Lena Wall boldogsága nem tarthat örökké: Enigma biztonságából kilépve a veszélyekkel teli valóságban találja magát. Egy különleges erejű férfi felfigyel érző képességére, és minden lehetséges eszközzel megpróbálja megtörni az akaratát. Lena egyetlen menedéke az emlékei a családjáról és szerelméről, Alexről.
Vagy talán ezek sem.
Egy jeges folyóban tér magához megmagyarázhatatlan sérülésekkel, és teljes múltját, még saját nevét is elfelejtve. Egy szabadnapos nyomozó menti meg, aki új életét kínál neki, új barátokat, és még annál is többet.
Kialakulhat-e barátságból szerelem? Mi az összefüggés a véres, kegyetlen gyilkosságok között, amelyek Lena körül történnek? Vissza lehet-e kapni a múltat, vagy örökre elveszett?
Kínzó látomások és egy szenvedélyes szerelemről szóló álmai labirintusában Lenának újra meg kell találnia önmagát és az utat, amely az Ezüsthídon át Enigmába vezet.
Vélemény:
Meg kell mondanom, hogy nekek ez a könyv sokkal jobban tetszett, mint az első része. Sokkal több izgalom volt benne, bár Lenát csak a végén ismerhettük meg egy kicsit jobban, de ez se volt baj, mert akik bejöttek új szereplők fantasztikus színt adtak a történetnek. Gratulálok a szerzőnek, hogy sikerült ilyen jól megírnia ezt a két regényt és izgatottan várom a következő könyveit. Nekem ennek a regénynek az olvasása közben volt egy olyan érzésem, mintha az író átmenne egy kicsit a krimi stílusába. De lehet, hogy csak én látom így. Emlékszem arra, amikor elkezdtem olvasni és nem tetszett, ezért félretettem. Most pedig az egyik kedvencem. Csak ezt akkor még nem is gondoltam. Sem azt, hogy Lenát jobban megismerem, sem azt, ami a végén történt, bár azt nekem lespoilerezték, úgyhogy utólag is köszönöm nekik.
A történet elején Lena ugye amnéziában szenved, ekkor megismerkedik egy fiúval New Yorkban, akivel szépen alakulnak a dolgok, aztán felbukkan egy nem várt személy, aki akkor, abban a pillanatban teljesen idegen. Ti mit csinálnátok ilyen helyzetben?
Kedvenc karakter:
Lena. Mert szerintem egy erős és kitartó lány maradt még a végén is, annak ellenére, ami történt.
Meg kell mondanom, hogy nekek ez a könyv sokkal jobban tetszett, mint az első része. Sokkal több izgalom volt benne, bár Lenát csak a végén ismerhettük meg egy kicsit jobban, de ez se volt baj, mert akik bejöttek új szereplők fantasztikus színt adtak a történetnek. Gratulálok a szerzőnek, hogy sikerült ilyen jól megírnia ezt a két regényt és izgatottan várom a következő könyveit. Nekem ennek a regénynek az olvasása közben volt egy olyan érzésem, mintha az író átmenne egy kicsit a krimi stílusába. De lehet, hogy csak én látom így. Emlékszem arra, amikor elkezdtem olvasni és nem tetszett, ezért félretettem. Most pedig az egyik kedvencem. Csak ezt akkor még nem is gondoltam. Sem azt, hogy Lenát jobban megismerem, sem azt, ami a végén történt, bár azt nekem lespoilerezték, úgyhogy utólag is köszönöm nekik.
A történet elején Lena ugye amnéziában szenved, ekkor megismerkedik egy fiúval New Yorkban, akivel szépen alakulnak a dolgok, aztán felbukkan egy nem várt személy, aki akkor, abban a pillanatban teljesen idegen. Ti mit csinálnátok ilyen helyzetben?
Kedvenc karakter:
Lena. Mert szerintem egy erős és kitartó lány maradt még a végén is, annak ellenére, ami történt.
Kedvenc idézet:
"Elhatároztam, hogy egy szót sem szólok hozzá, amíg együtt vagyunk. Így sokkal kevesebb az esélye, hogy tökön rúgjam a bál végére. Csakis az ő érdekében."
"Elhatároztam, hogy egy szót sem szólok hozzá, amíg együtt vagyunk. Így sokkal kevesebb az esélye, hogy tökön rúgjam a bál végére. Csakis az ő érdekében."
Kedvenc jelenet:
Amikor Lena újra megtudja, ki is ő valójában.
Borító:
Fantasztikus. Szerintem nagyon illik a történethez az ezüsthíd miatt, ami a történetben fontos szerepet kap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése