Borsa Brown: A kezdet

Fülszöveg: 

Ismerem ​az utam.

Gloria G. C. Latin-Amerikában nő föl, nyomor veszi körbe, és kilátástalanság. Az apja megtagadja, az anyja meghal, a bátyja pedig eladja. Gloria hiába próbál menekülni a sorsa elől, a származása nem csak lehetőségeket ad a kezébe, hanem halálos ítéletet is mond rá. Találkozása Jesus Herrerával megmenti az életét, de egyszer mindenért törlesztenie kell. Elhagyni kényszerül a hazáját, politikai menedékjogot kap, ezért az USA két elit katonát küld érte.

Robert Cooper, az egyik katona, veszélyesen közel kerül a védett személyhez, de egy Delta Force-os nem hibázhat. Azért mindig megfizet…

Mindenkinek van múltja, Gloriáé talán képes megsemmisíteni a jövőjét is.

Hol és miben van a hatalom?

A világ, ahol mindenkinek van ára, és ahol sokat kell érned ahhoz, hogy elkezdődjön az életed.

Szenvedély…

Kokain…

Természetvédelem…

Gerillák…

Gyermekprostitúció…

Hol kezdődik az életed, ha csak egy macska vagy?

Mert azt mondod, hogy ismered az utad… De az utad csak most épül…

A kezdet című regény A végzet párhuzamaként, a másik oldalról, a nő szemszögéből mutatja be két sors egybefonódását, miközben feltárja Gloria múltjának szörnyű titkait.

Borsa Brown különleges, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikus írásai hamar az olvasók kedvenceivé váltak. Új sorozatában, a tőle megszokott módon, titkos világba enged betekintést, amely bővelkedik érzelmi magasságokban és mélységekben.

KÖSZÖNÖM AZ ÁLOMGYÁR KIADÓNAK 

A RECENZIÓS PÉLDÁNYT

 

Véleményem:  

Soha nem olvastam még el egy könyvet ilyen hosszú idő alatt. Azt hiszem, ez tényleg nem tartozik a könnyű olvasmányok közé. Főleg, hogyha az ember vizuális memóriával rendelkezik (márpedig az emberek kilencven százaléka magáénak tudhatja ezt a képességet. Brutális. Nehezebb volt, mint Robert szemszögét olvasni. Sok mindent megértettem Glóriával kapcsolatban, de a véleményem nem sokat változott. 

"Minden vég egy kezdet…" - 581. oldal

A regény első fejezete rögtön egy visszaemlékezéssel kezdődik Glória árvaházi éveiből. Ezt bevallom kicsit megrázó volt olvasni, hiszen nem minden nap olvas az ember ilyen történetet. Legalábbis én nem minden nap olvasok olyan történeteket, ahol egy tizenkét éves kislányt kényszerítenek esténként, hogy sz*pja le a nevelőjét, mert csak akkor kap enni. Kicsit (na jó, nagyon) meghökkentő volt nézni, ahogy követelte a nevelő, amit ő akart és ezzel manipulált és befolyásolt egy kislányt. A visszaemlékezésekből azonban arra is fény derül, hogy mindennek köszönhetően Glória tizenhat éves korára már drogfüggő lett, mellyel a saját életét nehezítette meg. Azonban amíg az első kötetben Robert oldaláról nézve azt gondoltam róla, hogy egy hisztis kurva... hát... Nem mondom, hogy száz százalékosan, de változott a véleményem. Sok mindent megértettem. Köztük azt is, hogy legtöbbször mit miért tett és mondott. Bár azt be kell valljam, hogy az állandó belső hangjainak ismételgetése az egekbe kergetett. Gondolok olyanokra, mint a "Gyere velem az utamra katona", "Add nekem az utad katona" stb. Legalábbis szerintem egy kicsit sok volt. 

"Érték számunkra, ahova születtünk, ahol éltünk, de nem tanuljuk meg, hogy más embereknek más hely jelenti ugyanezt. Nem gondolunk bele, hogy mindenkinek vannak helyszínek a szívében, és azok között nem lehet különbséget tenni." - 172. oldal

 A végére viszont egész normális lett Glória, ott csak egyszer húzta ki nálam a gyufát, mikor eljátszotta a kétségbeesett asszonyt Robert hazajövetelénél. Katonafeleség. Tisztában lehetne azzal, mit vállalt. Lehet csak én vagyok túl hideg és érzéketlen, de én így látom. Nem kell velem egyetérteni. Viszont egy valamit szerettem Glóriában. Hogy képes volt kitörni abból a ketrecből, amibe tizenkét évesen belekényszerítették. Képes volt kitörni a drog fogságából. Majdnem. Vagy teljesen. Nagyon nehéz utat vállal egy ember, ha úgy határoz leszokik valamiről. Legyen az bármi. Ám a kitartása is becsületre méltó, azt még meg kell említsem (SPOILER: Mikor pl Jesus az orra elé rakott egy tasak kokaint simán elgyengült volna). Minden szempontból. A drog egy dolog. Viszont neki a honvággyal is meg kellett birkóznia.