ELŐOLVASÁS: KIC - Stigma (antológia)

Fülszöveg: 

Mi születik abból, ha harmincnégy kezdő író egy közös cél érdekében írásra adja a fejét? Mi az, ami megmozgatott és cselekvésre késztetett ennyi elmét?
A világon számos olyan ember él, aki magán viseli a társadalom előítéleteit, sztereotípiáit.
Az írók a történeteken keresztül bepillantást engednek ezen sorsokba, élettörténetekbe és tragédiák fondorlatos szövevényébe.
A kötetben szereplő témák: Mentális betegségek és személyiségzavarok, introvertáltság, LMBTQ, tudatos gyermektelenség és hajléktalanság. A novellák főhősei szemén keresztül megismerhetjük, milyen az életük úgy, hogy egy kicsit mások, mint a többiek.

Megjelenés időpontja: 2021. január 20

De mi is az a KIC?

Közösségi Írók Céhe

A világ kezdő írói mind telve vannak kreatív energiával, mégis a legtöbben félbehagyják, fiókba teszik, esetleg szégyellik műveiket. Csoportunk arra vállalkozik hogy egy közösségbe gyűjtse ezt a sok kreatív energiát, és kézzel fogható eredményre juttassa.

Segít önbizalmat önteni a kétkedő tehetségekbe, megszervezni a nálunk alkotott művek megjelenését.

A Stigma antológia az első ilyen alkotás, melyet csapatunk írói és a vezetők önkéntes munkája hozott létre.

Itt csatlakozhattok hozzánk

KÖSZÖNÖM AZ ELŐOLVASÁSI LEHETŐSÉGET TÓTH GYŐZŐNEK

Véleményem: 

  A Stigma egy olyan novelláskötet, melynek novellái komoly témákat dolgoznak fel, mint ahogy a fülszövegben is olvasható és bár ezek mind-mind rövid történetek, nagyon jól ki vannak dolgozva. A novellákat külön veleményeztem, habár egyiket se hosszan, hiszen nem akarok oldalakon át tartó bejegyzést írni. 

Pengő Edit: A lány, aki esőerdőt nevelt a szobájában

Ez a novella megismerteti az olvasókkal egy fikusz (igen, jól olvasod, egy növényről papolok) életét. A történet során végigkövethetjük a gondolatait, habár az "ő" szemszögéből nem sok mindent lát az olvasó, a szerző mégis sejteti mikor mi történik. Célzok itt a novella végére, amikor is a fikusz nem értette, hova tűnt a gazdája. 

Majcher Artúr Bendegúz: Őszülni vágyik mindig a nyár

Ebben a történetben egy fiú életét ismerhettük meg. A történet egy felolvasóesten kezdődik. A főszereplő fiú megismer egy lányt, majd elmennek inni. Minden jól megy, míg a lány el nem kezdi kérdezgetni a családjáról, az anyjáról. Ezután vált világossá: Semmi nem az volt, aminek látszott. (Ez után kezdtem érezni, hogy a következő pár novella és ez összekapcsolódik)

Alex L. Hooper: A hercegnő és a béka

Ebben a novellában az előző történetnek egy másik karakterét Ashley-t ismerhettük meg, aki a pszichológus barátnőjével érkezik egy eseményre. Azonban meglátja a barátnője egyik páciensét és onnantól egy érdekes történet veszi kezdetét. Ebben a történetben főstzerepet játszott a személyiségzavar, ami külön izgalmas volt számomra. 

Szabó Cintia: Tulajdonképpen senki

Ez a novella egy lelkileg instabil lány életét vetítette az olvasók elé, aki elmegy a barátnőjével egy buliba, de nem mondhatnánk, hogy élvezi, így aztán hamar lelép. A buszmegállóban találkozik egy rejtélyes idegennel. Vajon ki ő és miért említésre méltó?

Papp Zsuzsi: Inverz testkép

Ennek a novellának a főszereplője egy testképzavaros lány. Azonban ő a sokak által ismert anorexiának nem annak a "fajtájában" szenved, hogy kövérnek látja magát, hanem pont ellenkezőleg. Ez is egy érdekes téma. Örültem, hogy olvashattam róla. 

