Ana Moreno élete darabjaira hullott. Miután mindent és mindenkit elvesztett, aki számára fontos volt, az otthonát is kénytelen elhagyni. Az albuquerque-i alvilág királynője immár csak egy kis tijuanai kocsma tulajdonosa. Jóval szerényebben él, de ebben a nehéz helyzetben is megtalálta a boldogságot: új barátokat szerzett, jótékonykodik, és úgy tűnik, a magánéleti gondjai is megoldódni látszanak. Azonban egy nap betoppan hozzá egy rég nem látott ismerős. Ana csak úgy szabadulhat meg a múltja sötét foltjaitól, ha elfogadja a férfi ajánlatát. Ehhez viszont kockára kell tennie a saját életét.
Begyógyulhatnak valaha a fájó sebeink? Jóvátehetjük a múltban elkövetett bűneinket? Képesek vagyunk megbocsátani a megbocsáthatatlant? Hogyan léphetünk ki egy olyan világból, ami egykor a részünké vált?
A többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt Baráth Viktória A főnök című regényének folytatásában Mexikóba kalauzol minket, ahol a jót és a rosszat csak egy vékony vonal választja el. Ezt a határt pedig nagyon könnyű átlépni.
KÖSZÖNÖM AZ ÁLOMGYÁR KIADÓNAK
A RECENZIÓS PÉLDÁNYT
Vélemény:
Azt hiszem ez a rész most sokkolt... Jobban, mint az első. Arra a kérdésre pedig, hogy szükség volt-e erre a második kötetre, én csak egy határozott "IGEN"-nel felelnék. Kellett. Kellett, hiszen sok mindenre válszt kaptunk.
Viki ezzel a kötettel ismét egy hullámvasútra ültetett fel minket. Egy gyönyörű, ám sokszor fájdalmas és bosszanró hullámvasútra. Imádom a stílusát, azt, ahogyan fogalmaz. Könnyű, de mégis olyan, amit mindenki szeretettel olvas. A főnök első része után az olvasótábora szinte azonnal elkezdte nyúzni egy második részért, és most láss csodát, itt van.
Maga a törtenet az előzőnrk a folytatása. Itt azt láthattuk első körben, Ana hogyan is boldogul úgy, hogy elvesztette a régi életét. Elvesztette a szerelmét, a birodalmát... Mindenét. Csak Rick és egy kis kocsma maradt neki.
Egészen a könyv negyedéig, ahol a szerző csinált egy hatalmas fordulópontot. Ennél a pontnál én úgy voltam, hogy szegény könyv akarva-akaratlanul is repült a kezemből, annyira megdöbbentem. Innentől kezdve pedig megintcsak kalandos Ana Moreno élete, hiszen újra visszacsöppen a régi életébe. Ami azt jelenti, hogy egy megbízás kapcsán drogot kell csempésznie. Itt jön rá valójában, ki is ő és mit is szeretne a továbbiakban az élettől.
Megmondom az őszintét, ha megkérdeznék, hogy melyik a kedvencem a két rész közül, nem tudnék választani. Bár a második részből a vége, ami nagyon nagy kedvenc lett. Szerintem ez a kötet kökéletes kiegészítés volt. Köszönjük Viki.
Viki ezzel a kötettel ismét egy hullámvasútra ültetett fel minket. Egy gyönyörű, ám sokszor fájdalmas és bosszanró hullámvasútra. Imádom a stílusát, azt, ahogyan fogalmaz. Könnyű, de mégis olyan, amit mindenki szeretettel olvas. A főnök első része után az olvasótábora szinte azonnal elkezdte nyúzni egy második részért, és most láss csodát, itt van.
Maga a törtenet az előzőnrk a folytatása. Itt azt láthattuk első körben, Ana hogyan is boldogul úgy, hogy elvesztette a régi életét. Elvesztette a szerelmét, a birodalmát... Mindenét. Csak Rick és egy kis kocsma maradt neki.
Egészen a könyv negyedéig, ahol a szerző csinált egy hatalmas fordulópontot. Ennél a pontnál én úgy voltam, hogy szegény könyv akarva-akaratlanul is repült a kezemből, annyira megdöbbentem. Innentől kezdve pedig megintcsak kalandos Ana Moreno élete, hiszen újra visszacsöppen a régi életébe. Ami azt jelenti, hogy egy megbízás kapcsán drogot kell csempésznie. Itt jön rá valójában, ki is ő és mit is szeretne a továbbiakban az élettől.
Megmondom az őszintét, ha megkérdeznék, hogy melyik a kedvencem a két rész közül, nem tudnék választani. Bár a második részből a vége, ami nagyon nagy kedvenc lett. Szerintem ez a kötet kökéletes kiegészítés volt. Köszönjük Viki.
Szóval bátran ajánlom, hogy kezdj bele (az első részbe), ha szereted a kalandokat, izgalmakat, melyben van egy kis szerelem.
Kedvenc idézetek:
"A boldogság, úgy tűnik, nem nekem való."
106. oldal
"A hazugság is egyfajta megcsalás, csak nem testi, hanem lelki."
109. oldal
"Egy férfiak által uralt világban élünk, épp ezért össze kell tartanunk."
170. oldal
"Van, hogy egy kis időre félre kell tennünk a negatív gondolatokat, hogy utánna újult erővel nézhessünk szembe a problémákkal. A lelkünknek is szüksége van egy kis pihenésre. A munka helyett inkább a szép emlékeket idézzük fel, és azokat, amikor jól éreztük magunkat."
252. oldal
"Nem tudhatjuk, mit hoz a holnap, de az egészen biztos, hogy utána már semmi sem lesz olyan, mint régen."
285. oldal
Kedvenc szereplők:
Rick:
Rick az első rész végén lett a kedvencem, ez pedig csak fokozódott. Van benne valami, amit nem tudok megmagyarázni, hogy micsoda. Talán az, ahogy bánik Ana-val.
Ana:
Ana eddig is nagy kedvencem volt, de most méginkább. Ugyanazt a határozott, erős nőt kaptuk vissza, akit az első részben megismertünk.
0 megjegyzés