A huszonhárom éves Iza szerkesztőként dolgozik egy könyvkiadónál, és a nagy lehetőséget várja, ami váratlanul az ölébe hullik, amikor ráosztják napjaink legnépszerűbb színészének memoárját.
Csakhogy a kézirat még nem készült el, így Izának fejezetenként kell megszereznie az elfoglalt színésztől, miközben az élete éppen minden más területen is kaotikussá válik: a határidővel való versenyzésen túl kénytelen megküzdeni az új albérletében rászakadó pech-szériával, a szülei állandó aggodalmával, valamint a legjobb barátja friss kapcsolatával, ami nem várt érzéseket ébreszt benne. Iza nem tehet mást, mint sodródik az árral, ahol az életművész barátnőjén kívül már csak egy plakátba kapaszkodhat.
Munka, barátság, szerelem és rengeteg könyv Leiner Laura új, huszonévesekről szóló romkomjában.
Véleményem:
Be kell valljam, ez a könyv valamivel jobban tetszett. Hiszen itt éreztem, ténylegesen, hogy Laura próbál felnőni az olvasóihoz. Szerintem sikerült is, hiszen egy olyan történetet adott ki a kezéből egyenesen az olvasóknak, ami bemutatja a huszonévesek problémáit. Azt, hogyan képes egy fiatal felnőtt épphogy kilépni a családi fészekből és a saját lábára állni, hogy megbirkózzon a felnőtt élet adta gondokkal. Emellett ott van a munkája is, hiszen a főnöke felajánlja neki élete nagy lehetőségét. Ha megcsinálja az egyik legnagyobb hazai színész memoárjának szerkesztését, övé a kedvenc szerzőjének új kézirata. Ti belementetek volna? Ám Izának ezzel a feladattal igencsak meg kell birkóznia, azonban
az első találkozáskor jön rá: Nem is olyan ismeretlen ez a srác, mint gondolta. Hiszen egy régi ismerőst köszönthetett a személyében, akivel ugyan nem álltak olyan közel egymáshoz, de a látásból való ismeretség megvolt. Azonban a jövőben még bármi megtörténhet.
"– Ez olyan elvi dolog nálam – közöltem.
– Leégtél? – kérdezett rá rögtön, …"
266. oldal
Úgy álltam neki Laura könyvének, hogy egy jó kis kikapcsolódás lesz. Ugyan arra számítottam, mint eddig. De nem. Kiszakított egy kicsit az eddig megismert sémából, új utakra vezetett minket, olvasókat. Hiszen ez a könyv ténylegesen a huszonévesek problémájával foglalkozik. Szerintem Te is bátran olvasd el, akárhány éves vagy, hiszen nincs korhoz kötve. Bár azt megjegyezném, hogy a karakterek sablonosságai itt-ott fellelhetőek voltak. Például Csanád esetében, akiben valahol megtaláltam egy kicsit Nagy Márkot. De csak egy kicsit. Vagy éppen Hajni és Virág közti hasonlóság.
