Katie Françoise: A harag ébredése (Bosszú)


Fülszöveg:

Vajon létezik olyan szerelem, ami felülírja a bosszúvágyat is?
Nathan korán árvaságra jutott. Az anyja elhagyta, az apját pedig megölték, amiért bosszút esküszik még kisgyerekként. Felnőve a CIA munkatársa lesz, és beépített ügynökként megkapja élete legfontosabb megbízatását: egy családnál kezd dolgozni sofőrként, ahol a családfő a maffia tagja, és mint később kiderül, Nathan apjának halálához is köze van. Egyenesnek tűnik az út a bosszúja kivitelezésében, egyetlen problémát Jessica felbukkanása jelenti, Nathan esküdt ellenségének elviselhetetlen természetű, de őrjítően vonzó lánya.
Nathannak és Jessicának rengeteg akadályt kell leküzdeniük ahhoz, hogy együtt lehessenek, a sors mégis elválasztja őket egymástól.
Minden titkukra fény derül, Nathan elveszíti élete értelmét, a szerelmét és a hitét is. Van innen visszaút?

KÖSZÖNÖM SZÉPEN AZ ÁLOM GYÁR KIADÓNAK A 
RECENZIÓS PÉLDÁNYT!

Vélemény:

Hogy megmondják az őszintén, én már akkor imádtam ezt a könyvet, mikor még a kezemben sem volt. Mikor megláttam molyon, hogy megjelenik egy új Álomgyáras könyv azonnal utánanéztem. A témája azonnal megfogott. Én imádom a kémes, nyomozós történeteket (kivéve egyet, de azt hagyjuk). Ezt a történetet egyszerűen nem tudtam nem imádni. Annyi fordulat volt benne (például, hogy valójában kicsoda is Daniel), annyi váratlan fordulat, hogy kész csoda is lenne, ha nem szerettem volna bele ennyire ebbe a regénybe. Nem lehetne megoldani, hogy valamilyen módon legyen folytatása és ne csak két része legyen?
  Azt viszont meg kell mondjam, nem irígylem Nathan-t. Egyrészt, mert elvesztette élete szerelmét. (SPOILER!) Másrészt pedig, mert a baleset után nem dolgozhatott terepen, ami egy olyan kémnek, akit oda helyeznek ki, a legnagyobb kínzás.
  Őszintén szólva, azért is imádtam ezt a történetet, mert humoros, mégis szomorú és komoly volt. Imádtam a szereplőket, a fordulatokat, az izgalmat, és minden mást, amit az írónő ebbe belerakott.
 A két főhőst Nathan-t és Jessica-t különösen szerettem, de a férfi karakter picit közelebb állt hozzám. Nem csak a munkája miatt (😀), hanem amiatt is, mert nem adta fel, akármilyen akadály is került a bosszúja és közé.

SPOILER!

Bár az őszintén szólva meglepett, amikor kiderült, hogy Daniele valójában Nikola, ráadásul a testvére, akiről nem is tudott. Plusz még az is lesokkolt, hogy nem az az apja, akit eddig annak hitt. 

A történetről csak annyit, hogy ugye van a férfi főszereplőnk Nathan, akinek elég tragikus volt a gyerekkora, mert az anyja elhagyta őt, az apja pedig hamis vádak miatt börtönbe került, ahol sajnos meg is hal. Nathan pedig nevelőintézetének kerül, de mivel a tanulmányi eredményei kiválóak, így kiveszik az intézetből a tanárai és tovább tanulhat a katonai iskolában.
 Pár évvel később pedig kap egy megbízatást a CIA-nál, hogy kapja el az egyik család apját, aki gyilkos, viszont nincs ellene bizonyíték. Így ál-szeményazonossággal be is férkőzik a család bizalmába. Viszont a család egyszem lányával kicsit összemelegednek és lesz ott egy és más.
Kedvenc idézet (ek):

"Azt hiszem, ebben a pillanatban megváltozik a véleményem róla. Olyan szép a mosolya, hogy egyből levesz a lábamról."

28. oldal

"Most először látom a rémületét és a törékenységét. Eddig fel sem tűnt, mennyire sérülékeny, és hogy amit mutat, a ridegség és a keménység, az csak álca."

29. oldal

"Tudom, hogy a végzet nem létezik. Hogy mit hagyunk hátra, azt a döntéseink határozzák meg. A sorsunkat magunk írjuk, bár az enyémet már akkor megírták, mikor még gyerek voltam…"

106. oldal

"Csak azt a háborút nem nyerheted meg, amit nem hívsz meg!

114.oldal

"– Ha valami történik veled, én leszek a felelős érte. Daniele egy őrült, ki tudja, mire képes.
– Ez nem igaz, drágám.
– De igen, az, és ezt te is tudod.
– Ígérem, hogy senki nem állhat közénk – hosszan megcsókolom, majd bekísérem a szobába."

151. oldal

"– Csak hallgass meg! – kértem. – Sajnálom, hogy olyan bunkón viselkedtem veled! Igazából nincs mit a szemedre vetnem. Minden az én hibám.
– Ne mondd ezt!
– De ha akkor nem a bosszúm fontosabb az apád ellen, már réges-rég együtt lehetnénk. És semmi közöm ahhoz, hogy mit tettél vagy nem tettél Danielle, hiszen a férjed.
– Nathan! – szerelemmel a tekintetében néz rám.
– Nagyon sajnálom, hogy ilyen féltékeny idióta voltam. Elfogadod tőlem ezt a rózsát? – nyújtom felé a kezemben a virágot.
– Nem vagy idióta! Megértem, hogy miért reagáltál így. Nyilván én is ezt tettem volna – simogatja meg az arcom. – Elfogadom a virágot – mosolyog."

156.oldal

"– Nagyon szép dolgot tett. Egy családtagja nyugszik ott? – faggatózik.
– Az életem."

281.oldal

Kedvenc jelenet:

Amikor Jessica bemegy Nathan szobájába, miközben jelentést ír és... Több van ott, mint beszélgetés. :D
****
Amikor Nathan a virágba megy kifizetni a rózsákat, amiket Jessica sírjához rendelt minden másnapra (idézetet is megtaláljátok a bejegyzésben).

Borító:

Őszintén szólva a borítón szereplő szereplők kinézete felől van egy kis kötekedni valóm, mert egy huszonhárom éves férfit valahogy nem így képzeltem el és ebből kiindulva Jessica karakterét sem. Viszont ez magánvélemény, amúgy tényleg ez a borító is fantasztikus. :)

You May Also Like

3 megjegyzés

  1. Köszönöm szépen a véleményt! Nagyon örülök, hogy ennyire tetszett a könyv! Katie Francoise

    VálaszTörlés
  2. Üdv.
    Lesz 3. rész is? Olyan rosszul érintett a vége. Nem tudok így aludni. Nem lehet,hogy így végződjön. Igaz a harag ébredését nem olvastam. De ez nem változtat rajta

    VálaszTörlés