Mi késztetett arra, hogy írj?

Szüleim jóvoltából széles spektrumú ARTibiotikummal oltott vagyok. :) Ez azt jelenti, hogy apukám reneszánsz ember volt elhunytáig, anyukám pedig billentyűguru a mai napig is. Kettejük közül ugyan csak apukám írt könyvet, de már nálam is látni lehetett, hogy előbb fogtam ceruzát és tollat, mint iskolatáskát. Egész életemen végigkísért ez, hogy hiába kerülgetem, de csak írni fogok egyszer, mert amúgy is grafomán vagyok.

Mit jelent számodra az írás?

Az önkifejezést leszámítva túlélés, ezáltal nagyon sok nehéz időszakon juthattam át úgy, hogy kibírtam beleőrülés nélkül. Jó, hazudtam, a beleőrülés meglett, de legalább életben maradtam. :D

Milyen stílus az, amiben te a regényeidet írod? Mert mint észrevettem, nem hétköznapi.

Nem, ez valóban nem, ahogy én sem vagyok az. :) Ezt mások sem tudták jobban meghatározni: Robin O'Wrightly-stílus. Nincs rá jobb szó. :D Egyébként úgy néz ki, hogy anyja helyett anyja lehetek egy jellegzetes stílusnak is, amit narrációs szatírának neveztem el. Az Erelem vagy az Andrea & Andrea ebben íródott. Eddig még nem találtam a létezésére hasonlót a magyar irodalomban, ettől függetlenül simán lehet, hogy van már, és akkor maximum a "meleg vizet" sikerült feltalálnom. Azért nekem már jó, mert "lezuhanyozhatok ebben a meleg vízben", és élményemet megoszthatom másokkal is, hogy "nem vagyok büdös". :) Viccet félretéve: nincs még egy ilyen, mert belőlem is csak egy van. Mindenki szerencséjére. :D

Az Andrea és Andrea története, hogyan jött?

Ez egy nagyon vicces sztori, örömmel mesélem el. Mint mindenki, hozzám is járnak reklámszemét levelek, ezeket én arra használom, hogy a feladók neveiből szereplők nevei lesznek, ha arra érdemesek. Egyszer azonban engem címeztek félre, mivel az eredeti nevem Borbála - de így csak az hív, aki azonnal meg akar halni -, ők ezt Kedves Borbéla formában írták. Ezt posztoltam poénból a Face-re, hogy Bor Béla lettem. A barátnőm, aki Andi, rögtön reagált, hogy ez most coming out? Mondom, röhögsz, röhögsz, de a te nevedet Olaszországban meg férfiak hordják. Elvonultunk röhögni. Visszajött, és addigra megírtam: vajon milyen lehet, ha egy magyar Andrea és egy olasz Andrea összejön? Kommentelt: most köpte ki a cigijét, mert neki is eszébe jutott, és röhögőgörcsöt kapott. Mondtam neki, ezt a romisztorit meg kéne írni, de én kihagyom. Mire ő: nem, te megírod. Mert kijön, aminek ki kell jönni. Egy szó mint száz: megírtam. 15 nap alatt sikerült, rekordgyorsasággal. Andi lett a hivatalos múzsám. :)

Először azt hittem, hogy csak rossz a memóriád. Miért pont Olaszországban játszódik a sztori?

Azt mondtam már, hogy rossz a memóriám? Várj... Miről is beszéltünk? :D (Rémes a memóriám, de azért ennyire nem. Viszont imádok a nevekkel játszani.) Olaszország Andrea Rigo, a milánói nyomozó miatt játszódik Olaszországban, és mert szeretem, mint helyszínt. Sajnos csak 5 napig lehettem Trentóban, napra pontosan húsz évvel ezelőtt, de nagyon élveztem. Remélem, még eljutok abba az országba. Itálián keresztül pedig egy külföldre rekedt hazánk lányát is szerettem volna bemutatni, izgalmasabb kihívás kint élni, mint itthon, bárki bármit mond.

Előre eltervezted, hogy ez a sztorid sci-fi lesz, vagy csak úgy jött?

Igazság szerint a narrációs szatíra stílusban íródó paródiáimat mindig spontán lineáris formában írom. Azaz, ahogy jön, úgy jön. Nyilván vigyázok a logikai bakikkal, de nincs szoros szinopszis. Szeretem röptetni a szereplőimet. Azért az fontos, hogy mivel a cselekmény és a jellemrajz nagyon reális a szereplők szemszögéből, én szeretem megcsavarni valami fantáziahasogató dologgal, például sci-fivel a valóságot. Annyi minden van, ami egy kaptafára mehet a történetekben, ez így nem lesz unalmas, sokadszori sztori. Kell bele valami, ami felrázza a könyvet és az olvasót is. Na jó, meg az írót! :D Ugyanis ez nagyon szuper agymunka, mindig kitalálni, merre mennek a szereplők, hova jut a történet, ha belerakunk ezt is, azt is. Én is izgulhatok írás és újraolvasás közben. Valószínűleg azért van ez a gondolkodásmódom így, mert nekem azt mondták, bármi lehetek, így aztán tényleg bármi is lettem.

Rólad, mint a mű szerzőjéről, mit érdemes tudni?

2015-ben publikáltam az első könyvem, de csak 2017 óta vagyok főállású, hivatásos író. Civilben kétgyerekes családanya, de én is elég gyerekes vagyok, szóval velem együtt már hárman vagyunk, és ha a férjem is beszáll, az négy. Viccet félretéve, több személyiséggel rendelkezem, de ennek inkább szakmai oka van. Ugyanis az eredeti foglalkozásom grafikus, így a Szabó Borka-énem illusztrálja a Robin O'Wrightly-énem könyveit. De szerkesztőként, lektorként és korrektorként is tevékenykedem. Komplett könyvkiadást végig tudok vinni (nyomdám nincs, azt kivéve), és ez magával hozta azt is, hogy a saját könyvtáramat is magam menedzseljem. Szeretem ezt a sokrétűséget, apámtól láttam és kedveltem meg, valószínűleg. Persze az írásaim is tükrözik, egyelőre még nincs két egyforma zsáner. Összesen ötöt adtam ki eddig. Közöttük van nem humoros is, hanem elgondolkodtató, megható vagy épp sokkoló regényem is. Illetve ifjúsági tudományos fantasy regénysorozatba is belekezdtem, most jött ki ennek is az első része.

Mit jósolsz, mekkora sikere lesz a könyvednek az olvasók körében?

Amit eddig látok, az pozitív. Megmondom őszintén, az első könyvemnek nem jósoltam sokat, és meglepődtem, mert sokan olvasták, és többen értették és szerették, mint gondoltam volna. Az Andrea & Andreánál is pozitív megdöbbenésem van eddig, és remélem, ez csak folytatódni fog. :)

Ennél a stílusnál leszeretnél maradni, vagy esetleg átmész valamikor olyanba, amit többen ismernek?

Ez csak egy stílusom a sok közül. A narrációs szatíra stílusú paródiáim ilyenek, ez a lelkük. Ilyen az Erelem (eszetlen szerelem), ami három részes lesz és az Andrea & Andrea. A többi könyvemben (az Emlékkönny - Egy igen-zet története, a #Wetoo - Kettős kereszt címűekben és a Tripiconi sztori-sorozatban) már inkább igazodom a fősodri irányzatokhoz, de nyilván benne hagyom a lenyomatomat, hiszen én írom őket. :)

A karakterek, hogyan születnek meg a fejedben?

Általában ők is hasonlóan fogannak meg, mint maga az ember, egyszer csak találkozik két agysejt, vagy elmeszikra, és az alatt fejlődnek igazából, ahogy írom. Őket én is úgy ismerem meg, ahogy alakul a történet. Vannak persze olyan könyveim, ahol valós személyekről mintáztam a szereplőket, de ilyen nincsen a narrációs szatíráimban. Rigó Andrea és Andrea Rigo mindketten a fejemből kipattanva, a papíron (monitoron) fejlődtek ki és születtek meg a végére. Hagytam őket nőni, mint a virágot, csak öntözgettem szavakkal, ötletekkel őket.

Csak egy kötetet terveztél belőle?

Eredetileg igen, hiszen az volt a feladat: hozzunk benne össze két hasonnevű, de különnemű humán entitást. Ennek ellenére igény támadt folytatásra, mivel engem is érdekelne, hogy Tonióval és Leonával, a két másik főszereplővel mi a helyzet? Honnan jöttek és merre jutottak, azon túl, ami a könyvben van? Én persze már tudom, és jól meg is fogom írni. :)

Tonionak és Leonának csak az volt a céljuk, hogy beleavatkozzanak Andreáék jövőjébe?

Igen. De ez is egy nemes cél, tekintve, hogy miért tették.

Miket szeretnél elérni az írásban? Mik a céljaid vele?

Hamar rájöttem, milyen pára az élet, mert az elmúlásommal én is eltűnök. A könyveimben tovább fennmaradok, sőt, még az apám-anyám is fennmaradhat, ha úgy akarom, mert megírom őket is (sőt megírtam, tehát már úgy lesz). A betű túlél mindent, így benne én is.

Mit üzensz az olvasóidnak, akik tervezik beszerezni valamelyik regényedet a könyvfeszten?

Azt, hogy szeretettel várom őket az Imádom a Könyveket standján, a Millenáris B épület galériáján, a G4-en, április 21-én, 17-18 óra között a dedikálásomra. A könyveim pedig egész idő alatt 19-22 között ugyanott lesznek elérhetőek. Elfogyás esetén a Mogul Kiadónál lehet megrendelni is.