. Na, de hogyan is kerültem én oda és mikor? 2018 novemberében döntöttem úgy, hogy én kollégiumba költözöm, hiszen itthon nem éreztem jól magam.
 Ezt édesanyámék nehezen viselték és konkrétan két-három napig szartak a fejemre. Azonban most nem teljesen ez a lényeg. A kollégiumi életem szépen lassan megoldódott, abban az évben (2018 hátralévő részében) azonban a család körül még nem volt minden rendben. Ott rúgtak belém, ahol tudtak. Számomra fontos embereket bántottak, engem pedig megpróbáltak hülyének beállítani. No, de akkor rá is térnék a 2019-es évre, amikor is folytatódott minden.
 A családom úgy gondolta, hogy milyen jó lenne kiszúrni velem és "elvenni az életemet", hiszen februárban elindítottak egy gondnokság alá helyezést, mely egészen 2020. február 13.-ig elhúzódott. Ezt azonban akkor még nem nagyon értettem. A volt osztályfőnököm segített ügyvédet találni, hiszen bár utólag a bírónő azt mondta, semmi szükség nem lett volna rá, mégis jobb volt így.
 Az ügy folyamata alatt áprilisban befeküdtem pszichiátriára, amivel kapcsolatban anyámék néha még ma is a "Miért?" kérdésre keresik a választ. Hiszen azt nem osztottam meg velük. Azonban most itt sem szeretnék túl sokat elmondtani csak annyit, hogy komoly vívódásaim voltak akkor és vannak most is magammal szemben.
 Ám meg kell, hogy mondjam az eredetileg négy hétig tartó kezelés felesleges volt, hiszen nem segítettek semmiben. Azonban ezek után még felküldtek az elsőre további két hétre, hiszen a kezelés utolsó napjaiban kaptam meg az ideiglenes gondnokomat. Ez alatt az idő alatt az utolsó értékelés, amit olvashattatok tőlem az Becca Prior: Stockholm szindróma című könyvéről íródott. Azt a könyvet is PDF-ben fejeztem be, hiszen a drága családom jelenetet rendezett a pszichiátria előtt, amikor jött hozzám az a személy, akitől a könyvet kaptam. A könyv elolvasása után nagyon nehezen rágtam át magam a Piszkos Fred a kapitányon, azonban Rejtő annyira nem fogott meg. Ez idő alatt fejeztem be a kéziratomat, mely miatt itthon kaptam hideget-meleget a témája miatt.
 A kollégiumban az életem abban az évben (2019) még egész jó volt, egészen a 2019-2020-as tanév kezdetéig. Ott már nem volt minden rendben, hiszen a nevelők a nyakamon lógtak, na meg a kollégiumi fejlesztőtanár, aki akkor hirtelen átavanzsálódott pszichológusba és nevelőtanárba is egyszerre. Azonban egyik sem volt igazán. Hiszen minden hétfőn, amikor én be voltam írva hozzá folyamatosan játszotta a pszichológust. Tehát a "Miért csinálod?" és a "Miért jó ez neked?" kérdések négy-öt alkalommal biztos elhangzottak a hétfőkön. Ezt pedig soha nem tudtam és a mai napig nem tudom megmagyarázni, hogy miért jó nekem. Az volt a kedvenc, amikor megmondta, hogy ne csináljam. Könyörgöm, az egyenlő volt azzal, mintha egy drogosnak mondta volna azt, hogy a drog nem jó. Ráadásul, hogy ő a töredékét tudta csak annak, ami bennem lezajlott.
 Az utolsó tárgyalás ugye 2020. február 13.-án volt. Amikor odaértem kezem-lábam remegett, hiszen tisztában voltam vele, hogy a szabadságom, az életem múlhat egy kimondott szón. Azonban amikor fél 11-kor beléptem a tárgyalóterembe valahogy kezdtem érezni, hogy talán nem lesz probléma. Na jó, kit akarok hülyíteni... Marhára be voltam sz**va. Azonban összesen húsz percet voltunk bent, mire elhangzott az-az egy mondat, ami akkor nagyon sokat jelentett és még most is. "Nem helyezem gondnokság alá."
 Az életemnek az a szakasza lezárult, viszont továbbra is küzdök. Méghozzá saját magammal. Mert egy részem tisztában van vele, hogy nem jó, amit csinálok, de a másik felem, pedig erősebb. Viszont nem tehetem meg, hogy ennyire magam alá kerülök, ha már ezt elkezdtem.