Barbara Liney Woods: Végpont

Daria Shelby éppen a leánybúcsúján bulizik a barátnőivel, mikor váratlan telefont kap, mely szerint vőlegénye egy szerencsétlen balesetben életét vesztette. Ez a történet olyan témákat karolt fel, mint például: halál, gyász feldolgozás (mely nem mindig sikerül).

Broklynn Lee: Cassé

Ennek a történetnek szintén a gyászfeldolgozás és a pszichés problémák állnak a középpontjában ugyan úgy, mint az előző történetben, azonban mégis más. 

Kovács Kelemen Zoltán: Pite

Ebben a novellában a bipoláris zavar játszik főszerepet. A történetet egy fiú szemszögén keresztül láthatjuk, aki éppen bosszútáll egy férfin, amiért elütötte Pite nevű macskáját, a leírások szerint még mosolygott is (mármint a férfi, miközben elütötte a macskát). Végigkövethetjük, ahogy "igazságot szolgáltat", ugyanakkor azt is látjuk, hogy minden ilyen esetet másnapra elfelejt. Ennek a betegségnek is rémisztő a pszichológiája, de rettentően érdekes. 

Cain Godrich: Hogyan lettem Szürke

Erről a novelláról elsőként a Szellemekkel suttogók jutott eszembe. A főszereplő éppen költözik és megtalálja a régi naplóját. Ebből a naplóból olvashat az olvasó részleteket és a lány emlékeit, melyeket a naplórészletekhez még hozzáfüzött. Egy lány, aki az osztálytársai és a családja irányából is kitaszítottnak, egy fekete báránynak érezte magát. Vajon tényleg létezik ilyen? 

Szinayné Rigó Éva: Egy óvónő élete

Ebben a novellában egy fiatal óvónéni életét követhetjük végig és a karriere iránt való rajongását. Azt, ahogyan megpróbál segíteni az egyik kislánynak az óvodában, akit a szülei próbálnak teljesen más irányba kényszeríteni, mint amerre ő szeretne menni. Út közben pedig megismerjük a lakótársát is, de róla keveset tudunk meg a történet során annak ellenére, hogy szinte végig jelen van a történetben. 

Surányi Gabriella: Apa dolgozik

 Ezt a novellát egy iskolás kislány szemén keresztül láthatjuk, akit az osztálytársai, a szülei, sőt még az osztálytársai szülei is furcsának tartanak, kivéve egy embert, Rékát. Ő a főszereplőnk egyetlen barátja, a többieknek megtiltják a szülei, hogy bármit is kérdezzenek a lánytól, ami szerintem nagyon szomorú, pláne ha belegondolunk, hogy a gyermekkor egy nagyon fontos szakasza az életnek. Az egyetlen, akivel a főszereplőnk meg tudná osztani a gondolatait az az édesapja, de nagyon elfoglalt és nem akarja soha megzavarni. 

Bodnár Gina: A láthatatlan

A láthatatlan című novella egy férfi szemszögéből láttatja az eseményeket, mely során megmagyarázza az író a címnek a jelentését. Rövid, de annál tartalmasabb történet egy férfiről, aki elmeséli, hogyan is lett "láthatatlan" az emberek számára már egészen kicsi korában. Érdekes és izgalmas kis novella volt, tetszett az írónő stílusa, de ez nem az a novella volt, amit még simán tudtam volna folytatni.

Lekli Medárd: TK30879 M10

 Ez a novella nagyon jól bemutatja a mai tinik gonoszságát és a irányukba vetülő társadalmi elvárásokat a kortársaik szemében. Hiszen ez a novella egy olyan fiúról szól, aki egy olyan osztály tagja, mely arról híres, hogy aki egy kicsit is más és nem a bulizós, piálós stb. fajta, azt kiközösítik az osztályból. Így van főhősünk is, csakhogy ő inkább felvesz egy álarcot és azt mutatja az osztály tagjai felé, hogy olyan, mint ők, holott nem. Ő nem a bulizós, piálós fajta tinik közé tartozik. Ő az a fajta tini, aki szabadidejében nem szeretne mást csinálni csak bezárkózni a szobájába és olvasni. Teljes mértékben meg tudtam érteni. A novella címe pedig csak az utolsó mondatban nyer értelmet.

