Leiner Laura: Egyszer (Bexi-sorozat 6.)

by - 6/03/2017



Fülszöveg:

Bexi kezd besokallni a popszakmától. A lehetőség, hogy folytathatja tanulmányait, ráadásul olyasmivel foglalkozhat, amit igazán szeret, miközben megmaradnak neki a barátai, Aszádék, Antiék, Körte és persze a legfontosabb, Nagy Márk… túl szép, hogy igaz legyen. 
Azután az őrült hét után a balatoni nyaralóban minden megváltozott, Bexi és Nagy Márk kézen fogva léptek be, hogy együtt nézzenek szembe a kiadó tulajdonosával, de nem biztos, hogy a kapcsolatuk kibírja mindazt, ami rájuk vár.

Vélemény:

ÁÁÁÁ!! Úr isten. Laura, nem akarsz még egyet írni? Légysziii...
Na, jó. Viccet félretéve. Imádtam ezt a részt. Bár mindegyiket szerettem, de van, amit egy kicsit jobban. Ez például olyan volt. Többet megtudhattunk Bexiékről, főleg az elején, amikor egy kicsit visszaugrott Laura az időben és megmutatta, hogy Beka milyen is volt két évvel ezelőtt. Laura valamennyire át tudta adni ezzel a regénnyel, hogy milyen is a valódi "sztáréletnek" az, az oldala is, amit kevesen ismernek. Fekete, gyötrelmekkel teli. Viszont Laura hála a jó égnek belecsempészett ebbe a történetbe egy Nagy Márkot is, aki szerintem a lányolvasók kilencven százalékának hatalmas öröm volt Cortez, Szasza, Kolos és Norbi után. Na, itt is van a kérdés: Vajon ki lesz a következő álompasi?
 Sajnos ezt csak fél év múlva fogjuk megtudni, amikor is Laura érkezik az új sorozatának infóival. Viszont kanyarodjunk is vissza Bexihez. Számomra - és gondolom a többi lány olvasó számára is nagy öröm volt ezt végigolvasni. És ahogy nézem, a fiúknak is.
"Nagy Márk elrabolta a lányok szívét, de Bexi volt az, akibe a fiúk igazán beleszerettek." - írja egy ismerősöm Lovászi Szilárd az Egyszer borítóján díszelgő olvasói kommentekben.
 Mit ne mondjak, igaza van. Bár én ezt egy kicsit meg tudnám cáfolni a saját nézőpontomból, de a magánéletemet nem szeretném kiírni ide a blogra. Mindössze csak annyit mondanék, hogy minden karakterben találtam olyat a sorozat első részétől a hatodik részéig, ami megfogott és ami új volt. Például, hogy Márk milyen kedves tud lenni. Igazi álompasi.
 Maga a történet egy fantasztikusan kitalált lezárás volt. Laurától már megszoktam, hogy jól ír. Na, de ennyire? Az utolsó fejezeteknél azt hittem ott helyben esek össze az utolsó oldalnál meg egyenesen kiesett a könyv a kezemből attól, amit ott olvastam. Viszont azt most nem írom le, mert nem szeretnék spoileres értékelést nyújtani azok számára, akik esetleg még nem kapták meg.
 Viszont azoktól a lányoktól csak egy dolgot kérek: Minél hamarabb szerezzétek be és olvassátok el.
 Mint minden könyvébe, a drága írónőnk most is tudott új és vicces szereplőket csempészni. Erre példa ebben a részben: Feri, a perverz burkoló. 😃 Na jó, lehet hogy nem perverz, csak mindig rosszkor van rossz helyen. Nemde? Mondjuk annak szerintem ti se örülnétek, ha egy vadidegent meglátnátok a vadonatúj házatokban, miközben pizsamában vagytok.

 Számomra a Bexi-sorozat tényleg egy útmutatás volt, mert én is erre a pályára készülök, gyakorolok és legalább még plusz egy képet kaptam arról, hogy milyen is ez a szakma, de úgy vagyok vele, hogy semmit sem tudok igazán egy bizonyos dologról, amíg meg nem tapasztaltam.

Kedvenc idézet(ek):

"– Majd akkor lesz ennyi, ha te vagy én úgy akarjuk. Addig nem – szólt dühösen. – Nem hagyhatom veszni, ami köztünk van, akkor sem hagyom, ha abba mindketten beledöglünk időről-időre – mondta az arcom, aztán felvonta a szemöldökén. – Ehhez mit szólsz?
Tehetetlenül álltam előtte a szavait értelmezve, majd egyszerűen széttártam a karomat:
 – Azt, hogy szeretlek – suttogtam a könnyeimmel küszködve.
 Márk sóhajtva az égre nézett, és megrázta a fejét.
 – Én is szeretlek, Beka. (…)"

274.-275.oldal

„Say goodnight. Kill the light. The word will never head you tonight. Idlewild” – hangzott a fülemben, és üveges tekintettel meredtem magam elé, aztán a váró ajtajára kaptam a tekintetem, és elakadt a lélegzetem. Nagy Márk állt ott. 
 Ösztönösen felálltam, és egy másodpercig csak néztem rá, majd hírtelen sírásra görbült a szám, a szemem elhomályosodott, és ő abban a pillanatban odalépett hozzám, és szorosan átölelt. A dzsekijébe kapaszkodva lehunytam a szemem, és sírtam, ő pedig megnyugtatóan a hajamat simogatta."

158. oldal

"A délutáni napsütésbe kilépve azon tűnődtem el, hogy fejenként minden lánynak járna legalább egy alkalom az életben, amikor egy Nagy Márk típusú fiút lát rövid ujjú pólóban lemosni a kocsija szélvédőjét."

285. oldal

"- Komolyan, gyerek, hogy bírod elviselni ezt az önimádatot? – kérdezte őszintén.
  - Hát… – gondoltam át. – Láttad már szélvédőt lemosni? Az sokat segít – feleltem."

408. oldal


"Soha nem érdekelt, hogy Nagy Márk mögött mi van, mert szerettem már akkor is, amikor éppen semmi nem volt mögötte. A srácot szerettem, aki előttem állt, azt, amilyen ő valójában. És ezt kevesen ismerték. Nagyon kevesen. Talán csak én."

379.oldal

Kedvenc rész:

(AKI NEM OLVASTA, ANNAK SPOILER!!)
Amikor Márk és Beka Baid Eiskappelben a teraszon vannak és Körte megkéri őket, hogy csináljanak egy közös képet, bizonyítva, hogy tényleg együtt vannak. De a sok hiábavaló próbálkozás után Beki Márk állára hajtja a fejét Márk pedig ezt lefotózza. Végül is ez nem egy beállított kép volt. :) Elérték, amit akartak, tehát azt, hogy ne legyen mű.

Kedvenc karakter:

Nagy Márk és Beka. Márkot nyilván nem kell magyaráznom. Ő... Ő egyszerűen csak Nagy Márk. De hogy kerül ide Beka? Nos. Nekem azért volt ennyire a kedvencem, mert benne megtaláltam valamilyen szinten önmagamat és azt, aki szeretnék lenni.

Borító:

Őszintén szólva én a Bexi-sorozat ezen borítóival száz százalékig meg vagyok elégedve. Másnak nem ez a véleménye, de hát na. Ízlések és pofonok. 

You May Also Like

0 megjegyzés