Két kamasz fiú, egy csók és egy kompromittáló fénykép, amelyen azonban csak az egyik arc felismerhető… Luis harcol az érzelmeivel, képtelen elfogadni a saját másságát, a családja úgyszintén. Nathan-nak nincs mit tennie, ő lebukott! Győzhet-e a szerelem, vagy a tragédia elkerülhetetlen? Egy kiváló alkotás Franciaországból, ahol engedélyezett a melegházasság, az előítéletek azonban csak lassan múlnak el… 

Vélemény:

 Ezt a filmet most láttam harmadik alkalommal. Mindig találok benne valamit, ami megfog. Ám egy dolg soha nem változik: Az alap történet. Hiszen rendkívül tanulságos és csodálatos filmről beszélünk.
 A történet két főszereplője Nathan és Luis. Két srác, akik egy házibuli következtében engednek az érzelmeknek, (na meg szerintem egy kis alkoholmennyíségnek) amiket még maguk elöl is titkolnak. Azonban egy internetre feltöltött kép tönkreteszi egyikőjük iskolai életét. Hiszen csak Nathan látszik a képen.
 Szép lassan megismerjük mind a két szereplőt és az ő családjukat, melyből látszik, hogy teljesen ellentétesek. Luis egy gazdag családból származik egy homofób apától és egy (ahogy kivettem a filmből) karrierista anyától. Nathant pedig egyedül él az apjával. Ők "átlagos" családnak mondhatóak. Minden ott kezdődik, mikor Nathan az apjához költözik, emiatt pedig új iskolàba megy. Az első perctől láthatjuk, hogy ott lesz valami. Ám nem egy tipikis love sztoriról beszélünk, hiszen Luis apja amellett, hogy nem képes elfogadni a fia másságát - amire akkor kezd rájönni, mikor megismeri Luis-t - folyamatosan hajszólja a fiát, hogy egyre jobb legyen a sportban.
Szinte bele lehet élni magad a szereplők bőrébe és átérezni, amit ők. Nyilván könnyen beszélek, de mégsem. Nathan és Luis egy olyan párost alkottak a történetben, akiknek a története akár valóság is lehetne.

 Én nagyon ajánlom ezt a filmet, hisz' már sokadik alkalommal néztem meg. Igaz, nem magyar szinkronos, csak feliratos, de fantasztikus élményt nyújt így is.

Idézetek:

Louis: Azt hittem, eldobtad.
Nathan: Nem…
Louis: Mit csinálsz?
Nathan: A te illatod…
Laura: Igaz az, hogy szerinted én szép vagyok?
Louis: Nagyon szép! Kár, hogy nem vagyok biszexuális!
Laura: Szereted őt?
Nathan: *mosolyogva bólogat*

Te is megnézheted ITT

Ana ​Moreno élete darabjaira hullott. Miután mindent és mindenkit elvesztett, aki számára fontos volt, az otthonát is kénytelen elhagyni. Az albuquerque-i alvilág királynője immár csak egy kis tijuanai kocsma tulajdonosa. Jóval szerényebben él, de ebben a nehéz helyzetben is megtalálta a boldogságot: új barátokat szerzett, jótékonykodik, és úgy tűnik, a magánéleti gondjai is megoldódni látszanak. Azonban egy nap betoppan hozzá egy rég nem látott ismerős. Ana csak úgy szabadulhat meg a múltja sötét foltjaitól, ha elfogadja a férfi ajánlatát. Ehhez viszont kockára kell tennie a saját életét.

Begyógyulhatnak valaha a fájó sebeink? Jóvátehetjük a múltban elkövetett bűneinket? Képesek vagyunk megbocsátani a megbocsáthatatlant? Hogyan léphetünk ki egy olyan világból, ami egykor a részünké vált?

A többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt Baráth Viktória A főnök című regényének folytatásában Mexikóba kalauzol minket, ahol a jót és a rosszat csak egy vékony vonal választja el. Ezt a határt pedig nagyon könnyű átlépni.