R. Kelényi Angelika: Halálos Hollywood (Caroline Wood-sorozat 3.)

by - 12/22/2020

Fülszöveg:

A ​híres brit színésznő titokzatos fenyegető üzeneteket kap egy idegentől, aki látszólag mindent tud róla; mikor, hol, kivel, mit csinál. Emily Montgomery már fényes nappal sincs biztonságban, ezért felfogadja Beverly Hills legvonzóbb magánnyomozóját… de hogy a fényűző partikról se maradjon le a zaklató miatt, szüksége van egy „barátnőre”, akinek egyéni a stílusa, rajong a celebekért és jártas a harcművészetekben. Caroline Woodra esik a választása, aki valójában azért utazik a sztárok városába, hogy világraszóló cikket írjon a lapba Hollywood hírességeinek viselt dolgairól.

Caro első feladata nem éppen testhezálló, de hogy a veszélyesen sármos új főnökét lenyűgözze, a lány még arra is hajlandó, hogy karateedzésre járjon, kihallgassa a celebek féltve őrzött titkait, és tűsarkúban is képes legyen mosolyogni három órán át.

R. Kelényi Angelika, Terézanyu-díjas, többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt írónő új regényfolyamában a Caroline Wood-sorozatban a nagy sikerű Barcelona, Barcelona és folytatása, a Róma, Róma regényekből megismert lány krimibe illő, de a romantikát sem nélkülöző kalandjait olvashatjuk. Caro újságíróként ered a rejtélyek nyomába, de gyakran a bűntényeknél is nagyobb veszély leselkedik rá: a szerelem.

KÖSZÖNÖM AZ ÁLOMGYÁR KIADÓNAK 
A RECENZIÓS PÉLDÁNYT

Véleményem:

 Ezúttal Los Angelesbe, Hollywoodba, a hírességek városába kalaúzolt el kinket az írónő. Ráadásul egy nem mindennapi rejtélyekkel fűszerezett történettel körítve. Egyszerűen képtelenség volt azt mondani, hogy „unom” és „félbe akarom hagyni”, mert mindig volt egy újabb és újabb kérdés, amire meg akartam találni a választ. Azonban a teljes kép csak a végére állt össze.

"– Ez nem élesben megy. Érti? – emelte fel a mutatóujját. – Ha tökön vág vagy állon rúg, isten bizony kirúgom innen." - 46. oldal

 Történetünk főszereplője Caroline Wood ezúttal azt a megbízatást kapja, hogy filmszínész testőre legyen és kiderítse, ki küldi a leveleket, illetve belelásson a sztáréletbe. Na, de ne szaladjunk ennyire előre. Ott csöppenünk bele a sztoriba, hogy Caroline reggelizni készül az új főnökével, azonban akkor még maga sem tudja, mi ennek a találkozásnak a célja, de nem sokkal később mindenre fény derül és megkapja a feladatot: faragjon magából egy hét alatt testőrt és derítsen fényt arra, ki zaklatja a híres színésznőt, erről pedig írjon cikket a lapba, ahol dolgozik.

"Nyomban szimpatikus lett számomra. Mindig is tiszteltem a másságukat bátran vállaló embereket, azokat, akik nem állnak be a sorba és nem zavarja őket, ha megbámulják, ha különcnek nézik őket." - 53. oldal

 Mivel azonban mozgásszegény életmódot él eleinte fogalma sincs, hogy oldja meg a feladatot, hiszen el sem tudja magát képzelni

testőr szerepben. Így aztán, hogy megalapozza alibijét barátnője elcibálja egy önvédelmi klubba, ahol egy egyhetes gyorstalpalón vesz részt. Bár szerény véleményem szerint az egy hetes edzés után az edzője nem marasztalja tovább. Egy életre elege lehetett Caro-ból. Meg is értem. Bár... Én könnyesre nevettem magam azokon a jeleneteken.

"A filmekben bármi megtörténhet, bármit elnézhetünk, ha a főhős elég szexi, de a való életben azért ez nagyon másképp néz ki." - 99.-100.oldal

 Mikor megérkezik Hollywoodba megtudja, hogy Emily nem tartja a házban éjszakára a testőröket, amit én kezdettől fogva furcsálltam már csak azért is, mert ha az

ember fél valamitől örül, ha valaki van mellette. Azonban Emily egyetlen alkalmazottját sem marasztalta a házban éjszakára, sőt mi több Caro-t is gyakran kiküldte a vendégházba, holott ő a „testőre”. Itt merült fel bennem a kérdés: Tényleg akkora a baj, mint Emily állítja? A választ pedig a végére megtudtam, viszont azzal itt most nem szolgálhatok. Keressétek meg.

