Álomgyár évzáró móka volt idén is.

 Vidám társaság, jó hangulat, fantasztikus könyvek. Ez az a három kifejezés, amivel nagyjából jellemezni tudnám a mai napot. Ha azt mondom most itt nektek, hogy fantasztikus volt, akkor tényleg nem túlzok. Ebben a társaságban tényleg nem lehet unatkozni. Ha nincs is ott ismerősöd, viszont van bátorságod, akkor egy-egy szerzővel leülsz beszélgetni egy kicsit. Ez tipikusan az-az esemény. Ráadásul ebből nagyon jó hangulat is kerekedhet. Főleg, ha abból a pár emberből társaság lesz. 
 Bár ezt pont én mondom, aki nagyon visszahúzódó. Viszont azért én is oda mertem menni a szerzőkhöz és köszönni, vagy beszélgetni velük. Például Baráth Vikivel csevegtem egy nagyon jót az esemény végének közeledtével a további könyveiről és a - most már akkor nem meglepetés - interjúról A főnökkel kapcsolatban. Illetve, ha már A főnök is szóba került, akkor faggattam egy kicsit, hogy nem akar-e esetleg írni egy kis folytatást a regénynek Ryanről. 
 Azt viszont nem árulom el, hogy erre mit mondott, mert hagyom, hogy ő pletykáljon nektek. Viszont azt nyílt titok, hogy a pólóját nem sikerült lefényképeznem (a francba), amin egy "Álomgyár ördögei" logó volt. Na, először én is nagyot néztem, mert először nem tudtam, mi a franc ez, aztán leesett, hogy Siennán (maradjunk ennél a megnevezésnél, mielőtt a rendes neve miatt kapok a fejemre) is ugyan ilyen póló volt. Itt jött ki belőlem egy kérdés. Ki a harmadik tag? Viki szerint az még nincs, de majd ki tudja, mi lesz belőle. :D Viszont azt elárulta, mikor jön a következő regénye, úgyhogy tavasz-nyár környékén készüljetek. Arról is sikerült kifaggatnom, hogy ez is romantikus stílusú lesz. 

 Basszus. Annyi mindent megtudtam Vikitől, de nem sok dolgot merek ebből nektek elmondani, mert nem tudom, mennyire kapnék ezért a fejemre. Lényeg viszont az, hogy egy nagyon jó hangulatú esemény volt ma, bár azt bevallom, hogy amikor tizenegykor felkeltem és megláttam, hogy Péter megváltoztatta az esemény időpontját, kicsit megdöbbentem, mert én úgy tudtam, hogy nem ma lesz. De minél előbb, annál jobb. Legalábbis én így nagyok vele. Ti voltatok esetleg? Nektek tetszett?

  Én mondjuk ezzel az eseménnyel már második alkalommal úgy mentem el, hogy tudtam, megéri. Ugyanis, amikor előző évben voltam elsőnek ilyen évzárón, akkor azt sem tudtam, hogy mi lesz ott, viszont találtam embereket, köztük a Kitablar blog blogerináját Barbit, akivel megismerkedtem, és mai napig jóban vagyok vele. :) 


You May Also Like

0 megjegyzés