Szili Petra: Hinta a víz fölött

 Innen kezdődött a novelláskötet azon része, amit már nagyon vártam. Innentől olvashatóak az LMBTQ történetek. Úgy gondolom, hogy a novelláskötet ezen részének ez a novella egy remek kezdete volt. A történet egy lányról szól, aki mindenáron a kedvenc hintáját szerette volna tökéletesen lerajzolni csakhogy az sosem sikerült. Az egyik ilyen próbálkozás alkalmával összefutott az egyik szomszéd utcában lakó lánnyal, aki éppen beszélni akart vele. Hogy miért? Olvasd el és megtudod. -

Papp Vera: Angyal a Sziklánál

Ebben a novellában egy a Szikla kórházban dolgozó sebésznőről, Annáról olvashatunk, aki egy fárasztó nap után éppen hazafelé tart a leharcolt lakásába, mikor a házától nem messze megpillant egy nőt eszméletlenül. Minden szépen ment, ők ismerkedtek, aztán egyszercsak megjött Alíz (a másik lány) gonosz mostohája. Kajak, mintha a hófehérkébe csöppentem volna. :D Aztán egyszercsak a gonosz mostohának köszönhetően egy szempillantás alatt a munkatáborban találja magát. Mindezt azért, mert boldog mert lenni egy lánnyal és ez nem tetszett a másik fél mostohájának. Aztán egy szép napon, mikor végre szabad lett azzal kell szembesülnie, hogy minden megváltozott. Lakásából kilakoltatták, Alízról pedig semmi hír. De ismeritek a mondást: Minden jó, ha a vége jó...

Czipó Petra: Kedves Dominik!

 Drága Petra! Nem ismerlek személyesen, de remélem egyszer megadatik ez az alkalom is és a szemedbe mondhatom, melyet most érzek: köszönöm. Köszönöm, hogy megírtad ezt a novellát, hiszen tudva, tudatlanul, de könnyeket csaltál a szemembe. Néma könnyeket. Hiszen én se az vagyok, akit az emberek kívülről látnak, ugyanúgy, ahogy Dominik sem. Őszintén megmondom, el tudnék ebből a történetből képzelni egy hosszabb történetet is, de nem vagyok akaratos, ennyi is elég. Hiszen ez csak egy kis levél, mégis annyi mindent elmesélt kettőjükről. 

"Ahogy te is mondtad akkor, egy női testbe bújt férfi vagy, aki még nem bírta igazán megmutatni magát a világnak." - 135. oldal

"Fiatal voltam, és megrémisztett, ahogy érzek irántad, egy nő iránt, aki férfiként él. Gyűlölted, amikor az igazi neveden szólítottalak, mert te már nem annak a személynek tartottad magad, de ezt sokan nem értették meg. Dominik, ígérem, mostmár örökké így szólítalak, a női neved már a múlté." - 137. oldal

Friewald Ruben: Ringlispíl

 Ez a novella a német királyi család egyik tagjának Ludwig Viktor von Österreich szemszögéből íródott, aki első meglátásaim szerint a királyi család fekete bárányának számít. Ott csöppenünk bele, hogy Viktor a szobájának ablakából nézi a megrendezett bált vagy nem is tudom igazán, minek nevezhetném. Egyszer csak meglát egy szőke hajú fiút, aki a ringlispílt irányítja. Aztán egyre csak előrébb haladva a történetben egyszer csak megakadtam az egyik sornál, hiszen eszembe jutott valami, ami az előző novellából kiindulva megfordult a fejembe. Ugyanis az előző novellából kiindulva egy transznemű férfit emlegetett a levél írója, itt pedig a főszereplőnk női ruhákat tart magánál és abban a jelenetben, melybe mi olvasóként belecsöppenünk éppen a tükör előtt beszélget saját magával képzelve azt, hogy ő a császárnő, a vele szemben álló egyed pedig egy lovag. A családi bonyodalmak pedig csak ezután jönnek. Ebből kifolyólag pedig olyan a történet vége, amilyen.

Julia RedHood: A lámpás

 Ebben a novellában egy szerencsétlen meleg fiúról olvashatunk és a családja, valamint az osztálytársai miatt elszenvedett gyötrelmeiről. A homofóbia nagy szerepet játszik ebben a regényben. Azonban, mikor megjelenik egy váratlan idegen az éj leple alatt minden megváltozik. Vajon ki az és mit akar? Ez a történet sem feltétlen pozitív kimenetelű, de hogy mire is értem ezt, azt fedezzétek fel ti.

Andy T. Miller: A vágy csapdájában

 Egy fiú, aki figyeli a körülötte élőket és próbál láthatatlan maradni. Próbál a környezetétől elvárt életet élni, tehát azt színlelni, hogy a lányokat szereti. Azonban egyszer ráveszi magát és elmondja az édesanyjának. Ő azonban nem mondhatni, hogy jól fogadja, sőt egyenesen hibáztatja azért, mert meleg. Az apja irányából ugyanezt a reakciót kapja, sőt, ő még meg is fenyegeti, hogy ha ez igaz, akkor kitapossa a belét és elássa. Bár ez egy kicsit durva, de szerintem nem elképzelhetetlen. 

"Azt mondják, hogy természetellenes, mert az ilyen kapcsolatból nem lesz gyerek,
és a természet nem gyárt zsákutcákat. Hány olyan házasság van, ahol nem születik gyerek? Hány nőnek nem születik soha gyermeke!? Tőlük is megvonnák a boldogság lehetőségét csak azért, mert nem tudják reprodukálni önmagukat? A természetben is jelen van a homoszexualitás, nem csak egy félresiklott emberi tulajdonság. Meg kéne érteni végre, hogy mindenki elsősorban ember, aki arra vágyik, hogy szeressék, és szerethessen, és csak azután férfi és nő…" - 173. oldal

Shadow: Anyák

 Ebben a történetben egy leszibikus párt és a kislányukat ismerhetjük meg. A történet kezdetekor az egyik szülő egy orvosi rendelőben várakozik a kislányával, várva a sorsdöntő eredményre, mely élet és halál között dönt. Mindezért pedig a sorsot hibáztatják és az író stílusából valamiért úgy érzem, mintha ebben a magyar kormány hibáztatása is benne lenne (amit teljes mértékben meg tudok érteni). Ez a történet megmutatja azt, milyen a szülőknek azzal szembesülni, hogy talán elvesztik a gyermeküket. Szomorú és fájdalmas téma. 

M. Z. Chapelle: Duna-parti elágazás

Ebben a novellában egy felnőtt férfi életét követhetjük végig, pontosabban az emlékeit az első fiújával Marcellel, akivel a Citadellánál randizott. Főhősünk szerető, elfogadó családban nőtt fel, ezért a családi körben való coming outtal nem volt problémája az élet azonban belökte a mély vízbe, mikor fel kellett költöznie Budapestre középiskolába. Azoban az első randijuk alkalmával meglátott egy "kisembert", aki minden randijukat keresztülhúzta. Telik múlik az idő és egyszercsak a jelenbe csöppenünk, amikor is főhősünk a Lánchídon állva forgatja a jegygyűrűjét. Itt derül ki, hogy a főszereplőnk próbál hazudni magának. De vajon sikerül? Ki az a rejtélyes alak, aki már az első randijánál felbukkant és mi a szerepe?

S. A. Locryn: Merre tovább?

Ebben a novellában egy olyan fiúról olvashatunk, akinek nem jó a viszonya a családjával, helyette párja családjának körében lel szerető szülőkre. Azonban egy váratlan alkalommal e-mailt kap a nővérétől, ami teljesen megváltoztatja a dolgokat. 

S. Fischer: Kíváncsi süket fülek

Ez a novella egy házas negyvenes évei körül járó nőről szól, aki úgy érzi, teljesen boldog gyerek nélkül. Éppen egy bevásárlás közben azonban összefut egy volt iskolatársával, akivel beszélgetésbe elegyednek. Vajon meggondolja magát ettől a beszélgetéstől?

Palcsó László: Csak egy beszéd

Mint ahogy a címe is mutatja, ez a novella csak egy beszédről szól. Egy beszédről, melyet egy férfi tart, akinek nincs gyereke. Épepn ezért pont erről tartja az előadását. Érdekes novella volt, én úgy gondolom, hogy fontos üzenettel: Nem kötelező gyermeket szülni. Nem kötelező szülőnek lenni csak azért, mert a világ ezt várja el. Ha kötelességünknek érezzük és nem szívből nevelünk gyereket, annak rossz vége lehet.

Surányi Gabriella: A gyermektelen anya

Ez a novella nagyon érdekes volt, mert az eddigiekhez még csak hasonlítani sem lehetett. Ebben a novellaban egy nőnek az eddigi múltját, az emlékeit olvashattuk úgy, mintha a főszereplő maga hozzánk az olvasókhoz beszélne. Érdekes egy meglátás.

