Fülszöveg:
Kíváncsi vagy a titkaimra?
Patrik tizenhat éves, és úgy érzi, már nagyon ideje lenne járni valakivel.
Amikor észreveszi, hogy Emma, a suli egyik legszebb lánya egyre biztatóbb
jeleket küld felé, alig hisz a szerencséjének.
Minden szuperül alakul, ám egy éjszaka a halott kutyájának szelleme
megjelenik a kollégiumban.
De mit akar a frissen eltemetett házi kedvenc? És miért beteg Patrik
édesanyja, ha az orvosok nem találják az okát?
Patrik elkezd nyomozni.
Felkeresi egyik régi iskolatársát, Lilit, akiről azt pletykálják, hogy igazi
boszorkány.
Szellemek, átkok, éjszakai szeánszok – kiderül, hogy a lánynak mindez meg
sem kottyan, de a sötét erő, ami Patrik családját fenyegeti, sokkal
kegyetlenebb, mint bármelyikük sejtette volna.
Patrik úgy érzi, kettészakad az élete.
Odahaza egy ismeretlen misztikus fenyegetés telepszik rá, miközben a
kollégiumban próbálja teljes szívvel belevetni magát az első párkapcsolatba,
túlélni az első ügyetlenkedéseket, a bizonytalanságot, és a rosszindulatú
szobatársa kötekedéseit.
Lehet esélye a szerelemre, ha közben egy alattomos túlvilági lény a
családjára tör?
Vajon mi az ijesztőbb: egy szellem vagy élete első csókja
1.
„– Ha igazak a hírek, lehet jobban is jártál, hogy kimaradt neked… –
sejtelmeskedtem.
– Miről beszélsz?
– Tudod, a fiúknak folyosóként közös zuhanyzójuk van…
– Igen, a lányoknak is.
– És hát látjuk egymást zuhanyzás közben, és hát… Petrákot a folyosótársai
Mikrobinak nevezték el…
– Mikrobinak? – csodálkozott Emma. – Ezt nem értem… Ó! Ez de gonosz…
A homlokának támasztotta a kezét, és lehajtott fejjel, csendesen kuncogott,
de ez inkább volt kínos, mint önfeledt nevetés. Enyhe pír lepte el az arcát,
amitől még szebb lett.
– És neked mi a beceneved? – nézett fel hirtelen, kis gonoszsággal a
tekintetében.
Elkerekedett a szemen, éreztem, hogy most én vörösödök. Sokáig csak hebegni
tudtam, mire végre sikerült kinyögnöm egy értelmes mondatot.
– Nem mindenkit… arról… neveznek el.”
2.
„– Nincs de! Tudom, hogy ijesztő, de tedd azt, amit ilyenkor tennünk kell.
Fojtsd el!
– Mi?
– Férfiak vagyunk. Arról vagyunk híresek, hogy elfojtjuk az érzelmeinket.
Minden nehéz helyzetben, évezredek óta. Ez ilyen evolúciós cucc nálunk.
– Te honnan szeded ezeket az elméleteket?
– Így van és kész. Fojtsd el a félelmeid, fojtsd el a vágyaid, legyél
kimért az érzelmek terén.
– Oké.
– Nem kell magabiztosnak lenned, csak annak kell látszanod.”
3.
„– A szomszédok átjöttek múlt vasárnap, hogy mi volt az a lárma, amit
csaptál. Az egyikük már a rendőrséget akarta hívni, mert azt hitték,
valami őrült vagy.
– Úgy is éreztem magam – vettem le a cipőm.
– Az is voltál, de nem ez a lényeg. Az egyik szomszéd azt hitte, hogy a
fiúm vagy – háborodott fel Lili.
– Hé, azért ennyire nem kellene kiakadni ezen. Nagyon is jól járnál velem!
– Egy őrülttel? – nevetett fel Lili, majd belém karolt, és a kupiszoba felé
vezetett. – De nem az a felháborító, hogy a fiúmnak néztek, hanem hogy ilyen
ajtócsapkodós őrülteket képzelnek el mellém.”
Na, de akkor lássuk a borítót is.
A szerzőről:
1985-ben született, a főiskolán újságírást tanult, a pályafutását is
újságíróként kezdte.
A III. Aranymosás Irodalmi Válogató győztese. Novellákkal már több
felületen bemutatkozott, mielőtt az első ifjúsági fantasy regénye, A jövő
harcosai, a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában megjelent 2015-ben. Az első
regényt egy évvel később követte a folytatás, A feledés folyója címen, tavaly
pedig a trilógia lezárása, A Háború lelke.
A szerző első Vörös Pöttyös regénye 2018-ban jelenik meg Az első csók és
egyéb démonok címmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése