Amikor az első alkalommal összefutottam Chase-szel, nem tettem rá túl jó benyomást.
Egy étterem mosdója előtt kuporogtam a folyosón, és épp a barátnőmnek hagytam üzenetet, hogy mielőbb hívjon vissza valami ürüggyel, mert le akartam lépni a pocsékul sikerült randimról.
Chase hallott minden szót, szajhának nevezett, majd kéretlenül ellátott néhány tanáccsal pasi- és randiügyben. Megmondtam ennek a magas és szívdöglesztően jóképű alaknak, hogy foglalkozzon a saját átkozott ügyeivel, majd visszamentem a dögunalmas partneremhez.
Később – elhaladván az asztalunk mellett – Chase kajánul vigyorgott, én pedig a pimaszul szexi, kemény fenekét bámultam, miközben odament a lányhoz, akivel együtt vacsorázott.
Képtelen voltam megállni, hogy néha lopva ne pillantsak rá erre a beképzelt és lekezelő modorú alakra, aki a terem túlsó végében ült a barátnőjével. Természetesen többször rajtakapott, hogy nézem, és mindannyiszor rám kacsintott.
Amikor ez a szívdöglesztő fazon és a hasonlóképpen szexi barátnője hirtelen ott termett az asztalunknál, megrémültem, hogy ez a jóvágású idegen be akar árulni a pasimnak.
Ehelyett azonban úgy tett, mintha régóta ismernénk egymást, majd leült az asztalunkhoz a párjával, és mindenféle kiagyalt és rám nézve módfelett kínos történettel szórakoztatta a társaságot a nem létező közös gyermekkorunkról.
A fickó – aki mellett addig halálra untam magam – furcsa módon izgalomba jött a tolakodó ismeretlen sztorizásától.
Amikor az este véget ért, elváltunk egymástól, én pedig sokkal többet gondoltam erre a vonzó idegenre, mint azt valaha is be merném vallani. Még annak ellenére sem voltam képes kiűzni a fejemből, hogy tudtam, sosem látom újra.
Úgy értem, mi az esélye annak, hogy csupa véletlenségből ismét belefutok valakibe egy nyolcmilliós nagyvárosban?
A véletlen mégis úgy hozta, hogy egy hónap múlva ez a szexi pasi lett az új főnököm…

Vélemény:

  A regényben az írónő két megtört lelket mutat be nekünk Chase és Reese személyében. Egyikőjük múltja sem "átlagos", a sors talán pont ezért is akarta, hogy találkozzanak. Azon a napon, mikor Reese elindult állást keresni fogalma sem volt, hogy ez lesz a vége. Ám úgy őszintén: Te számítanál rá? Számítanál arra, hogy egy ember, - akivel akkor találkoztál, mikor a pocsék randid közepette kimentél a mosdóba - a főnököd, lesz, majd később teljesen más irányba mentek? Teljesen hétköznapi. Nem?
 Mindkét személy szerzett lelki sebeket a múltban, melyeket csak hosszú idő után tárnak fel egymás előtt. Addig pedig egy csomó kérdés marad mindkettőjükben a másikkal kapcsolatban. Vajon miért van ennyi zár Reese ajtaján? vagy Chase miért tart gitárt a nappalijaban, ha nen tud rajta játszani?
Örültem, hogy Reese élete mellett Chase múltját is megismerhettem és szép lassan választ kaphattam az engem érdeklő kérdésekre. Vagyis arra: Miért lett ilyen Chase? Minden oldalát faltam, imádtam minden egyes sorát. Az pedig egy külön öröm volt, mikor a szerzővel találkozhattam, hiszen már jóval a regény közepén jártam. Igen, tudom, lassan haladtam.
 Na, de egy szónak is száz a vége: Ha nem tetted meg, bátran ajánlom az elolvasását, hiszen felemelő élményeket szerezhetsz vele. Hidd el, imádni fogod Chase stílusát és Reese karakterében is fel fogod magad ismerni.

Kedvenc idézet(ek):

"– Ch… Ch… Ch… – képtelen voltam kimondani a nevét.
Természetesen Chase ki nem hagyta volna az alkalmat, hogy égessen. Önelégült vigyorral az arcán odahajolt hozzám és azt mondta:
– Aranyos kis mozdony vagy, Mogyis Kosárka."

– És Bridget? – vágtam vissza.
– Fogalmam sincs, nem feküdtem le vele. De visszatérve a témára, biztos vagyok benne, hogy te akkor sem horkolnál, ha az ágyamban feküdnél.
– Mi vagy te? Mobilos hangapplikáció kisbabák számára?
– Egy percet sem aludnál."


Kedvenc karakter:

Owen: Igaz, hogy csak mellékszereplő volt, de szimpatikus karakter lett számomra. 

  Sajnos kevesen ismerik ezt a sorozatot - legalábbis ahogy én látom - pedig több mondani valója van, mint eddig bármelyiknek és pár rabutémát - köztük a homoszexualitást, a drogokat és az iszlám vallást is - döntöget a "vászonra vitt" sorozat, amit őszintén megmondok, néztem volna még tovább, nem csak négy évadot. Nekem ez kevés volt, annak ellenére, hogy
másodszor néztem meg. Viszont még így is találtam benne újat. 

 Mindegyik évadnak más a főszereplője. Először nem tudtam, miért, de aztán valamelyest sikerült választ találnom erre a kérdésemre. 

 Az első évadot nem tudtam nagyon helyretenni. Ott ugye Eva és Jonas volt a két főszereplő. Hogy ők mit akartak jelképezni azt nem tudom. 

 A második évad egyértelműen a drogokat. A harmadik Isak és Even párosával a
homoszexualitást, ami szerintem nagyon kellett ebbe a történetbe, hiszen kell erről beszélni. Nem szükséges, hanem kell. Sokan le fognak hordani ezért, de szerintem erről nem csak kellene, de igenis kell beszélni tizenöt-tizenhat éves korunkban a gyerekkel, vagy esetleg ha ő fut bele olyan sorozatba, amiben erről van szó, az is valamilyen szinten megfelel.

És azt, hogy ezt nyíltan felvál- lalják egy külön meglepetés a mai világban.

 Azért van szükség erre, mert ha a gyerek 15-16 évesen azt veszi észre, hogy az egyik azonos nemű társa iránt érez valamit, akkor ne álljon ott, mint bálám szamara, hogy "Most mi a franc történik?" 

 Az utolsó évad viszont nem véletlenül lett Sanáé, akit a mai társadalomban sokan elítélnek, mert muszlim. Viszont nagyon sok bölcsességet mond, amiből nem csak a tinik, de a felnőttek is tanulhatnak.

 Nekem ez a sorozat nagyon sokat jelentett nagyon élveztem minden egyes évadát. Hiszen most néztem meg másodszorra, és gyanítom nem utoljára. Mondjuk az már egy másik kérdés, hogy kinek melyik a kedvenc évada. Nekem egyértelműen a harmadik.

 Őszintén sajnálom, hogy nem lett és ahogy nézem nem is lesz a tévében magyar szinkronnal ez a sorozat, hiszen akkor talán többen is megnéznék, vagy ha a tv-s megoldás nem is, akkor szinkronizálva
feltehetnék a netre. Viszont a feliratos is jó, amit én néztem, mert így legalább nem csak tanulnak, de olvasnak is a gyerekek. Úgyis manapság kilencven százalékuk a telefonba van belebújva. 

 Összességében: Nem bántam, hogy Facebookon az egyik csoportban rátaláltam erre a sorozatra és elkezdtem nézni, mert baromi érdekes volt minden egyes évadban belepillantani egy-egy szereplő mögé. Hogy mi van a felszín alatt. Hogy a srácok miért kezdenek el drogozni. Hogy Isak, hogyan jön rá, hogy meleg, hogy sana pokerface arca mögött valójában egy érző lélek van. Öröm volt erre a sorozatra rátalálni. 

„Egy ​mindent elsöprő szerelem csodás, mégis valószerű rajza. Csupa érzelem, csupa bonyodalom.” – Tracey Garvis Graves, New York Times bestsellerszerző

A huszonkét éves Sydney élete maga a tökély: egyetemre jár, jó állása van, stabil kapcsolatban él egy remek sráccal, Hunterrel, és a legjobb barátnőjével, Torival közösen bérel lakást. De minden megváltozik, amikor rájön, hogy Hunter megcsalja, és egyik pillanatról a másikra el kell döntenie, hogyan tovább. 

Sydney egyszer csak vonzódni kezd a titokzatos, jóképű szomszéd sráchoz, Ridge-hez. Nem tudja levenni róla a szemét, és valósággal megbabonázza a fiú szenvedélyes gitárjátéka esténként az erkélyen. Ridge sem közömbös iránta, és hamarosan ráébrednek, hogy több szempontból is szükségük van egymásra. 

Az Egy nap talán egy szenvedélyes történet barátságról, megcsalásról és szerelemről, ami az első oldaltól kezdve beszippantja az olvasót Sydney izgalmakkal teli világába.

„Csodálatos lelkek. Csodálatos dalok. Csodálatos történet.” – GwendolynGrace, LibraryThing

„Egyedi, más, mint a többi… ne habozz, olvasd el!” – Tamara Webber, New York Times bestsellerszerző, az Egyszeregy írója

Értékelés:

 Az elején, amikor elkezdtem olvasni egyetlen kérdés merült fel bennem: Vajon mennyi pénzük lehet a telefonjukon, hogy ilyen bőszen sms-eznek egymással?
 Viccet félretéve. Most először olvastam Colleen Hoover-től és mondanom sem kell: nem bántam meg. Fantasztikusan fogalmaz, fantasztikus egy fantáziája van. Imádtam Ridge és Sydney történetét. Különösen azt, hogy ez tényleg nem a megszokott szerelmes sztori, ahol a főszereplők már az elején összejönnek. Imádtam, hogy a történet felét egy süket srácnak a szemszögéből láttuk. Ez a két szál tényleg nagyon jól meg lett írva. És mind emellett még humorosan is fogalmazott az írónő. Plusz a karaktereket is jól megalkotta.
 A történetről csak annyit mondanék röviden, hogy van ugye a női főszereplő, Sydney, aki semmit sem sejt arról, hogy a pasija megcsalja a legjobb barátnőjével. Mind erre Ridge, az akkor még ismeretlen szomszéd srác kelti fel a figyelmét - a születésnapján. Így aztán azonnal szakítanak és Sydney úgy dönt, hogy elköltözik. Viszont nem tudja, hogy hova is mehetne. Haza a szüleiket biztos, hogy nem. Így kerül a szomszéd sráchoz, Ridge-hez.

Kedvenc szereplő:

Egyértelműen Ridge. Tőle nagyon sokat lehetett tanulni a történet során. Plusz hasonlít az én történetem főszereplőjére.

Kedvenc idézet(ek):

"Elmosolyodtam, mert valószínűleg Bridgette az egyetlen lány a világon, aki képes ugyanabban a mondatban leseggfejezni valakit, aztán szerelmet vallani neki."
"Jesszusom! Részeg vagyok, és valaki vetkőztet. Megerőszakolják!"