Fülszöveg:
Rachelle Morgan nagyon fiatalon lett árva. Hétköznapi lánynak számít egy angol főiskolán. Megismerkedik a gazdag és jóképű David Wishsel. A sikeres David a tizenhét évvel ezelőtt meggyilkolt apjától örökölt céget vezeti New Yorkban. Egyetlen szemtanúként még akkor bosszút esküdött. A gyilkos nyomait követve utazik az Egyesült Királyságba, ahol találkozik a gyönyörű Rachelle-lel.
A két fiatal egyre közelebb kerül egymáshoz, együtt fedezik fel testük és a szerelem titkait.
A férfi azonban nem tud nyugodni, a bosszú hajtja, meg akarja találni apja gyilkosát. Nyomozása során nem várt titokra bukkan: Rachelle-t és a gyilkosságot szövevényes szálak kötik össze. Ez kettejük szerelmébe, vagy akár a lány életébe is kerülhet.
Fényt derít David apja gyilkosának kilétére?
Sikerül megmenekülniük az angol alvilág elől?
P. C. Harris izgalmakban bővelkedő erotikus-romantikus kalandregénye garantált szórakozást nyújt a fordulatos történetek kedvelőinek.
Amikor elkezdtem, akkor úgy őszintén vegyes érzelmeim voltak a könyvvel kapcsolatban. Egyik főszereplő sem fogott meg annyira, hogy azt mondjam, hogy ez egy feledhetetlen könyv. A közepén ez már azért kezdett változni, de a vége felé sem mondanám azt, hogy nagyon megszerettem őket. De nem is utálom. Köztes érzelmein vannak, főleg Daviddel kapcsolatba.
Nálam volt egy-két olyan rész, amit szívem szerint máshogy írtam/fogalmaztam volna még, de ez már tényleg saját vélemény. Úgy jó ez a könyv, ahogy van. Első könyvnek egész jó. Kíváncsi leszek az írónő második könyvére is.
Magát azt az egy-két apróságot, ami miatt nem nőtt annyira a szívemhez csak porszembek tekintem a véleményemben, mert alapból egy jól kidolgozott (kivéve az-az esemény-ismétlés, amin azért tényleg meglepődtem), humoros sztorit adott az olvasók kezébe az írónő.
Amit, vagy inkább akit nagyon szerettem a regényben, az Pali volt. Hatalmasakat nevettem a beszólásain. Főleg az elején, amikor megállapítottam a Daviddel való ismerkedés ülnék, hogy a kedvenc szava a farok. Kész, én ott főztem a röhögéstől.
Összességében: Olvasd el.
Kedvenc idézet:
"Ráterítettem a lepedőjét, hogy ne zavarja a szobából kiáramló fény, mert a végén még szópárbajt kezd el vívni magával a farokról meg még ki tudja, miről."
75. oldal
"Úgy véltem, nagyon érdekesnek találta, mert mindig csöndben volt, amikor meséltem neki, vagy csak teljesen unta a muterja szövegek és étterem és bealudt."
298. oldal
Borító:
Úgy összességében tetszik, ahogy meg lett oldva, bár eleinte kicsit érdekesnek tűnt ez a borító. Viszont miután megtudtam a könyvből, hogy miért ilyen lett a borító már sokkal érthetőbb. Vagyis: először furcsa volt, de tetszett, és tetszik is.
NAGYKN SZÉPEN KÖSZÖNÖM AZ ÁLOMGYÁRNAK
A RECENZIÓS PÉLDÁNYT!
Vélemény:Amikor elkezdtem, akkor úgy őszintén vegyes érzelmeim voltak a könyvvel kapcsolatban. Egyik főszereplő sem fogott meg annyira, hogy azt mondjam, hogy ez egy feledhetetlen könyv. A közepén ez már azért kezdett változni, de a vége felé sem mondanám azt, hogy nagyon megszerettem őket. De nem is utálom. Köztes érzelmein vannak, főleg Daviddel kapcsolatba.
Nálam volt egy-két olyan rész, amit szívem szerint máshogy írtam/fogalmaztam volna még, de ez már tényleg saját vélemény. Úgy jó ez a könyv, ahogy van. Első könyvnek egész jó. Kíváncsi leszek az írónő második könyvére is.
Magát azt az egy-két apróságot, ami miatt nem nőtt annyira a szívemhez csak porszembek tekintem a véleményemben, mert alapból egy jól kidolgozott (kivéve az-az esemény-ismétlés, amin azért tényleg meglepődtem), humoros sztorit adott az olvasók kezébe az írónő.
Amit, vagy inkább akit nagyon szerettem a regényben, az Pali volt. Hatalmasakat nevettem a beszólásain. Főleg az elején, amikor megállapítottam a Daviddel való ismerkedés ülnék, hogy a kedvenc szava a farok. Kész, én ott főztem a röhögéstől.
Összességében: Olvasd el.
Kedvenc idézet:
"Ráterítettem a lepedőjét, hogy ne zavarja a szobából kiáramló fény, mert a végén még szópárbajt kezd el vívni magával a farokról meg még ki tudja, miről."
75. oldal
"Úgy véltem, nagyon érdekesnek találta, mert mindig csöndben volt, amikor meséltem neki, vagy csak teljesen unta a muterja szövegek és étterem és bealudt."
298. oldal
Borító:
Úgy összességében tetszik, ahogy meg lett oldva, bár eleinte kicsit érdekesnek tűnt ez a borító. Viszont miután megtudtam a könyvből, hogy miért ilyen lett a borító már sokkal érthetőbb. Vagyis: először furcsa volt, de tetszett, és tetszik is.
0 megjegyzés