"– Maga kezdte! – Már megint nem tudtam lakatot tenni a számra.
– Mire gondol? – állt elém újra, most szomorkásabban, mint eddig.
– Átölelt – néztem fel rá vigyorogva.
– Csak a tartásán javítottam."
- 51. oldal

 A küldetése során megismerkedik Emily magánnyomozójával Mr. Willsonnal. Nem igaz, hogy minden könyvben van egy pasi, aki... Jó, befogtam. A harmadik levél után azonban újabb kérdés ötlött a fejembe: Mi van, ha nem is kapja a leveleket, hanem ő maga írja? Ezzel a kérdéssel a fejemben olvastam tovább a történetet egészen addig, míg meg nem kaptam a választ. Na, de addigra már nem csak az ügyről szólt a könyv, hanem drága főszereplőnk szerelmi életéről is.

"– Maga kezdte! – Már megint nem tudtam lakatot tenni a számra.
– Mire gondol? – állt elém újra, most szomorkásabban, mint eddig.
– Átölelt – néztem fel rá vigyorogva.
– Csak a tartásán javítottam."
- 151. oldal

 Felmerülne az olvasóban a kérdés olvasás közben, hogy: Minek ment Caro önvédelmi tanfolyamra, ha nem is kellett hasznosítania? Bennem is felötlött a kérdés.

Egészen addig, míg el nem kíséri Emily-t egy party-ra és odáig jut odáig a történet, hogy használnia kelljen a tudását. A party-n azonban megjelenik Duval, Caro számára nem várt vendég és kifaggatja az eddigi fejleményekről. Azonban az ott történt dolgokat követően és az utolsó jelenetnél is felmerül bennem néhány kérdés, melyre remélem a következő részben választ kapok.

"Pont addig, míg vissza nem tértem a valóságba, és belém nem hasított, milyen sokszor hittem másokról, hogy boldogabbak, mint én, mert sok pénzük vagy szép családjuk, netán komoly karrierjük van, aztán amikor megismertem az irigyelt személyt, mindig kiderült, hogy mindenkinek van keresztje, és a látszat, a vidámság, a nemtörődömség sokszor csal. Csak egy álca, hogy mások, Mint például én, azt higgyék, irigylésre méltók, vagy egyszerűen csak elkerüljék a kérdéseket, a sajnálkozást vagy a kárörömöt…" - 180. oldal

 Az akciója után viszont Emily közli vele, hogy a továbbiakban nem testőrként alkalmazza. Itt néztem egy nagyot. Hogyan fog Caro innen szabadulni? – gondoltam. Hát... Érdekesen. Kicsit gyorsan zajlottak az események és csak kapkodtam a fejem, hogy most mi történik.

"Nem olyan régen hallottam valakitől, hogy mind szerepet játszunk, és a szerep attól függ, mik az aktuális társadalmi elvárások, milyen környezetben élünk, milyen kultúra, milyen emberek vesznek körül bennünket. Csak akkor nem játszhatnánk szerepet, ha egyedül lennénk a földön." - 180. oldal

 Amikor Caro odaköltözött a fejébe vette, hogy a lehető legtöbb információt megszerzi, hogy jó cikket írhasson, így leselkedik Emily után. Azonban az egyik ilyen alkalmat követően kutyasétáltatást színlelve meglátja Emily-t egy férfival beszélgetni, akinek

átnyújt egy borítékot. Caro agya azonnal dolgozik, hogy vajon ki lehet ő és mi köze Emily-hez, azonban, mikor rákérdez teljesen mást mond neki, mint ami a valóság. Szép lassan azonban minden titokra fény derül, köztük arra is, hogy Emily pszichésen nem teljesen ép. Bár nekem kezdettől fogva volt egy ilyen sejtésem, de ezt nem gondoltam volna, hogy ennyire.

"Az a rohadt „mi lett volna, ha…” - 286. oldal

 Caro hazaérve azonban váratlan meglepetésben részesül. Mivel elsőkézből tőle került napvilágra az eset, így hatalmas sikert aratott az akciója a munkatársai és főnöke körében. De még itt sem nyugodtam. Vajon milyen kapcsolat lehet Mandy és Duval között?

 

Ti olvastátok már? Ha igen, hogy tetszett? Meséljetek a kommentrészlegben.

 

You May Also Like

0 megjegyzés