"Az Arab szeretőjében van benne leginkább a lelkem." - Borsa Borwn interjú (2)

1. Miért döntöttél úgy, hogy megírod Az Arab tükörregényét?

A maffiatrilógiámnál megkaptam az olvasóktól, hogy nagyon szeretnék tudni, mi zajlik le a férfi karakterben, hiszen azokban a kötetekben (legalábbis az első kiadásokban) női szemszögből van elmesélve a történet. Az arabnak már úgy ültem neki, hogy tudtam, megírom mindkét oldalt, de külön kötetben. Ezzel kapcsolatban voltak harcaim a kiadóval, de végül belementek, és szerencsére jól tettük, amit tettünk. Hangsúlyozom, hogy a két kötet bár ugyanazt az időszakot öleli föl, teljesen különbözik. Véleményem szerint rengeteg mély érzéstől fosztja meg magát az, aki csak az egyiket olvassa, mondván, hogy úgyis tudja mi lesz a vége.

2. Ez a kötet (Az Arab szeretője) mennyire tükröz téged?

Az Arab szeretőjében van benne leginkább a lelkem. Sosem tagadtam, hogy az nagyon én vagyok. Életem fájdalmai, elengedései is benne vannak, így a megírása számomra egyfajta terápia is volt. Mondhatom, hogy végigbőgtem azt az időszakot, amikor írtam. Én mégis azt gondolom, hogy a nők nagy része is magára ismer benne, mert elég mélyen belemutat a felnőtté válás útvesztőjébe.

3. Voltak karakterek, akiket valakiről mintátál? (Pl.: Balázs, vagy Bálint)

A karaktereket nem szoktam senkiről mintázni. Többen kérdezték, hogy van ez? Megyek az utcán, meglátok valakit, és annak külsejét írom le? Hát nem. Abban a pillanatban döntöm el, amikor írom, csak úgy, ahogy a cselekményt. Valahogy a belső tulajdonságok mindig adják milyen külső illik ahhoz a személyhez. A belső tulajdonságokat, megnyilvánulásokat már inkább veszem a környezetemből. Igaz, vagy hozzáteszek, vagy elveszek, de volt már aki magára ismert.

4. Mennyivel járt ez a kötet kevesebb kutatómunkával? 

Igazából Az Arab című kötet volt az, ami hatalmas kutatómunkával járt. annak folyamán olyan dolgokra is ráleltem, amit nem tettem bele az arabba, mert tudtam, hogy a magyar női karakter oldaláról bemutatva, sokkal átláthatóbb lesz. Így ennél a kötetnél, már nem folyt napi szinten a kutatás csak apróságokban. Az arab szeretője sokkal mélyebb, magyarabb, és abszolút a mi szemünkkel mutatja meg a Keletet.

5. Hány hónap különbség van Anna és Khalid között?

Ez le van írva a könyvben. Nem figyeltél. Három hónap van közöttük. Gamal már nős, és teherbe ejtette Yasmint, amikor Rijádban szerelmi viszonyba keveredik Csillával. Ha most ebbe mélyebben belemennék, az elég erős szpoiler lenne.

6. Miért döntöttél úgy, hogy a többi részét is megírod a történetnek?

Az arab lánya 1, és 2 valahogy adta magát. Hozzáteszem, elsőre ez a kettő egy kötet volt, de mivel iszonyú hosszúra sikeredett, ketté kellett szednem. Az arab lánya 1-ben az volt a hangsúlyos, hogy életre keltsem azt, akinek a lelke halott. Értelmet kellett adnom az életének, úgy, hogy apa szemmel mutatom be, miként viszonyul a kislányához. Az arab lánya 2-ben már a nagykorú Anna mesél, sokaknak ez a kedvenc kötetük. Arab és magyar is egyben, csodás maga a karakter is, és bár vannak benne megrázó dolgok, az ember végig úgy gondol Annára, mintha személyes ismerőse lenne. Szerethető ez a karakter. Az arab fiát, elismerem, kis noszogatás hatására írtam meg. igazából az arab lánya írásakor ért meg egy könyvre a karaktere. Üres maradt volna a sorozat, ha nem mutatom meg, miként alakul az élete.

7. Milyen érzések játszódtak le benned a
történet írása közben?

Nagyjából olyan érzéseim vannak írás
közben, mint az olvasónak olvasás közben. Ugyanúgy sírok, dühöngök, nevetek, utálom, vagy szeretem őket. A való élet is ilyen. Egyébként döbbenetes, hogy egy elképzelt történet, egy kitalált személy mennyire valóságossá tud válni az ember agyában. Már-már családtag.

8. A szereplők jellemei honnan jöttek? Gondolok itt például Balázsra, vagy az apjára.

Azt nem tudom. Sosem tervezem ezeket a dolgokat. A cselekvéshez alakítom a jellemet, vagy a jellemet a cselekvéshez? Még erre sem tudnám a választ. De egyvalami tény. Próbálok rámutatni a jellemfejlődésekre, legyenek azok akár negatívak, akár pozitívak. Nem maradunk ugyanolyanok. Idővel mindenki puhul, vagy keményedik.

9. Mennyire volt nehéz, amikor Csillát kiírtad a történetből?
Csillát nehéz volt lezárnom, de ugyanakkor könnyű is. Sok minden lehetett volna még kettőjükben, de az a szerelem annyira mély volt, és felkavaró, hogy tisztán kellett hagynom. És a férfi karakterben sem időleges változást akartam elérni, hanem azt akartam, hogy törölje képen az élet. Mert hiába herceg, van, amit tőle is el tud venni a sors. Ennek is erős mondanivalója van. Az emberek nagy része happy end- hez szokott, pedig az élet nem habos torta. Én úgy vélem, ez csak még közelebb hozta a történetet az olvasóhoz. Nem kevésbé a szereplőket…

10. Egy tükörregényben 50%-ban ugyanazok játszódnak le, mint a másikban. Neked az akkor fizikai formában megjelent könyv a párbeszédek, cselekmények pontos leírásában segített? Mert ahogy észrevettem, volt olyan jelenet, ahol Csilla és Gamal együtt volt, viszont az első kötetben nem volt beleírva.

Természetesen, arra fókuszáltam, hogy mindkét kötetben legyenek olyan jelenetek, ami a másikban nincs benne. Ez is jelképezi, mennyire másként látják a történteket, mire melyikük emlékszik… Ami mindkét könyvben benne van, annál erősen kellett ügyelni az egyezésre, ez mind tőlem, mind a szerkesztőmtől alapos koncentrációt igényelt. Nem volt könnyű összehangolni, de így a két könyv külön-külön is megállja a helyét. Ráadásul a saját mondanivalójukon kívül, ha az ember mindkettőt elolvassa, talán megtalálja a közös tanulságot is.

You May Also Like

0 megjegyzés