Julia Lewis Thomsonnal, a Többek által szerzőjével beszélgettem
Egy olyan történetet akartam írni, amely arról szól, hogy milyen nehéz, ha az ember „kissé hibás egyedként” nő fel; mennyire nehéz beilleszkednie az úgymond „tökéletesnek” látott társai közé. Főleg akkor, ha nem veszi észre, hogy ők nem azt várják el tőle, hogy más legyen, mint amilyen, ők így is szeretik, elfogadják, s tulajdonképpen ő a saját boldogságának a legnagyobb gátja.
2. A saját életedből is merítettél dolgokat?
Annának nagyon sok mindent kölcsönadtam önmagamból, és egy párhuzamos valóságban lehet, hogy én lennék ő, de mindketten más-más rögös úton jutottunk el önmagunk elfogadásához. Hiszem, hogy amíg ez be nem következik, addig a szeretetet sem tudjuk elfogadni másoktól, mert ehhez előbb önmagunkat kell megszeretnünk.
3. Én úgy vettem észre, hogy mindenkinek - vagy sokaknak - Maxim lett a kedvence. Az ő származása honnan jött?
Gyerekkorom nagy részét nagymamámnál töltöttem Munkácson. Attól függetlenül, hogy magyar család voltunk, a barátaim között voltak ukrán és orosz származású gyerekek. Az életemben meghatározó szerepük volt, így szerettem volna, ha legalább egy karakteremben visszaköszönnek.
4. Lesz második része a könyvnek?
A szó szoros értelmében második rész nem lesz, mivel Anna a következő könyvemben már csak mellékszereplő lesz. A főszereplő Maxim lesz, aki megmutatja majd, hogy mi rejtőzik a szívdöglesztő, és laza felszín alatt.
5. Anna miért lett ilyen visszahúzódó?
A sorozatos tragédiák megtörték, és az újabb sorscsapások ellen úgy próbált védekezni, hogy elbújt a tüskékkel borított csigaházában.
6. A történet megírásának folyamatáról mesélnél egy kicsit?
Folyamatról nem igazán lehet beszélni, mivel főállásban dolgozok egy multinál, így amikor éjszakánként volt még erőm harcolni az álommanók ellen, akkor leültem a géphez és írtam.
7. Magadról mesélnél?
Valamikor réges régen olyan voltam, mint Anna, de a kellő számú pofon az élettől helyre billentette a fogaskerekeket az agyamban. A pofonokon kívül ehhez kellett egy csodálatos, támogató társ, és egy kutya is, aki tükröt tartott elém, keményen megmutatta milyen is vagyok, min kell változtatnom.
8. Mik a további terveid könyvek terén?
Az írás az, amit igazán szeretek, és ezért mindenképp folytatni szeretném.
0 megjegyzés