Valter és Vivien története boldog véget ért. Az igazság győzött, a rossz megkapta méltó büntetését. Az igazi küzdelem mégis csak most kezdődik…
Vivien átgondolatlan döntése nem maradt következmények nélkül: Valter elveszítette a lányba vetett bizalmát.
Vivien feladata, hogy helyrehozza mindazt, amit tönkretett.
A sérelmeken nem egyszerű túllépni, úgy tenni, mintha meg sem történtek volna.
Míg Valter a belső démonjaival küzd, megjelenik a valódi ellenség, és az életük lesz a tét.
Vajon meddig képesek elmenni az igaz szerelemért?
És a túlélésért?
Miként építhető újra egy porba tiport szerelem?
Küzdj és megérint a fény.
Vélemény:
Hirtelen nem is tudom, mit mondhatnék még az első rész után. Szerintem azt csak fokozni tudom. Annyit mondok az írónőnek: Köszönöm. Köszönöm Valtert és Dénest. Leszögezném, ez nem spoiler akart lenni, csak egy apró figyelmeztetés. Zsepit viszont készítsenek be. Amilyen rövid a történet, egy-egy részen olyan megindító. Most pedig tűkön ülve várhatok a többi olvasóval. Messze van még a harmadik rész.
Lényegében csak annyit mondanék: Köszönöm, hogy megírtad és köszönöm, hogy nem ott hagytad abba, hogy tervezted elsőre. Egy fantasztikusan megírt, csodálatos történetet kaptunk ismét a kezeink közé Valterék személyében. Akikkel néha együtt sírtunk, nevettünk. Köszönöm, hogy megírtad, mert kellett ez, és kelleni fog a jarmahar rész, hogy teljes legyen a történet. A vége pedig... No comment. Imádtam a végét, hiába olyan, amilyen.
Egy szónak is száz a vége: Siess a harmadikkal.
Hirtelen nem is tudom, mit mondhatnék még az első rész után. Szerintem azt csak fokozni tudom. Annyit mondok az írónőnek: Köszönöm. Köszönöm Valtert és Dénest. Leszögezném, ez nem spoiler akart lenni, csak egy apró figyelmeztetés. Zsepit viszont készítsenek be. Amilyen rövid a történet, egy-egy részen olyan megindító. Most pedig tűkön ülve várhatok a többi olvasóval. Messze van még a harmadik rész.
Lényegében csak annyit mondanék: Köszönöm, hogy megírtad és köszönöm, hogy nem ott hagytad abba, hogy tervezted elsőre. Egy fantasztikusan megírt, csodálatos történetet kaptunk ismét a kezeink közé Valterék személyében. Akikkel néha együtt sírtunk, nevettünk. Köszönöm, hogy megírtad, mert kellett ez, és kelleni fog a jarmahar rész, hogy teljes legyen a történet. A vége pedig... No comment. Imádtam a végét, hiába olyan, amilyen.
Egy szónak is száz a vége: Siess a harmadikkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése