Szorul a hurok a maffiafőnök Stefano Marino nyaka körül. Miközben Silvio Spadaro támadásba lendülve rátámad az orosz gengszterbanda tagjaira, akik Stefano hatalmát fenyegetik, még Stefano bűnöző „családjában” is lázadás tör ki. Helyettese, Augusto Viero megkérdőjelezi a vezetői pozícióját. Hamarosan világossá válik, hogy senkiben sem lehet megbízni – talán Silviót kivéve.

Ám Silvio puszta jelenléte is tönkreteheti mindazt, ami fontos Stefanónak: a maffián belüli helyzetét, az emberei iránta érzett tiszteletét, és végül, de nem utolsó sorban a házasságát is. Amikor Silvio fivére, Franco visszatér a francia idegenlégióból, a képzett mesterlövész igencsak jól jön a nagy bandaháborúban. Két Spadaro azonban jóval több annál, mint amivel Stefano képes megbirkózni.

Az EPIC Award-díjas és Lambda Award-döntős Aleksandr Voinov emigráns német író. London környékén él, ahol szerkesztőként dolgozik a pénzügyi szektorban. Műfaji skálája a sci-fitől és a fantasytól egészen a thrillerig, a történelmi vagy kortárs és az erotikus regényekig terjed. Könyveit a Random House Germany, a Samhain Publishing és más kiadók adták ki.

Ha éppen nem ír, akkor alternatív gyógymódokat tanulmányoz, történelmi helyeket jár be, és más írókkal találkozik. Egymaga három londoni könyvesboltot tart életben a változatos kutatási projektjeivel. Jelenleg az európai varázshagyományok érdeklik, a sakk története, a keresztes hadjáratok stratégiái, illetve a kalózok aranykora.

Aleksandr weboldalát a http://www.aleksandrvoinov.com címen találod, blogját a http://www.aleksandrvoinov.blogspot.com-on, Twitteren @aleksandrvoinov néven lelhetsz rá, hírlevelére pedig a http://eepurl.com/71jNz linken iratkozhatsz fel.

„– Minden édenkertnek megvan a kapuja – magyarázta Falchi. – Az ember eltűnődik rajta, hogy miért teremtett Isten kijáratot a Paradicsomra, ha nem várta tőlünk, hogy egyszer majd használni fogjuk.”

„– Mondd meg, hogy miért ne lőjelek le – mormolta Stefano. Halkan, bensőségesen, csak a kettejük füle hallatára.

– Túl hamar vége lenne a… bulinak?

Stefano direkt odatette a fegyvert Stefano egyik apró és kemény mellbimbójához, hogy megcsavarja.”

„Donata ráhanyatlott Stefanóra, akinek a vállánál ott volt Silvio, és nem győzte elégszer megérinteni őket. Silvio halálos kecsessége és Donata büszke ereje. Mind Stefanóé. Fogalma sem volt, mit tudott hozzájuk tenni, de végtelenül hálás volt, amiért megtalálta mindkettőjüket.”