Anne L. Green: Toszkána vére (Hatalom, mámor, Toszkána 1.)

Fülszöveg:

Veszteség ​nélkül nincs változás, de vajon a szerelem rá tud venni arra, hogy fejest ugorjunk az ismeretlenbe?

Cathlyn Keyes élete gyökeresen megváltozik, amikor egy csúnya szakítás után vőlegénye elől egy toszkán borbirtokra menekül átgondolni a jövőjét. Katie első pillantásra beleszeret a lankás, hullámzó dombokkal, magasba törő tujasorokkal, napfényben fürdőző szőlőtőkékkel és az este ezüstös fényébe burkolózó rusztikus kőépületekkel tarkított toszkán tájba… és nem csak a tájba. Hamarosan megismeri a sármos Danielét, aki felvillantja előtte a változás lehetőségét.

Daniele Allegrini évek óta azért küzd, hogy megmentse a családi birtokot a csődtől. Mindene a szőlő és a borkészítés, de be kell ismernie, az értékesítés kegyetlen versenyt diktáló világa távol áll tőle. A mindent irányítani akaró, olasz mentalitása miatt nehezen viseli a birtokra érkező okoskodó, makrancos és makacs Katie-t, aki elhatározza, hogy segít Danielének kilábalni az anyagi válságból.

A Toszkána vére a Hatalom, mámor, Toszkána-sorozat első része, amelyben az írónő egy vakmerő, olasz utazásra invitálja az olvasóját. Ez a könyv olyan, mint egy különleges bor: ínycsiklandó, nemes és mámorító, megfűszerezve egy kis pikantériával. Ha belekóstolsz, garantáltan még többre vágysz majd. A történet a Toszkána örököse című kötetben folytatódik.

Véleményem:

 Ismét egy izgalmas utazás végére értem. Cathy és Daniele története izgalommal és váratlan fordulatokban volt gazdag, azonban nem is lett volna igazi szerelmes regény, ha nem úgy kezdődött volna, mint amire már az elkezdése előtt számítottam. Ugyanis az ő történetüket is az "utálatból szerelem" címszóval tudnám illetni. Azonban ez nem feltétlen baj, mert mindegyik máshogy van megírva, de ezekben a sztorikban vannak jók és rosszak is. Nekem ez kifejezetten tetszett. A felépítése különösen. 

"– Ha egy nő valóban értékes, akkor nem egyszerű, és ha ilyen könnyen hagynám magam megfélemlíteni, nem érdemelném meg őt." - 419. oldal

 Hiszen a történet elején Cathy még a Amerikában van, ahol marketingesként dolgozik a saját cégében és éppen egy étteremtulajnak segített helyrehozni az étterem forgalmát. A történet viszont ott kezd igazán beindulni, mikor Cathy szakít a völegényével (be kell valljam, a dolog, ami miatt szakítottak nem volt túl szép, én Cathy helyett sokkal durvább dolgot tettem volna). Akkor ugyanis a Bűnös viszonyo sorozatból megismert William szó szerint leitatja a lányát "búfelejtés" címszóval. Aztán pedig jön a várva várt utazás. 

"– Cathlyn Keyes – vágtam bele. – Te vagy a legidegesítőbb, legkiállhatatlanabb nő, akivel valaha is összehozott a sors." - 391. oldal

 Meg kell mondjam, mikor Cathy Olaszországba érkezett fogalmam se volt róla, hogyan fog ez a két jómadár találkozni, amikor viszont megtudtam, koppant az állam a padlón (a vonat padlóján, mert vonaton jutottam el addig a részig). Azonban az "utálatból szerelem" idősáv egyre jobban érzékelhető és mindez csodálatosan van megírva. 

"– […] ha egy férfi igazán szeret egy nőt, a csillagokat is lehozná neki az égről." - 339. oldal

 Eddig nem olvastam rossz történetet az írónőtől és most se. Megnevettetett, elgondolkodtatott, csodás helyekre vezetett. Szó szerint volt olyan jelenet, amikor majdnem feküdtem a földön a röhögéstől. Remélem, mihamarabb tudom olvasni a második részt is.