Tom Bone: Én, John

Jaj... Hát... Az utolsó pár mondatig egész kis bájos történet volt. Aztán ezt hírtelen vissza is szívtam. Mert semmi nem az volt, aminek látszott. A történet egy börműves férfiról szól, aki randizott egy lánnyal, majd nem sokkal később a férfi lakásán folytatják a beszélgetésr. Aztán az író úgy dönt, hogy bevezet minket a férfi munkásságába. Mázli, hogy nem vagyok félős (legalábbis nem annyira), mert ezt a novellát este olvastam.

Kucsora Zsolt: Miért nem?

Ez a novella egy férfiról szól, aki a haverjával egy Porsche-ban utazik, illetve mikor a történet elkezdődik éppen elkapják őket gyorshajrás miatt. Igazság szerint ez a történet nem volt olyan izgalmas, mint az eddigiek, mégsem mondom azt, hogy halálra untatott, mert akkor hazudnék.

L. J. Wesley: Karma

Nem csalódtam az íróban. Hozta a formáját. Megutatott egy olyan történetet az olvasóknak, ami elmeséli, hogyan lehet magasról nagyot esni. Bár amikor elkezdtem, nem tudtam, hova is akart kilyukadni a szerző, de a végére hozta azt a történetet, amit vártam tőle. 

Vasvári Tamás: Narratívák

 Ez a novella két szemszögből íródott. Jess a hajléktalan és Tom egy fotós járókelő. Egy véletlen találkozásnak köszönhetően pedig egy barátság veszi kezdetét. Pedig egyikük sem számított erre, de hát őszintén, ki számítana?

Takács Dóra: Bella

Ez a novella sem volt egy könnyű olvasmány. Egy lány az árvaházi évei után munkátkap egy újságnál, ami megszünik, így idővel a lakását is elveszti, így az utcára kényszerül. Ám ahogy szokták mondani minden rossz után jó következik. Hát itt is így lett, de azt senki nem garantálja, hogy ez így is marad. 

Molnár Regina: Károly bácsi

Ez a novella végtelenül aranyos kis történetet takar. Adott egy kamasz kislány, aki szabadidejében időseknek segít vagyis a történetben csak egynek. Ő Károly bácsi. Károly bácsi egy idős, kerekesszékes hajléktalan. Ebben a történetben azonban már szerepet kapott a koronavírus is, hűen a mostani időkhöz. A lány szülei megtiltják a lányuknak, hogy találkozzon a bácsival, míg tart a vírus... De hát, hogy is mondják? Minden jó, ha a vége jó. 

Tóth Győző: Átlagosan különleges

Ebben a novellában egy olyan hajléktalan férfiról olvashat az olvasó, aki hazalátogatott a családjához, mikoris szembesült vele, hogy az édesanyja meghalt, végleg nem maradt semmije. Az ottani pap próbál neki segíteni, de ezt vajon elfogadja? Mi lesz vele a továbbiakban?

Jáger Dorottya: A földön

 Igen elgondolkodtató egy novella. És habár nem kifejezetten a hajléktalanság a témája, igazán illik ebbe a tömbbe. A főszereplő egy lány, aki kizárja magát a lakásából, így meg kell várnia lakótársait, hogy bejusson. Ezidő alatt pedig összefut a gondnokkal, akivel mély beszélgetésbe elegyednek, ami sok mindenre ráébreszti a fiatal lányt. 

Németh Tünde: Én is érzek

 Ez a történet megmutatta az olvasóknak az emberi gonoszságot. Megmutatta azt, hogy milyen, mikor az emberek, aki lakásban laknak jó vagy viszonylag jó körülmények között mennyire le tudnak nézni egy hajléktalant. Tanulságos volt és szerintem sok olvasó szemét fel fogja nyitni. 

Vasvári Tamás: A szabadság fogságában

Ez a novella a látszólagos szabadságot vetítette az olvasók elé. Azt, amikor látszólag szabad az ember, mégis a saját börtönében él. Se munka, se határidő, se költségek... Csak az utca és a szabadság. De vajon tényleg jó ez így? Ez a történet ezekre a kérdésekre ad választ az olvasóknak.